Részletes keresés

Klinikum

2017. FEBRUÁR 09.

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2016. DECEMBER 20.

A nebivololhatás mélyebb elemzése

KÉKES Ede

A szerző bemutatja szervezetünk egyik legnagyobb vasodilatatorának, a nitrogén-monoxidnak a keletkezését az endotheliumban, valamint az endothel-diszfunkció kialakulását az adrenerg stimulusokra. Részletesen illusztrálja a szelektív β-1-blokkoló és β-3-adrenerg-agonista hatású nebivolol kedvező hatásait elsősorban az érrendszerre. A nebivolol rendelkezik receptorfüggetlen hatásokkal is. Komplex hatása által vasodilatatiót okoz és gátolja szöveti szinten az oxidatív stresszt, sőt képes a már termelődött szabad oxigéngyökök közömbösítésére, egészében pedig javul az endothelfunkció. Felsorolja a klinikai hatásokat és bemutatja a gyógyszer kevésbé ismert kedvező tulajdonságait. Kiemelten tárgyalja a szernek dohányzó és COPD-ban szenvedő, valamint érszűkületes hypertoniás betegeknél történő alkalmazását. A β-3-adrenerg-agonista hatás nemcsak a szív-izomzatban, hanem az adipocytákban és a vázizomzat sejtjeiben is pozitív választ ad: fokozza a kompenzáló mechanizmusként induló energialeadást obesitasban, segíti a glükózfelvételt és -tárolást a vázizomzatban diabetesesekben. A nebivolol javítja az inzulinszenzitivitást, esik a leptinszint, nő az adiponektinszint a plazmában. Feltételezzük a szer „antidiabeteses” és „antiobes” effektusát.

HUN 2016;20(06)

Hypertonia és Nephrologia

2016. SZEPTEMBER 10.

Hypertonia és kognitív funkció

KÉKES Ede, KISS István

A szerzők az irodalmi adatok és saját tapasztalataik alapján elemezték a magas vérnyomás és kognitív funkció kapcsolatát. A kor előrehaladásával egyre inkább kell számolni a diszfunkció megjelenésével és a vascularis dementia kialakulásával. Ebben jelentős szerepet játszik a hypertonia jelenléte. Egyszerű módszerekkel, tesztekkel érdemes a háziorvosi praxisban és a szakellátásban is ezt a funkciót ellenőrizni, számolván azzal, hogy a lakosság öregedése megállíthatatlan folyamat. A hatásos antihipertenzív kezelés, a vérnyomás-variabilitás csökkentése kedvezően befolyásolja a kognitív funkció romlását, különösen, ha a kezelést minél előbb indítjuk.

HUN 2016;20(04)

Hírvilág

2016. MÁJUS 19.

Valdoxan, mint az Év Gyógyszere 2015

Május 17-én a Vigadóban ünnepélyes keretek között, a pszichiátriai es a farmakológiai szakmai közélet kiválóságai, valamint a szaksajtó jelenlétében átadták az Év Gyógyszere díjat.

HUN

Korszerű Kaleidoszkóp

2015. DECEMBER 30.

Háziorvos kulcsszerepben, avagy ki kezeli a legtöbb ED-s beteget?

KARDOS Róbert

Az erectilis diszfunkció (ED), magyar nevén merevedési zavar a férfiak egyik leg gya koribb szexuális működési zavara. Az előfordulási gyakorisága a kor előre haladtával növekszik, és életük során a férfiak egyharmadát érinti. A világon 1995-ben 152 millióra becsülték a merevedési zavarban szenvedő férfiak számát, mely a várható élettartam-emelkedéssel 2025-re már 322 millióra fog emelkedni. Az ED negatív hatással van az intim kapcsolatokra, az életminőségre és az önbecsülésre.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2015. JÚLIUS 30.

A β-amiloid és a mitochondrialis diszfunkció szerepe az Alzheimer-kór patogenezisében

SZARKA András

Az Alzheimer-kór a leggyakoribb közép- és időskorban előforduló dementiát okozó betegség. Populációs felmérések szerint az Alzheimer-kór a 65 évesnél idősebb korosztály 7-10%-át, míg a 85 évesnél idősebbek 50-60%-át érinti. A gyakori előfordulása ellenére sajnos mind a mai napig egyértelműen nem ismert a patogenezise, illetve nem rendelkezünk hatásos neuroprotektív terápiás eszközzel.

HUN 2015;68(07-08)

Hypertonia és Nephrologia

2015. ÁPRILIS 20.

Tubulointerstitialis nephritis és uveitis szindróma

BAJCSI Dóra, FEJES Imre, KEMÉNY Éva

A tubulointerstitialis nephritis és uveitis (TINU) szindróma ritka, aluldiagnosztizált oculorenalis szindróma, amelyet akut tubulointerstitialis nephritis és uveitis kialakulása jellemez. Az átlagos életkor a kialakuláskor 15 év, de bármely életkorban kialakulhat. Női predominancia áll fenn. Az uveitis jelentkezhet a tubulointerstitialis nephritis előtt, után és azzal egy időben. A klinikai tünetek típusosan nem specifikusak: láz, étvágytalanság, testsúlycsökkenés, hányinger és hányás, gyengeség, hasi fájdalom, ízületi és izomfájdalmak. A laboratóriumi vizsgálatok heveny vesefunkció-romlást, anaemiát, a gyulladásos paraméterek magasabb szint - jét tárják fel. A vizeletvizsgálat eredményei tubulointerstitialis nephritisre jellemzőek: nem nephroticus proteinuria, steril leukocyturia, mikroszkópos haematuria és tubularis diszfunkció (például normoglykaemiás glycosuria) mutatható ki. A prognózis általában jó, különösen gyermekek esetében. Perzisztáló vesediszfunkció csak az esetek kis részében alakul ki. Közleményünkben egy 39 éves nőbeteg esetét mutatjuk be, és összefoglaljuk a TINU szindróma fő jellemzőit.

HUN 2015;19(02)

Klinikum

2014. NOVEMBER 05.

Vortioxetin, az új antidepresszívum

ÁGOSTON Gabriella

Az elmúlt két évtizedben a hangulatzavarokra vonatkozó tudásunk jelentősen gyarapodott, ennek ellenére a major depresszió kezelése kihívást jelent napjainkban is. Ennek oka egyrészt a betegség gyakorisága, másrészt – a korszerű antidepresszív szerek ellenére – a major depresszió gyakran krónikussá váló jellege.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2014. SZEPTEMBER 30.

Retinalis idegrostréteg és látásfunkciók az mtDNS common deléciója által okozott progresszív ophthalmoplegia externa esetében

FARZANEH Naghizadeh, VARGA Edina Tímea, MOLNÁR Mária Judit, HOLLÓ Gábor

A mitochondrialis betegségek olyan multiszisztémás kórképek, amelyek gyakran eredményeznek neuroooftalmológiai tüneteket is. Azt vizsgáltuk, hogy a prog - resszív externalis ophthalmoplegia (PEO), a látórendszer érintettsége és a mitochondrialis DNS (mtDNS) gyakori mutációi között fennáll-e kapcsolat 55 évesnél fiatalabb betegek esetében.

HUN 2014;67(09-10)

Hypertonia és Nephrologia

2014. SZEPTEMBER 20.

A magasvérnyomás-betegség kezelésében alkalmazott diuretikus hatású készítmények gyógyszerfelírási gyakorlatának változása 2007 és 2013 között az OEP-adatok tükrében

BARNA István, GYURCSÁNYI András

A diuretikumok közül a tiazidok a legelterjedtebben használt antihipertenzív szerek. Hosszú hatástartamuk miatt a hypertonia kezelésének ideális szerei. A tiazidszerű diuretikumok közé tartozó indapamid hosszú hatástartamú (felezési idő 14-16 óra), igen kis dózisban (1,25-5 mg) hatásos készítmény. Az indapamid elsősorban vasodilatativ hatásán keresztül biztosít erélyes vérnyomáscsökkentő hatást az arteriolaris és perifériás rezisztencia csökkentésével. Az indapamid nem befolyásolja a lipidanyagcserét, a szénhidrát-anyagcserét, még diabeteses hypertoniás betegek esetében sem. Antihipertenzívumként a tiazidtípusú diuretikumok (csak kis dózisban: 6,25-12,5 mg hypothiazid, 12,5 mg chlorthalidon, 5 mg clopamid) szövődménymentes essentialis hypertoniában, társult betegség hiányában elsőként választhatók, monoterápiában is alkalmazhatók, izolált szisztolés és időskori hypertoniában „A” szintű evidenciával ajánlott szerek. A magasvérnyomás-betegség kezelésére társuló balkamra- hypertrophia és stroke utáni állapot, diabetes esetén indapamid, balkamra-diszfunkció és szívelégtelenség esetén tiazid és furosemid, valamint ezek kombinációja javasolt. A monokomponensű diuretikumok hazai forgalmának a 2007 és 2013 közötti OEPbázisban történő áttekintése során láthattuk, hogy a hydrochlorothiazid, a clopamid és a chlorthalidon rendelése csökkent. Az indapamid-hatóanyagú vízhajtók felhasználása növekedett. A kombinációban alkalmazott diuretikumokra egészében jellemző, hogy felhasználásuk a 2007. évtől 2010-ig terjedő időszakban folyamatosan növekedett, és elérte a havi egymillió dobozfelírást. A vizsgált időszakban a hydrochlorothiaziddal kombinált szerek felhasználása a legjelentősebb (a legtöbb készítmény ezt tartalmazza), de részesedése 88%-ról 66%-ra csökkent az indapamidtartalmú kombinációk növekedése miatt. Ez azért is érdekes, mert ez a kombináció „egyedi” (perindopril + indapamid). A vizsgált időszakban csak ennek a kombinációnak a felírása növekedett folyamatosan. A diuretikumok alkalmazása az antihipertenzív terápiában kiemelt jelentőségű. Ha a hazai diuretikumok és azok kombinációinak alkalmazását az ajánlásokkal összevetjük, kijelenthetjük, hogy egészében a kezelés az irányelvek mentén történik, vagyis növekszik a metabolikus neutrális kombinációs kezelés alkalmazása.

HUN 2014;18(03-04)