Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2007. MÁRCIUS 20.

Az area subpostrema finom szerkezete patkányban. Nyitott kapu az agytörzsi autonóm központokhoz

FODOR Mariann, PALKOVITS Miklós, GALLATZ Katalin

Az area subpostrema (ASP) speciális V alakú terület, amely az area postrema ventralis/ventrolateralis határán található. Az area subpostrema jellemző szerkezete alapján kulcsfontosságú terület az agytörzsi autonóm központok számára.

HUN 2007;60(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2007. MÁRCIUS 20.

A bal oldali mellékvese supraspinalis beidegzése intenzívebb, mint a jobb oldalié

GERENDAI Ida, WIESEL Ory, BOLDOGKŐI Zsolt, TÓTH E. Ida

Korábbi vírustranszneuronális pályakövetési vizsgálatok feltárták a mellékvese beidegzésében részt vevő központi idegrendszeri vegetatív struktúrákat. Mivel egyre több adat utal a neuroendokrin rendszer aszimmetriájára, vizsgáltuk, hogy mutatkozik-e aszimmetria a mellékvese supraspinalis beidegzésében.

HUN 2007;60(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2006. MÁRCIUS 30.

A nocicepció plaszticitása: a funkcionális-strukturális fájdalom kutatás újabb eredményei (angol nyelven)

KNYIHÁR Erzsébet, CSILLIK Bertalan

A tradicionális szemlélet szerint a fájdalomrendszer három neuronból áll. Ezek közül az első, a primer nociceptív neuron a nociceptorokkal kezdődik és a gerincvelő hátsó szarváig tart. A második, a spinothalamicus neuron a canalis centralis előtt kereszteződve a hátsó szarvat köti össze a thalamusszal. A harmadik, a thalamocorticalis neuron, az agykéreg „fájdalomközpontjaiban” ér véget.

HUN 2006;59(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2004. FEBRUÁR 10.

A ventromedialis prefrontális kéreg szerepe addiktológiai kórképekben

KELEMEN Oguz, MÁTTYÁSSY Adrienn, KÉRI Szabolcs

Az elmúlt évek során jelentős szemléletváltás következett be az addiktológiában. Ennek ellenére az idetartozó kórképek neurobiológiai mechanizmusaival kapcsolatban továbbra is nyitott számos kérdés. A kognitív idegtudományok fejlődésével lehetőség nyílt olyan egyszerű, klinikailag is alkalmazható tesztek kidolgozására, amelyek viszonylag körülhatároltabb idegrendszeri mechanizmusokat képesek vizsgálni.

HUN 2004;57(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2003. OKTÓBER 20.

A táplálékfelvétel hypothalamicus szabályozása

PALKOVITS Miklós

A táplálékfelvételnek a központi idegrendszer által történő szabályozása egy számos idegsejt által alkotott körpályán (neuronal circuit) át történik. A táplálékfelvétellel kapcsolatos ingereket idegi és humorális pályák szállítják a hypothalamusba. Itt több, a táplálékfelvétel szempontjából specifikus receptor (inzulin-, leptin-, ghrelin-), továbbá számos neuropeptid- és kannabinoid receptor található.

HUN 2003;56(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2003. AUGUSZTUS 20.

Dopamintranszporter-vizsgálatok egyfotonemissziós komputertomográfiával (SPECT) mozgászavarokkal járó kórképekben

KANYÓ Balázs, ÁRGYELÁN Miklós, DIBÓ György, SZAKONYI Zsolt, VÉCSEI László, FÜLÖP Ferenc, LÁNCZ Adrienn, FORGÁCS Péter, PÁVICS László

A 99mTc-TRODAT-1 új, technécium alapú radiofarmakon, amely szelektíven a preszinaptikus dopamintranszporterhez kötődik. A szerzők különböző mozgászavarokkal járó kórképek esetében vizsgálták a 99mTc-TRODAT-SPECT klinikai hatékonyságát.

HUN 2003;56(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2002. AUGUSZTUS 20.

Parkinson-szindróma és kognitív zavarok

SZIRMAI Imre, KOVÁCS Tibor

Parkinson-betegségben szenvedők gondolkodási - elsősorban exekutív - műveletei a kórkép előrehaladásával romlanak. Károsodik a beszéd, a szóképzés, a munkamemória, a problémamegoldás, a tervezési készség és a flexibilitás. A gondolkodás zavarainak többsége a beszéd-, tartás-, egyensúly- és járászavarok súlyosságával arányos, és nem reagál DOPA-szubsztitúcióra.

HUN 2002;55(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2001. SZEPTEMBER 01.

Subcorticalis infarktus és ipsilateralisan csökkent P3 kiváltottpotenciál-komponens

MOLNÁR Márk

A kognitív teljesítményekkel összefüggő P3 eseményfüggő kiváltottpotenciál-komponens keletkezésének mechanizmusa és helye változatlanul ismeretlen. Humán adatok alapján valószínűsíthető a parietotemporalis lebenyek határterületének, a frontális lebenynek és a limbicus rendszer szerepének fontossága.

HUN 2001;54(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2000. MÁJUS 01.

A központi idegrendszer neuropatológiai eltérései dystrophia myotonicában

KOVÁCS Gábor Géza, PAPP Mátyás, TAKÁTS Annamária, LÁSZLÓ Lajos, RÉVÉSZ Tamás

A dystrophia myotonica örökletes szisztémás betegség, amelyre a myotonia, a myopathia, a frontális kopaszság, a cataracta, cardialis és endokrin eltérések, a gonadatrophia és az értelmi fogyatékosság jellemző. Genetikai alapja egy CTG (citozim-timidin-guanin) trinukleotid változó mértékű ismétlődése a 19-es kromoszómán elhelyezkedő génen.

HUN 2000;53(5-6)

Ideggyógyászati Szemle

1999. NOVEMBER 01.

Mikroelektródás intraoperatív elektrofiziológiai vizsgálati módszer a neurogén fájdalom és a mozgászavarok stereotaxiás sebészi kezelése során

HORVÁTH Zsolt, BALÁS István, KÖVÉR Ferenc, DIBÓ György, CSALA Béla, KOVÁCS Attila, NIEDETZKY Csaba, KELLÉNYI Lóránt, DÓCZI Tamás

A gyógyszeres kezelésre nem reagáló neurogén fájdalmak és extrapiramidális mozgászavarok műtéti kezelésére manapság újból egyre nagyobb teret hódítanak a stereotaxiás módszerrel végzett diszkrét törzsdúci laesiók.

HUN 1999;52(11-12)