Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 644

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Poszt-Covid szindróma autonóm idegrendszeri eltérései

SZIRMAI Danuta, GYÖRFI Orsolya, KAMONDI Anita

Bevezetés: Irodalmi adatok alapján Covid-betegséget követően az esetek körülbelül 80%-ában neurokognitív maradványtünetet észlelhető. Ezen tünetek egy része az autonóm idegrendszer károsodásával hozható összefüggésbe (például homályos látás, palpitatio, szemszárazság). A fertőzés idegrendszert károsító hatását több lehetséges mechanizmussal magyarázzák, így felmerül a vírus által kiváltott citokinvihar, a direkt vírusterjedés károsító hatása és az immunmediált autoimmun mechanizmus is. Az... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A nyitott foramen ovale és az obstruktív alvási apnoe szindróma kapcsolatának epidemiológiai vizsgálata

BÖJTI Péter Pál, BOTH Levente, DARÓCZI Petronella, PALÁSTI István, FÜLÖP Szilvia, STANG Rita, SZAKÁCS Zoltán, TERRAY-HORVÁTH Attila, BERNÁTH István, SZILÁGYI Géza

Bevezetés: A nyitott foramen ovale (PFO) által képzett jobb-bal söntön keresztül paradox embolizáció útján ischae­miás stroke alakulhat ki. Feltételezhető, hogy az obstruktív alvási apnoe szindrómában (OSAS) az alvás alatti intracardialis nyomásviszonyok megváltozása következtében megnyíló PFO szerepet játszhat az OSAS-hoz társuló magas stroke-rizikóban. A kapcsolatot a korábbi eset-kontroll vizsgálatok eredményei támogatni látszanak. Célunk, hogy az elméleti összefüggés epidemiológiai... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A krónikus fájdalom legfrissebb osztályozása

SZOK Délia

A fájdalom definíció szerint egy kellemetlen szenzoros és emocionális tapasztalat, ami szöveti károsodáshoz köthető. A krónikus fájdalom (KF) 3 hónapnál hosszabb ideig fennálló vagy visszatérő fájdalmat jelent, ami a test bármely részén jelentkezhet. A WHO 2019-ben jelentette meg a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (International Classification of Diseases-11) új kiadását, amelybe most először került bele a KF, mint önálló entitás. A KF a népesség magas arányát, mintegy 20%-át érinti. Az... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Modern idegsebészeti technikák a krónikus fájdalom kezelésében

ERŐSS Loránd

Bevezetés: A krónikus fájdalomszindrómák több mint 80 millió embert érintenek Európában. A gyógyszeres kezelésre nem reagáló deafferentációs fájdalmak csökkentésére már 1954-ben publikálta Heath a mély agyi stimulációs módszert. A célpontok a szenzoros thalamus, a septalis area és a nucleus caudatus voltak. 1967 ben Shealy munkássága nyomán került bevezetésre a gerincvelő-stimulációs eljárás. 1991-ben Tsubokawa a primer motoros kérget stimulálva ért el több mint 50%-os fájdalomcsökkenést... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Neuroszonológiai esetbemutatás

MAY Zsolt

Bevezetés: Az egyre szélesebb körben terjedő egyéb noninvazív vascularis képalkotó modálisok (CTA, MRA) mellett a carotis-Doppler és a transcranialis Doppler-vizsgálatok továbbra is fontos szerepet töltenek be a mindennapi betegellátásban. A Doppler-vizsgálatok egyéb módszerekhez képest könnyen megismételhetők, így alkalmasak a beteg állapotváltozásának követésére, valamint az áramlási valós idő leképezésével többletinformációt szolgáltatnak az áramlási viszonyokról. Módszerek: Előadásomban... tovább »

Egészségpolitika

2022. JÚNIUS 14.

Milyen feladatok állnak a szív- és érrendszeri prevenció és rehabilitáció előtt 2022-ben?

Évente szív- és érrendszeri betegségekben halnak meg a legtöbben Magyarországon. Egyre több a fiatal és a női érintett. Igen gyakran első tünet a szívinfarktus, a stroke, így „derült égből villámcsapásként” élik meg az érintettek és a hozzátartozók a betegség súlyos stádiumának kialakultát, pedig az atheroscleroticus folyamat jelenléte előre jelezhető, az irreverzibilis károsodás sok esetben megelőzhető lenne. Mit lehetne tenni, hol lehetne beavatkozni, van-e létjogosultsága népegészségügyi... tovább »

Klinikum

2022. MÁJUS 26.

A cukros üdítőitalok szerepe az elhízásjárványban és a krónikus betegségek prevalencianövekedésében

A túlsúly és az elhízás prevalenciája az elmúlt négy évtizedben megháromszorozódott. 2016-os adatok szerint az elhízás prevalenciája gyermekeknél 8%, férfiak között 11%, nőknél 15%. Ma a globális populáció 30%-a túlsúlyos vagy elhízott. Az elhízás a 2-es típusú diabetes (T2DM) vezető kockázati tényezője, továbbá coronariabetegséghez, stroke-hoz, és számos rákfajta kialakulásához vezethet. Az elhízással kapcsolatos költségek globálisan a nemzeti össztermék 2,8%-át emésztik fel, ami nagyjából... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2022. MÁJUS 30.

[Covid-19 és post-polio szindróma: véletlen egybeesés?]

AGIRCAN Dilek , ETHEMOGLU Ozlem , GESOGLU-DEMIR Tülin

[Bár a súlyos heveny légúti szindrómát okozó koronavírus-2 (SARS-CoV-2) új vírus, az általa okozott koronavírus-19 betegség (Covid-19) már eddig is számos esetben járt együtt központi és perifériás idegrendszeri manifesztációval. A neurológiai manifesztációkon túl még a SARS-CoV-2-fer­tő­zés neuropatológiai mechanizmusairól is sokat kell ta­nul­nunk. Esetismertetésünkben bemutatjuk egy Covid-19-cel összekapcsolható post-polio szindróma kialakulását, és kísérletet teszünk az összefüggés... tovább »

Idegtudományok

2022. MÁJUS 17.

Centrális vénajel a sclerosis multiplex képalkotó diagnosztikájában

A sclerosis multiplex (SM) diagnosztikáját jelentősen megnehezíti, hogy számos kórkép, mint például a migrén, bizonyos vascularis eltérések és egyéb gyulladásos megbetegedések, az SM-hez hasonló képet mutat. Az SM diagnosztikájában használt McDonald-kritériumrendszer az egyértelműen demyelinisatióra utaló esemény megléte esetén jól működik, ugyanakkor az atípusos, nonspecifikus vagy tünetmentes betegekben hibás SM-diagnózishoz vezethet, főleg, ha az MR-képanyag olyan eltéréseket mutat, melyek... tovább »

Hypertonia és Nephrologia

2022. ÁPRILIS 22.

A krónikus stressz szerepe az essentialis hypertonia kialakulásában. A rilmenidin helye a stressz által kiváltott hypertonia kezelésében

SIMONYI Gábor

A hypertonia a cardiovascularis betegségek egyik önálló rizikótényezője. Kialakulásában számos tényező játszik szerepet. Ezek közül a krónikus stressz a szimpatikus aktivitás fokozásán keresztül eredményezheti a magasvérnyomás-betegség kialakulását. A szimpatikus idegrendszeri aktivitás emelkedésének jeleit elsősorban a hypertonia kezdeti – perctérfogat-fokozódással járó – szakaszában észlelhetjük. A szimpatikus aktivitás fokozódása a hemodinamikai következményeken... tovább »