Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 61

Idegtudományok

2016. SZEPTEMBER 06.

A γ-interferon idegi összeköttetésben és szociális viselkedésben betöltött meglepő szerepe

Rágcsálók agyából nyert transzkriptomok és T-sejtek citokinre adott válaszából származó sejtes transzkriptomok közti összefüggések arra engednek következtetni, hogy szoros kapcsolat van a szociális viselkedés és a γ-intereron (IFN-γ) által kiváltott válasz közt.

Ideggyógyászati Szemle

2016. JANUÁR 30.

[Hosszmetszeti sajátságok laesiós és nem laesiós eses- (elektromos status epilepticus lassú hullámú alvásban) betegeknél]

HEGYI Márta, SIEGLER Zsuzsa, FOGARASI András, BARSI Péter, HALÁSZ Péter

[Hosszmetszeti sajátságok vizsgálata laesiós és nem laesiós ESES- (elektromos status epilepticus lassú hullámú alvásban) betegeknél. Betegek és módszer – A Bethesda Gyermekkórház Epilepszia Centrum 2000–2012 között kezelt betegei közül retrospektív vizsgálatot végeztünk...]

Ideggyógyászati Szemle

2016. JANUÁR 30.

A fokális epilepsziás rohamok terjedése és szemiológiája. insulához kapcsolódó betegtanulmányok. elméleti meggondolások

BALOGH Attila, BALOGH Attila ifj.

Az epileptológiában a diagnosztikai eljárások fejlődése új kihívások elé állítja a rohamszemiológiával foglalkozó szakembereket. A rohamok elemzése során központi kérdés azok intracerebralis terjedése. Az epilep-sziás rohamterjedés kulcskérdése a fiziológiás és patológiás agyi hálózatok megismerése...

Ideggyógyászati Szemle

2015. JÚLIUS 30.

A β-amiloid és a mitochondrialis diszfunkció szerepe az Alzheimer-kór patogenezisében

SZARKA András

Az Alzheimer-kór a leggyakoribb közép- és időskorban előforduló dementiát okozó betegség. Populációs felmérések szerint az Alzheimer-kór a 65 évesnél idősebb korosztály 7-10%-át, míg a 85 évesnél idősebbek 50-60%-át érinti. A gyakori előfordulása ellenére sajnos mind a mai napig egyértelműen nem ismert a patogenezise, illetve nem rendelkezünk hatásos neuroprotektív terápiás eszközzel.

Ideggyógyászati Szemle

2013. MÁJUS 30.

A cortex és hippocampus génterápiájának lehetőségei rekombináns adenovírussal

KOSKA Péter, VALIKOVICS Attila, KISS-TÓTH Éva, SZALAI Adrienn, NAGY Zoltán, FODOR Bertalan

Az ischaemiás stroke a kognitív és a motoros funkciók súlyos károsodását okozza, ráadásul az egyik leggyakoribb halálozási ok. Hatékony farmakoterápia hiányában a génterápia jelenthet megoldást a neuroprotekcióra stroke esetén.

Ideggyógyászati Szemle

2012. NOVEMBER 20.

Az immobilizációs stressz és a sertindol hatása az APP, MAPK-1 és β-aktin gének kifejeződésére patkányagyban

KÁLMÁN János, PÁKÁSKI Magdolna, SZŰCS Szabina, KÁLMÁN Sára, FAZEKAS Örsike, SÁNTHA Petra, SZABÓ Gyula, JANKA Zoltán

A stressz minőségi és mennyiségi változásától függően adaptív és maladaptív változásokat okozhat. Az emelkedett szérumkortizolszint többek között a neuroprotektív BDNF szintézisének csökkentésével hippocampalis atrófiához és szinapszisszám-csökkenéshez vezet, így felelőssé tehető az Alzheimer-kórra (AK) jellemző neuropatológiai és kognitív elváltozásokért.

Ideggyógyászati Szemle

2011. SZEPTEMBER 23.

Új antikonvulzív szerek és terápiás szempontok

SZUPERA Zoltán

Az epilepszia heterogén betegségek gyűjtőfogalma. A népesség 0,5%-át érinti. Az elmúlt évtizedekben az alapkutatások jelentősen növelték és szélesítették az ismereteinket az epilepszia területén. Ennek eredményeként nagyszámú új antiepileptikum került forgalomba. Mindezek ellenére a betegek 15-20%-a gyógyszerrezisztens maradt.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 29.

Bezárkózott a biológiai szemlélet - Buda Béla reflexiója Halász Péter írására

Az agykutatókat is köti, terheli az agypatológia, a neurohisztológia, a strukturális szemlélet néhány hagyománya. Félrevezethető lehet, hogy egy kiemelt funkcióhoz valamely agyi szerkezet markáns, kimutatható elváltozását kötjük...

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Mindegy, mint fúj, csak fújja jó hangosan

A felnőtt agyba ültetett idegsejtek közül a legaktívabbaknak van legnagyobb esélyük a túlélésre.

Az agyi idegsejtpótló terápiák egyik legfőbb problémája, hogy a beültetett neuronok túlnyomó többsége nem integrálódik a meglévő neuronális hálózatba...

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

Vajon megváltozik-e az agyunk különböző behatásokra?

HALÁSZ Péter

Ma már nincsenek egyértelmű határok a korábban „funkcionális”-ként és „organikus”(strukturális) -ként elkülönített jelenségek között, és egyre inkább el kell fogadnunk a test és lélek oda-vissza kölcsönhatását az „interakcionalizmus”-t, ahogy Karl Popper nevezte...