Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 39
Lege Artis Medicinae
2005. JÚNIUS 20.
A fej-nyak régió MR-diagnosztikai lehetőségei
A fej-nyak régió patológiás elváltozásainak diagnózisában a digitális rétegképalkotó technikák közül kiemelendő a komputeres tomográfia (CT) és a mágneses rezonancia (MR) szerepe. Mivel az MR lágyrész-felbontása kiváló és ábrázolása többsíkú, a legjobb információt nyújtja a lágyrész- elváltozások eredetéről, kiterjedéséről, az intracranialis, perineuralis terjedésről, a csontvelő érintettségéről, ezáltal kulcsfontosságú a kezelési mód megválasztásában.
Magyar Radiológia
2005. ÁPRILIS 10.
A hasnyálmirigy-daganatok radiológiai vizsgálata Onco Update 2005
A szerzők a pancreasdaganatok radiológiai diagnosztikájának új eredményeit mutatják be, az egyes képalkotó és intervenciós módszerek mai helyének ismertetésével.
Magyar Radiológia
2004. DECEMBER 20.
Képalkotó vizsgálatok a nőgyógyászati daganatok stádiummeghatározásában
A képalkotó módszerek stádiummeghatározása a sebészi FIGO-beosztás szerint a tumor kiterjedésén és a nyirokcsomó- metasztázison alapszik. Az elváltozás invazivitása és a nyirokcsomó-metasztázis jelenléte a két legfontosabb prognosztikai faktor, amely befolyásolja a terápiát. A nőgyógyászati tumorstádium meghatározására a következő képalkotó módszereket alkalmazzuk: hasi és transvaginalis ultrahangvizsgálat, komputertomográfia, mágneses rezonancia.
Lege Artis Medicinae
2003. DECEMBER 20.
Orvosi Nobel-díj az MR-képalkotás úttörőinek
A stockholmi Karolinska Intézet nemrég jelentette be, hogy Paul C. Lauterbur amerikai és sir Peter Mansfield brit tudós nyerte a 2003. évi orvostudományi Nobel-díjat a mágneses rezonancia elvén alapuló tomográfia (angolul: magnetic resonance imaging, MRI) terén tett felfedezéséért.
Ideggyógyászati Szemle
1996. JANUÁR 20.
A Parkinson-szindróma differenciáldiagnosztikája
A Parkinson-szindróma kezelési lehetőségének pozitív minőségi változása az elmúlt 25 évben a kórkép differenciáldiagnosztikájával szemben is egyre növekvő követelményeket támasztott. Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy idiopathiás Parkinson-szindróma L-dopa-szubsztitúcióval különösen a kezdeti stádiumban jól kezelhető. Ennek megfelelően az L-dopára elsődlegesen nem reagáló betegek esetében a diagnózis alapos felülvizsgálata szükséges. Másrészről a kezdetben típusos tüneteket mutató és L-dopára többé-kevésbé reagáló betegség a későbbi lefolyás során a tüneti kép kiszélesedése mellett az L-dopára mutatott pozitív reakcióját is elvesztheti. Ez a kórfolyamat multiszisztémás megbetegedés kialakulására utalhat. Korábban a parkinsonos tünetekkel járó betegségek differenciálása csak a tüneti kép és az L-dopára mutatott reakciók alapján volt lehetséges. Az elmúlt 10 évben javultak a differenciálási lehetőségek. A mágneses rezonancia vizsgálat és a SPECT lehetőségei mellett a 18-fluorodezoxiglükóz és a 18-fluorodopa PET-vizsgálata nyújt fontos diagnosztikus segítséget. A parkinsonos tünetekkel járó kórképek ezen összefoglalása megkísérli a tüneti kép ábrázolása mellett a PET-differenciáldiagnosztika lehetőségeinek hangsúlyozását is.
Ideggyógyászati Szemle
1994. SZEPTEMBER 20.
Gliomák a többmodelles diagnosztika tükrében
A gliomák az agydaganatok több mint 50%-át képezik, melyből a primer malignus formák műtét után fél-egy év elteltével recidiválnak, de néhány év múlva még a teljesen eltávolított benignus gliomák egy része is kiújulhat. A recidív astrocytomák mintegy 50%-a hisztológiailag malignusabb, mint az eredeti. A kiújulásig eltelt idő mindenekelőtt a malignitás fokától, az eltávolítás mértékétől függ, de szerepet játszik a tumor lokalizációja és a beteg kora is. A diagnózis felállításától számított túlélés időszakának hossza az alkalmazott terápiának is függvénye. A gliomák hatékony kezeléséhez igen fontos a tumor malignitási fokának ismerete és a recidiv tumor elkülönítése a posztirradiációs nekrózistól, melyben a komputertomográfia (CT) és a mágneses rezonancia (MR) vizsgálatok magas szenzitivitással, de alacsony specificitással bírnak. A pozitron emissziós komputertomográfiával (PET) történő tumoranyagcsere-meghatározás alapján valószínűsíthető a gliomák malignitási foka és biztonsággal különíthető el a recidiv tumor a posztirradiációs nekrózistól.
Ideggyógyászati Szemle
1994. MÁJUS 20.
[Cine agy MR vizsgálatok és értéke a posterior fossa patológiájának elemzésében]
[A központi idegrendszer mozgásának vizsgálata a neuroradiológia egyik legnehezebb problémája. Az agyparenchima mozgásának és az agy-gerincvelői folyadék áramlásának vizualizálása nagyon fontos a normális agyi fiziológia és a kóros folyamatok megértéséhez. A mágneses rezonancia képalkotás a legjobban elérhető nem invazív módszer e mozgások vizsgálatára a szívciklus függvényében. Ebben az előadásban szeretnénk bemutatni eredményeinket a szekvenciák kifejlesztésében és bemutatni a CINE mérések hasznosságát a diagnosztikai munkában.]
Ideggyógyászati Szemle
1989. MÁJUS 01.
Emberi csigolyaközi porckorong 1H magmágneses rezonancia (NMR) vizsgálata
A szerzők in vitro 1H magmágneses rezonancia (1H NMR) vizsgálatokat végeztek normál emberi csigolyaközi porckorongszöveten. A spin-rács relaxációs időt és a kötött víztartalmat határozták meg párhuzamosan a szöveti szárazanyag-tartalmával L III és L IV korongok különböző szektoraiban. A mért eredmények összhangban vannak a porckorong funkcionális állapotával és biomechanikai sajátosságaival, ugyanakkor a porckorong magspin tomográfiai (MR. imaging) képének kontrasztviszonyait és ennek biofizikai hátterét is megvilágítják.
Ideggyógyászati Szemle
1978. MÁRCIUS 01.
Centrálisan ható spasmolytikum (Lioresal) hatásának vizsgálata reflex és reflex-regenerációs (recovery) vizsgálatokkal spastikus betegeken
8 cerebralis laesiót követő hemiparetikus betegen, 18 spinalis laesiót követő paraparetikus betegen és 2 extrapyramidalis mozgászavarban szenvedő betegen megvizsgáltuk a centrálisan ható Lioresal hatását. Az eredmények kiértékelését klinikai vizsgálattal, H-reflex és H-refl.ex regeneratiós vizsgálattal, flexor reflex vizsgálatával és frekvencia rezonancia vizsgálatokkal végeztük. A szert hatásosnak találtuk, és a betegeknél szubjektív és objektív javulás is észlelhető volt. A spinalis laesiót követő spasmusokban a szer hatásosabb, azonban azt a centrális laesiót követő spasmusokban is hatásosabbnak találtuk, mint ahogy az irodalmi adatokból várható lett volna.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.