Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1993. SZEPTEMBER 20.

Cinolazepam hatása a folyamatosan három műszakban dolgozók körében jelentkező insomniára

KÖVES Péter

A szerző egy korszerű, a közepes és rövid vérszintfelezési idejű szerek között átmenetet képező, kis farmakológiai hatékonyságú benzodiazepin-származék, a cinolazepam hatását vizsgálta a speciális környezetben (folyamatosan forgó három műszakban) jelentkező insomniára. A 4 szakaszra (alaphelyzet: 4-5 nap, placebo adás: 7-9 nap, cinolazepam adás: 7-9 nap, placebo adás: 7-9 nap) osztott vizsgálatban 20, nappali és éjszakai alváselégtelenségben szenvedő férfi vett részt. A gyógyszer hatását szubjektív (céltüneteket értékelő alváskérdőív), valamint objektív (poligráfiás monitorozás, alvást követő ébrenlét idején egyszerű, illetve összetett reakcióidő-mérés) módszerekkel követte. Azt tapasztalta, hogy a cinolazepam esti 40 mg-os, valamint a napközbeni alvás támogatására adott 20 mg-os mennyisége jelentős mértékben javította az alvás és ébredés minőségét. Sem a szubjektív, sem az objektív vizsgálatok nem mutattak ki „hangover" effektust, idő előtti ébredésben megnyilvánuló vákuumeffektust, kora reggeli insomniát. Az alkalmazás alatt a hipnotikus hatás nem csökkent. A szerző külön kiemeli a gyógyszer napközbeni alvást támogató kiváló hatását. A rövid vérszintfelezési idejű benzodiazepinek esetében a rebound insomnia igen korán jelentkezhet. Ezért, bár a gyógyszeradás ideje 7-9 nap volt, ennek lehetőségét is megvizsgáta a szubjektív módszerekkel mért alvási céltünetek révén, s ezek a rebound insomnia korai megjelenése ellen szóltak. A gyógyszeres alvás struktúrájára a jobb elalváskészség, a mély, non-REM-alvás mennyiségének növekedése, az alvás folyamatosságának javulása, a REM-alvás paramétereinek változatlansága volt jellemző mind az éjszakai, mind a nappali alvás során. A vizsgálatból nyerhető tapasztalatok és az irodalmi dokumentáció alapján a szerző jól használható hipnotikumnak ítéli a cinolazepamot a több műszakos, az altatószer hatása és mellékhatása vonatkozásban igen szigorú követelményeket támasztó munkakörökben. Jelen vizsgálat kapcsán egyben felhívja a figyelmet arra, hogy minden bevezetésre kerülő hipnotikum esetében el kell végezni a speciális, több műszakos munkakörökben az alkalmazhatósági vizsgálatot, s ennek eredményétől függővé tenni bevezetésüket. E vizsgálatok nem merülhetnek ki csupán a szubjektív minősítésben, hanem mind az alvásszerkezetre, mind az utó- és mellékhatásokra vonatkozó objektív adatgyűjtést és elemzést is igényelnek.

HUN 1993;46(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1989. AUGUSZTUS 01.

Benzodiazepinek konvulziv hatása epilepsziás betegekben

DR. KÁNYA Judit, DR. CLEMENS Béla

A benzodiazepinek klinikai és elektroenkefalográfiás epilepsziás rohamjelenségeket prompt szüntető hatása régóta ismert (16]. Kevéssé köztudott, hogy ugyanezek a benzodiazepin (BZ) molekulák némely esetben maguk is görcskeltők, illetve az epilepsziás működészavart facilitálók lehetnek [3, 8, 9, 11, 14, 19, 24).

HUN 1989;42(08)

Ideggyógyászati Szemle

1988. FEBRUÁR 01.

Adatok az antiparkinsonos profilaxis mellett

DR PERÉNYI András, DR FRECSKA Ede, DR MAJLÁTH Eszter, DR KASSAI-FARKAS Ákos, DR BARCS Gábor, DR BAGDY György

A szerzők 33 betegnek adták napi 3X4,5 mg haloperidolt, 28 napon át. 10 beteg nem kapott mellé semmit (Ha csoport), 10 beteg napi 3X5 mg procyclidint (Ha+Prc csoport), 13 beteg pedig napi 3X25 mg promethazint (Ha+Prm csoport) kapott. A Ha csoportból 7 beteg, a Ha+Prc csoportból egy beteg sem, a Ha+Prm csoportból pedig 3 beteg esett ki, korai extrapyramidalis tünetek fellépte miatt. Eredményeik szerint a magas potenciálú neuroleptikumok alkalmazása esetén az antiparkinsonos profilaxis javasolt.

HUN 1988;41(02)

Ideggyógyászati Szemle

1984. JÚNIUS 01.

A benzodiazepin dependenciáról

DR. BITTER István

A szerző 3 benzodiazepin dependencia esetét ismerteti. A betegek nagy dózisban, tartósan szedtek benzodiazepin származékokat. Az elvonásos tüneteket nyugtalanság, szorongás, alvászavar, izomfeszülések, fejfájás, affektív zayarok, tachycardia, verejtékezés és tremor alkották. Az elvonás csak fokozatosan volt lehetséges, az elvonási tüneteket Propranolol enyhítette. A dependencia veszélyt csökkentő javaslatokat foglal össze a szerző.

HUN 1984;37(06)

Ideggyógyászati Szemle

1982. JÚNIUS 01.

A neuroleptikumok helye a heveny alkoholos kórképek ellátásában

DR BITTER István

A szerző egy nagy potenciálú neuroleptikummal, a brómperidollal kísérelte meg 10 predelirium és 1 alkohol-hallucinózis kezelését. Eredményei alapján a predelirium vegetatív faktor a még nagy dózisú neuroleptikus kezelés esetén is szükségessé teszi a klórmetiazol (vagy benzodiazepin) kezelést, míg a pszichózis faktor a neuroleptikus kezelés indikációját jelenti. A neuroleptikumok helyét a predelirium (és a delirium tremens) kombinált kezelésében látja, alkoholhallucinózisban monoterápiaként is szóba jön. További vizsgálatokat igényel az a megfigyelés, mely szerint a klórmetiazol és a brómperidol között szinergiás hatás észlelhető.

HUN 1982;35(06)