Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 39

Lege Artis Medicinae

2005. JÚNIUS 20.

A fej-nyak régió MR-diagnosztikai lehetőségei

GŐDÉNY Mária

A fej-nyak régió patológiás elváltozásainak diagnózisában a digitális rétegképalkotó technikák közül kiemelendő a komputeres tomográfia (CT) és a mágneses rezonancia (MR) szerepe. Mivel az MR lágyrész-felbontása kiváló és ábrázolása többsíkú, a legjobb információt nyújtja a lágyrész- elváltozások eredetéről, kiterjedéséről, az intracranialis, perineuralis terjedésről, a csontvelő érintettségéről, ezáltal kulcsfontosságú a kezelési mód megválasztásában.

Magyar Radiológia

2005. ÁPRILIS 10.

A hasnyálmirigy-daganatok radiológiai vizsgálata Onco Update 2005

FORRAI Gábor, BODOKY György

A szerzők a pancreasdaganatok radiológiai diagnosztikájának új eredményeit mutatják be, az egyes képalkotó és intervenciós módszerek mai helyének ismertetésével.

Magyar Radiológia

2004. DECEMBER 20.

Képalkotó vizsgálatok a nőgyógyászati daganatok stádiummeghatározásában

HORVÁTH Katalin, GŐDÉNY Mária

A képalkotó módszerek stádiummeghatározása a sebészi FIGO-beosztás szerint a tumor kiterjedésén és a nyirokcsomó- metasztázison alapszik. Az elváltozás invazivitása és a nyirokcsomó-metasztázis jelenléte a két legfontosabb prognosztikai faktor, amely befolyásolja a terápiát. A nőgyógyászati tumorstádium meghatározására a következő képalkotó módszereket alkalmazzuk: hasi és transvaginalis ultrahangvizsgálat, komputertomográfia, mágneses rezonancia.

Lege Artis Medicinae

2003. DECEMBER 20.

Orvosi Nobel-díj az MR-képalkotás úttörőinek

MARTOS János

A stockholmi Karolinska Intézet nemrég jelentette be, hogy Paul C. Lauterbur amerikai és sir Peter Mansfield brit tudós nyerte a 2003. évi orvostudományi Nobel-díjat a mágneses rezonancia elvén alapuló tomográfia (angolul: magnetic resonance imaging, MRI) terén tett felfedezéséért.

Ideggyógyászati Szemle

1996. JANUÁR 20.

A Parkinson-szindróma differenciáldiagnosztikája

FERENC Fornádi

A Parkinson-szindróma kezelési lehetőségének pozitív minőségi változása az elmúlt 25 évben a kórkép differenciáldiagnosztikájával szemben is egyre növekvő követelményeket támasztott. Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy idiopathiás Parkinson-szindróma L-dopa-szubsztitúcióval különösen a kezdeti stádiumban jól kezelhető. Ennek megfelelően az L-dopára elsődlegesen nem reagáló betegek esetében a diagnózis alapos felülvizsgálata szükséges. Másrészről a kezdetben típusos tüneteket mutató és L-dopára többé-kevésbé reagáló betegség a későbbi lefolyás során a tüneti kép kiszélesedése mellett az L-dopára mutatott pozitív reakcióját is elvesztheti. Ez a kórfolyamat multiszisztémás megbetegedés kialakulására utalhat. Korábban a parkinsonos tünetekkel járó betegségek differenciálása csak a tüneti kép és az L-dopára mutatott reakciók alapján volt lehetséges. Az elmúlt 10 évben javultak a differenciálási lehetőségek. A mágneses rezonancia vizsgálat és a SPECT lehetőségei mellett a 18-fluorodezoxiglükóz és a 18-fluorodopa PET-vizsgálata nyújt fontos diagnosztikus segítséget. A parkinsonos tünetekkel járó kórképek ezen összefoglalása megkísérli a tüneti kép ábrázolása mellett a PET-differenciáldiagnosztika lehetőségeinek hangsúlyozását is.

Ideggyógyászati Szemle

1994. SZEPTEMBER 20.

Gliomák a többmodelles diagnosztika tükrében

BORBÉLY Katalin

A gliomák az agydaganatok több mint 50%-át képezik, melyből a primer malignus formák műtét után fél-egy év elteltével recidiválnak, de néhány év múlva még a teljesen eltávolított benignus gliomák egy része is kiújulhat. A recidív astrocytomák mintegy 50%-a hisztológiailag malignusabb, mint az eredeti. A kiújulásig eltelt idő mindenekelőtt a malignitás fokától, az eltávolítás mértékétől függ, de szerepet játszik a tumor lokalizációja és a beteg kora is. A diagnózis felállításától számított túlélés időszakának hossza az alkalmazott terápiának is függvénye. A gliomák hatékony kezeléséhez igen fontos a tumor malignitási fokának ismerete és a recidiv tumor elkülönítése a posztirradiációs nekrózistól, melyben a komputertomográfia (CT) és a mágneses rezonancia (MR) vizsgálatok magas szenzitivitással, de alacsony specificitással bírnak. A pozitron emissziós komputertomográfiával (PET) történő tumoranyagcsere-meghatározás alapján valószínűsíthető a gliomák malignitási foka és biztonsággal különíthető el a recidiv tumor a posztirradiációs nekrózistól.

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Cine agy MR vizsgálatok és értéke a posterior fossa patológiájának elemzésében]

BERÉNYI Ervin, MENDLY József, DÓCZI Tamás, KOPA János, REPA Imre

[A központi idegrendszer mozgásának vizsgálata a neuroradiológia egyik legnehezebb problémája. Az agyparenchima mozgásának és az agy-gerincvelői folyadék áramlásának vizualizálása nagyon fontos a normális agyi fiziológia és a kóros folyamatok megértéséhez. A mágneses rezonancia képalkotás a legjobban elérhető nem invazív módszer e mozgások vizsgálatára a szívciklus függvényében. Ebben az előadásban szeretnénk bemutatni eredményeinket a szekvenciák kifejlesztésében és bemutatni a CINE mérések hasznosságát a diagnosztikai munkában.]

Ideggyógyászati Szemle

1989. MÁJUS 01.

Emberi csigolyaközi porckorong 1H magmágneses rezonancia (NMR) vizsgálata

DR. BÓBEST Mátyás, DR. FURÓ István, DR. PÓCSIK István, DR. BÁNKI Péter, DR. TOMPA Kálmán

A szerzők in vitro 1H magmágneses rezonancia (1H NMR) vizsgálatokat végeztek normál emberi csigolyaközi porckorongszöveten. A spin-rács relaxációs időt és a kötött víztartalmat határozták meg párhuzamosan a szöveti szárazanyag-tartalmával L III és L IV korongok különböző szektoraiban. A mért eredmények összhangban vannak a porckorong funkcionális állapotával és biomechanikai sajátosságaival, ugyanakkor a porckorong magspin tomográfiai (MR. imaging) képének kontrasztviszonyait és ennek biofizikai hátterét is megvilágítják.

Ideggyógyászati Szemle

1978. MÁRCIUS 01.

Centrálisan ható spasmolytikum (Lioresal) hatásának vizsgálata reflex és reflex-regenerációs (recovery) vizsgálatokkal spastikus betegeken

DR. TÓTH Szabolcs, DR. VAJDA János, DR. ZARÁND Péter, DR. SÓLYOM András

8 cerebralis laesiót követő hemiparetikus betegen, 18 spinalis laesiót követő paraparetikus betegen és 2 extrapyramidalis mozgászavarban szenvedő betegen megvizsgáltuk a centrálisan ható Lioresal hatását. Az eredmények kiértékelését klinikai vizsgálattal, H-reflex és H-refl.ex regeneratiós vizsgálattal, flexor reflex vizsgálatával és frekvencia rezonancia vizsgálatokkal végeztük. A szert hatásosnak találtuk, és a betegeknél szubjektív és objektív javulás is észlelhető volt. A spinalis laesiót követő spasmusokban a szer hatásosabb, azonban azt a centrális laesiót követő spasmusokban is hatásosabbnak találtuk, mint ahogy az irodalmi adatokból várható lett volna.