Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2005. FEBRUÁR 20.

A vasculitisek immunpatogenezise

ZEHER Margit

A vasculitisek olyan klinikopatológiai entitások, amelyekben a gyulladás az erek károsodásához vezet. A legtöbb vasculitisszindróma immunpatológiai mechanizmusok útján alakul ki. Az „immunvasculitisek” idiopathiásak (primer forma) és szisztémásan jelentkeznek. Az „immunvasculitiseket” a hiperszenzitivitási reakció alapján osztályozzuk: allergiás angitis, antineutrophyl cytoplasmaticus antitest (ANCA-) asszociált vasculitis, immunkomplex-vasculitis és T-sejt mediálta hiperszenzitivitási reakcióhoz asszociált vasculitis.

HUN 2005;15(02)

Lege Artis Medicinae

2004. DECEMBER 20.

Szeptikus infekció rheumatoid arthritisben

BÉLY Miklós, APÁTHY Ágnes

Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben 1970 és 1999 között 234 rheumatoid arthritisben szenvedő beteg halt meg és került boncolásra. A rheumatoid arthritis leggyakoribb, halált okozó szövődménye a szeptikus infekció.

HUN 2004;14(12)

Magyar Immunológia

2004. FEBRUÁR 15.

SS-A(Ro) és SS-B(La) autoantitestek elõfordulása szisztémás lupus erythematosusban

SALLAI Krisztina, NAGY Eszter, GERGELY Péter

A tanulmány célja annak vizsgálata volt, milyen kapcsolat van szisztémás lupus erythematosusban a klinikai kép, valamint az SS-A(Ro) és az SS-B(La) antitestek jelenléte között.

HUN 2004;3(02)

Lege Artis Medicinae

2001. SZEPTEMBER 10.

Wegener-granulomatosis Diagnosztikai kérdések 15 beteg kapcsán

CSISZÉR Eszter, SOLTÉSZ Ibolya, FÜZESI Katalin

A Wegener-granulomatosis az immunvasculitisek közé sorolt, ismeretlen eredetű megbetegedés. Patológiailag nekrotizáló, granulomatosus kisérgyulladás. Klinikailag leggyakrabban a felső és/vagy alsó légutakat érinti, generalizált formában a veséket is. A patológiai és klinikai jellemzők mellett a diagnózis felállításában a magas specificitású antineutrofil citoplazmatikus autoantitestek kimutatásának van jelentősége.

HUN 2001;11(08-09)

Lege Artis Medicinae

2001. MÁJUS 20.

Az ischaemiás colitis diagnosztikája és terápiája

DEMETER Pál, SIKE Róbert, SZÉKELY György, KISS Sándor, SZILVÁS Ágnes

Az ischaemiás colitis többnyire az arteria mesenterica inferior ellátási területének limitált keringési zavara következtében jön létre. Leggyakrabban diffúz arteriosclerosis vagy csökkent balkamra-funkció részjelenségeként alakul ki, de előfordulhat a hasi aorta rekonstrukciós műtéteit követően is. Előfordul fiatal betegeken is kokainabúzus, thrombophylia és vasculitis következményeként.

HUN 2001;11(05)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JÚLIUS 01.

Agyi vasculitis és colitis ulcerosa esetismertetés

ILNICZKY Sándor, MŰZES Györgyi, FOLYOVICH András, KOVÁCS Gábor Géza, DÉVAI Tünde, SZIRMAI Imre

A központi idegrendszeri vasculitisek kóreredete és klinikai megjelenése igen változatos. Legtöbbször szisztémás vagy szervspecifikus autoimmun megbetegedés áll a háttérben, amelynek ritka szövődménye az agyi vasculitis. A kórképek többnyire epilepsziás rohamok, fejfájás, tudatzavar, valamint különböző neurológiai gócjelek formájában manifesztálódnak.

HUN 2000;53(7-8)

Lege Artis Medicinae

1994. ÁPRILIS 27.

Methylprednisolon bolusterápia szisztémás lupus erythematosusban

GERGELY Péter

A retrospektív tanulmány célja a methylprednisolon bolusterápia hatásának és mellékhatásainak vizsgálata volt. Harmincöt szisztémás lupus erythematosusban szenvedő beteget részesítettünk methylprednisolon boluste rápiában (lupus nephritis, súlyos haemolysis, antifoszfolipid szindróma következtében ki alakult agyi vasculitis, artériás occlusio és thrombocytopenia miatt), melyet fenntartó kortikoszteroid (és cyclophosphamid) kezeléssel folytattunk. 34 beteg került remisszióba átlagosan 4,7 hét után, a remisszió átlagos tartama > 2,7 év volt. Hat betegben exacerbáció következett be 1–2,5 év után. 28 beteg jelenleg is remisszióban van. A boluskezelés alatt mellékhatást nem tapasztaltunk. A methylprednisolon bolus terápia hatásos és biztonságos mind lupus nephritisben, mind súlyos központi idegrend szeri manifesztáció esetén. A megfelelően megválasztott fenntartó kezelés is lényeges.

HUN 1994;4(04)

Ideggyógyászati Szemle

1992. MÁRCIUS 01.

KÖZPONTI IDEGRENDSZERI ALLERGIÁS ANGIITIS ÉS GRANULOMATOSIS (CHURG-STRAUSS SZINDRÓMA)

CSÁNYI Attila, BUGOVICS Elemér

A szerzők egy 31 éves nőbeteg esetét ismertetik, akinek progresszív cerebrovascularis történése és halála hátterében fulmináns lefolyású cerebralis vasculitis állt.

HUN 1992;45(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1978. AUGUSZTUS 01.

Polyneuropathia systemás lupus erythematosus (SLE) betegségben

DR. BENCZE György, DR. DOMBAY Margit, DR. ORMOS Gábor, DR. KILIÁN Katalin

Két klinikailag több éven át észlelt SLE beteget ismertetnek. Mindkettőnél klinikai remisszió stádiumában, egy-két nap alatt járásképtelenségig fokozódó distalis túlsúlyú paraparesis alakult ki areflexiával és distal felé fokozódó érzészavarral, mely hónapok után sem mutatott lényeges javulást. Az EMG myogen és neurogen jeleket mutatott. Szövettanilag a combizomzatban jelentősen enyhébb volt az elváltozás, mint a lábszár distalis részében. Ez is amellett szól, hogy az izomelváltozást a denervatio is fokozta. Az erősen emelkedett liquor-fehérje a radixok megbetegedésére utalt. A polyneuropathia okaként vasculitis tételezhető fel.

HUN 1978;31(08)