2011. AUGUSZTUS 15.
Az agyi idegsejtpótló terápiák egyik legfőbb problémája, hogy a beültetett neuronok túlnyomó többsége nem integrálódik a meglévő neuronális hálózatba, és rövid idő alatt elpusztul. A Massachussetts Institute of Technology kutatói új mechanizmust írtak le a beültetett neuronok túlélésére, amely jelentős hatással lehet ezekre a terápiákra.
Korábban úgy vélték, hogy az agyban újonnan keletkező vagy implantált idegsejtek közül a legpontosabban működők a legéletképesebbek, míg a kevésbé alkalmazkodó sejtek elpusztulnak. A Neuron-ban közölt kísérletsorozatból azonban az derült ki, hogy a beültetett neuronok túlélését nem aktivitásuk minősége, hanem annak intenzitása határozza meg.
Hogy megvizsgálják, hogyan befolyásolja az idegsejtek aktivitása azok túlélését, a kutatók genetikai módosítással növelték vagy csökkentették egy-egy neuron elektromos ingerelhetőségét (előbbit a NaChBac bakteriális nátriumcsatorna, utóbbit az ESKir2.1 káliumcsatorna génjének bejuttatásával érték el), majd a sejteket felnőtt patkányok bulbus olfactoriusába ültetve követték azok túlélési idejét. Az alkalmazott technika nagy előnye, hogy segítségével élő állatban, egyetlen sejtben elvégezhető olyan genetikai módosítás, amely célzottan hat a neuronok aktivitására (miközben nem befolyásolja pl. a szinapszisok keletkezését).
A mesterségesen megnövelt aktivitás meglepő módon még abban az esetben is szignifikánsan csökkentette a sejthalál kockázatát, ha a neuronok drámaian megváltozott tüzelési mintázatot mutattak. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a túlélést az általános aktivitási szint határozza meg, míg a pontos tüzelési mintázat jellege nem lényeges a meglévő agyi hálózatokba való integrációhoz. A kutatók hasonlata szerint "olyan ez, mintha egy zenekari felvételi során nem az számítana, hogy ki milyen jól, hanem az, hogy milyen hangosan játszik".
A neuronok aktivitását meghatározó molekuláris mechanizmusok további vizsgálata segítheti olyan új gyógyszerek kifejlesztését, amelyek növelik az új neuronok túlélési esélyét. Ezekkel a gyógyszerekkel hatékonyabbá lehetne tenni az őssejtekből kitenyésztett neuronok beültetésén alapuló terápiás módszereket, melyeket aztán egyes neurológiai betegségek, pl. a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór kezelésére lehetne alkalmazni.
Az epilepszia keletkezését is segíthet megmagyarázni az a megfigyelés, hogy a "leghangosabb" neuronoknak a legjobbak a túlélési esélyeik. Az epilepsziás betegekben egyes neuronok hiperaktívvá válnak, és kontrollálatlanul tüzelnek. Amennyiben az idegrendszer fejlődése során hiperaktív neuronok keletkeznek, elképzelhető, hogy e sejtek szelekciós előnyt élveznek, és később szerepet játszanak az epilepszia kialakulásában.
Szemlézte: elitmed.hu, dr. Víg Julianna
Forrás: Neuron 2010; doi:10.1016/j.neuron.2009.12.001
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Idegtudományok
Amerikai neurológusok szerint a Parkinson-kór korai tünete lehet az aszimmetrikus karmozgás járás közben.
A Parkinson-kór incidenciája az átlaglakosságban 0,3%, azonban az előrejelzések szerint a következő 7 évben 18%-os kockázatnövekedésre számíthatunk, többek között ezért is nő a szakmai érdeklődés a glükózkontroll és a neurodegeneratív betegségek közötti lehetséges kapcsolat iránt.
22 évvel azután, hogy kiderült: bármely gén elcsendesíthető, tucatnyi klinikai vizsgálat elemzi a miRNS-mimetikumok és -inhibitorok terápiás hatását. A módszert az idegrendszeri betegségek közül a neurodegeneratív kórképek, az epilepszia, az agytumorok és a cerebrális ischaemia kezelésében vizsgálják.
Hírvilág
Egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek csökkenthetik a demencia kialakulásának kockázatát - közölték amerikai kutatók.
Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás