Lege Artis Medicinae

Az epidermalis növekedési faktor receptorának molekuláris diagnosztikája nem kissejtes tüdőrákban

TÍMÁR József, OSTOROS Gyula

2007. OKTÓBER 21.

Lege Artis Medicinae - 2007;17(10)

A nem kissejtes tüdőrák egyik kitüntetett markere az epidermalis növekedési faktor receptorfehérjéjének (EGFR) expressziója. Újabban vált ismertté, hogy az EGFR-gén amplifikált lehet, de mutálódhat is nem kissejtes tüdőrákban, ami ideális célponttá teszi az úgynevezett molekulárisan célzott terápiák számára. A nem kissejtes tüdőrák terápiájában mérföldkövet jelent a molekulárisan célzott kezelések integrálása a klinikai gyakorlatba. Ugyanakkor igen keveset tudunk azokról a prognosztikus és prediktív tényezőkről, amelyek meghatározzák az EGFRellenes terápia hatékonyságát. A klinikai gyakorlatban egyelőre sokkal megbízhatóbb prediktív markerek a beteg és daganatának általános jellemzői (dohányzási szokások, nem, szövettani típus), mint azok a finom molekuláris sajátosságok, amelyek közvetlenül befolyásolhatják a terápiás választ. Az anti-EGFR-terápia hazai indikációjának alapja az EGFR-protein immunhisztokémiai kimutatása, ezért fontos ezeknek a vizsgálatoknak a lehető legmegbízhatóbb elvégzése. Másrészről az EGFR-gén esetleges hibái rezisztenssé vagy éppen különösen érzékennyé tehetik a daganatot az EGFR-gátló kezelésekkel szemben. Diagnosztikus és terápiás költséghatékonysági szempontokból nagy jelentősége van a fenti vizsgálatok elvégzési sorrendjének.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Szokatlan gyógymódok kislexikona A mesmerizmus

MAGYAR László András

Az úgynevezett konvencionális vagy szuppresszív medicinának a betegek bizalmának megszerzése érdekében manapság újra kemény csatákat kell vívnia az alternatív gyógyászattal. A konvencionális orvostudomány hívei közül kevesen tudják azonban, hogy a mai tudományos orvoslás is egykor különböző terápiás irányzatok küzdelméből bontakozott ki, illetve, hogy a ma alternatívnak nevezett terápiák szinte mindegyike több évszázados történetre tekinthet vissza.

Lege Artis Medicinae

A történet újraírása Augustus Y. Napier: A törékeny kapcsolat

FERENCZI Andrea

Önmagunk értékes voltának tudata igen fontos feltétele az ép elmének és az ép léleknek, és sarkalatos pontja az önfegyelemnek. A szülői szeretet közvetlen terméke. Ezt a meggyőződést gyermekkorban kell megszerezni, felnőttként már rendkívül nehéz.

Lege Artis Medicinae

Arthrosis - a XXI. század járványa

BÁLINT Géza

A Csont és Ízület Évtizede Alapítvány 2007. szeptember 7-én, az Európa Kongresszusi Központban egynapos konferenciát tartott az arthrosisról a Pharma Nord szponzorálásával. A téma mintegy 160 orvost vonzott az eseményre, zömmel reumatológusokat, de háziorvos, ortopéd és rehabilitációs szakorvosok is megjelentek.

Lege Artis Medicinae

Meningitis carcinomatosa

CSERNI Gábor, VÁGÓ Tibor, TÖRÖK Norbert, GAÁL Zoltán, VELKEI Tamás, SERÉNYI Péter, GÖCZŐ Katalin, TUSA Magdolna, KOVÁCS Katalin, SZŰCS Miklós

BEVEZETÉS - A meningitis carcinomatosa a szolid daganatoknak általában előrehaladott stádiumban fellépő súlyos szövődménye, a hosszabbodó túlélések miatt napjainkban gyakoribbá válhat. ESETISMERTETÉSEK - Az 53 éves, emlőrákos anamnézisű (pT2pN2M0) nőbeteg egy éve mastectomián esett át, és kombinált adjuváns kezelésben részesült. Kettős látás, szédülés, gyengeség tüneteivel, vertebrobasilaris keringési zavar, esetleges térszűkítő folyamat gyanúja miatt került felvételre. A párhuzamosan tárgyalt, hypertoniás anamnézisű 62 éves férfi beteg hasi panaszok miatti kivizsgálásakor a közös epevezeték szűkületét állapították meg. Intenzív fejfájás, majd hányás és kétoldali hallásvesztés jelentkezett tenziókiugrással, ezt hipertenzív krízisnek véleményezték. Mindkét esetben a gyorsan progrediáló neurológiai tünetegyüttes és az emlőrákos anamnézis, illetve a pancreasfej-daganat lehetőségét felvető, de be nem fejezett kivizsgálás alapján, lényegében negatív CT- és korlátozott értékű, de ugyancsak negatív MR-lelet ellenére meningitis carcinomatosa klinikai diagnózisát állították fel. Ezt a liquor laboratóriumi és citológiai lelete, majd - a kórházi felvételhez vezető tünetek kialakulása után kevesebb mint egy hónappal beálló halált követően - a kórbonctani vizsgálat is alátámasztotta. A második betegnél a primer daganat a gyomor kiterjedt áttéteket képző diffúz típusú rákja volt. KÖVETKEZTETÉS - A meningitis carcinomatosa változatos, de jellegzetes klinikai képe alapján többnyire könnyen diagnosztizálható, de néha differenciáldiagnosztikai kérdéseket vet fel. A két eset tanulságai segíthetik a kórkép felismerését.

Lege Artis Medicinae

ADVANCE (Action in Diabetes and Vascular disease: preterAx and diamicroN modified-release Controlled Evaluation)

MATOS Lajos

Kezelés: A vizsgálat kezdetén napi 2 mg perindoprilt és 0,625 mg indapamidot tartalmazó, kombinált tabletta vagy placebo. Három hónapos kezelés után a randomizált gyógyszer adagját duplájára emelték, napi 4 mg perindopril és 1,25 mg indapamid mennyiségre.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Klinikai Onkológia

A nem kissejtes tüdőrák komplex gyógyszeres kezelése - új kihívások, új lehetőségek

OSTOROS Gyula, SZONDY Klára

Néhány évvel ezelőtt a tüdőrákkal kapcsolatos terápiás döntéshez elegendő volt a kissejtes (SCLC) és a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) elkülönítése. Napjainkban a helyzet gyökeresen megváltozott. A tüdőrák kemoterápiájában még mindig a platinaalapú kettős kombináció jelenti a bázisterápiát. Ugyanakkor csak néhány új citotoxikus készítményt vezettek be az utóbbi évtizedben. Míg az SCLC kezelése szempontjából lényegi újdonságról nem beszélhetünk, addig a NSCLC molekuláris diagnosztikája, gyógyszeres kezelése „forradalmian” átalakult. Ennek megfelelően a NSCLC már nem tekinthető önálló entitásnak. A terápiás döntéshozatal szempontjából szükséges mind a „klasszikus” patológiai, mind pedig a molekuláris szintű osztályozás. A komplexitás a gyógyszeres kezelésben a megfelelő citotoxikus kemoterápiás protokoll megválasztásában, a prediktív génhibákhoz hozzárendelt hatékony célzott kezelésben rejlik. Emellett új kihívás az immunterápia beillesztése a daganatellenes stratégiába. Természetesen mindezt össze kell hangolni a sebészeti és a sugárterápiás lehetőségekkel. Összességében tehát a genetika, a proteomika, a jelátvivő útvonalak ismerete, összekötve a betegek klinikai jellemzőivel, új fogalomként a „panomics” komplex rendszere, már a tüdőrákban is a gyakorlat részévé vált.

Hivatásunk

Magyar fejlesztésű iránytű a rákgyógyításban

KUN J. Viktória

Felgyorsult a világunk, olyan információdömping szakadt a betegek, de az orvosok nyakába is, amelyben már nehéz eligazodni. Iránytűt ad azonban az a magyar kutatócsapat, amelyik több mint tíz éve dolgozik azon, hogy összehozza a tudományt a napi klinikai gyakorlattal. Az Oncompass Medicine csapata újabb és újabb fejlesztéseket gondol ki, hogy a betegek minél gyorsabban jussanak a leghatékonyabb kezelésekhez, a legjobb esélyt kaphassák a rákkal szembeni harcra.

Klinikai Onkológia

Molekuláris profilvizsgálatok a kezelési stratégiákban

PETÁK István, SCHWAB Richárd

2013-ban, a humán genom projekt befejezése után 10 évvel a „cancer genome” projekt is eljutott arra a pontra, hogy elég nagy megbízhatósággal kijelenthetjük, ismerjük azoknak a géneknek a többségét, amelyek mutációi, működési zavarai daganatok kialakulásáért felelősek. Ezeket ma „driver” géneknek nevezzük, a patogenikus mutációkat pedig „driver” mutációknak. A rákkal kapcsolatos 2013-as „génszámlálás” 138 „driver” gént és 1,5 millió mutációt azonosított. A helyzetet bo nyolítja, hogy egy daganatban akár nyolc különböző „driver” gén is aktiválódhat, amelyek a daganat növekedésével, terjedésével változhatnak. 2013 azért is fordulópont, mert egyszerre több, a génhibákat célzó gyógyszert is törzskönyveztek. Jelenleg körülbelül 30 molekulárisan célzott gyógyszert használnak a klinikai gyakorlatban, és több mint 200 áll fejlesztés alatt. Ez azt jelenti, hogy már a közeli 3-4 évben megkétszereződhet a célzott terápiás lehetőségek száma. Napjainkban a betegek többsége még csak klinikai vizsgálatokban juthat ezekhez a gyógyszerekhez, de a molekuláris profi l alapján beválasztott („matching”) betegek szignifi kánsan jobb eredményeket érnek el már a fázis I. vizsgálatokban is, mint a véletlenszerűen kiválasztott betegek. Szerencsére a szekvenálási technológiák fejlődése révén mára lehetővé vált, hogy egyhavi célzott gyógyszeres kezelés költségéért az összes „driver” gén-t - a teljes molekuláris profi lt - azonosítsuk a beteg szövettani mintájában. Az információ klinikai hasznosításához azonban meg kellett születnie egy új tudományágnak, a molekuláris info-bionikának is.

Klinikai Onkológia

Új generációs szekvenálás diagnosztikai felhasználása az onkológiában

BECSÁGH Péter

Napjainkban az információ az egyik legnagyobb kincs, alkalmas a meglévő tudás rögzítésére és használata, elemzése a fejlődés alapja. A természetben, az élő rendszerek - és a vírusok - szintjén is kialakult az információ megőrzésének biokémiai módja. A lineáris kódolás olyan makromolekulákat igényel, amelyek képesek megszámolható változattal rendelkező építőegységekből kombinációsorozatokat rögzíteni. Ezeket szoktuk lineáris információhordozó makromolekuláknak is nevezni. Ilyen láncok például a fehérjék és a nukleinsavak. Az onkológia területén kiemelten fontos a tumorsejtek genetikailag kódolt képességeinek meghatározása és elemzése. A tumort alkotó klónok genomjában lévő öröklött vagy szerzett eltérésekhez kapcsolható funkciók teszik lehetővé az ilyen sejtek túlélését, de egyben feltárják a támadható mechanizmusokat és azok kiemelt pontjait is. Az új generációs szekvenálás onkodiagnosztikai felhasználása leggyakrabban a tumorkialakulással és túléléssel kapcsolható génkészlet vizsgálatára terjed ki. Ez a kialakult panel ezzel a technológiával elég fejlett ahhoz, hogy bekerüljön a rutindiagnosztikába, de kiemelten fontos az in vitro diagnosztikai (IVD) feltételrendszer minőségi és standardizációs követelményeinek a biztosítása.

Lege Artis Medicinae

Változások a szív kontraktilis fehérjéinek szerkezetében diasztolés szívelégtelenség során

PAPP Zoltán, BORBÉLY Attila, ÉDES István

A kamrai relaxáció zavarai diasztolés szívelégtelenséget eredményezhetnek. Bal kamrai endomyocardialis biopsziás minták elemzése támpontokat adhat a kórállapot hátterében álló, strukturális és funkcionális változások megismeréséhez. Ilyen vizsgálatok folyamán derült fény arra, hogy diasztolés szívelégtelenségben szenvedő betegek biopsziás mintáiban a Frank- Starling-mechanizmus optimális sarcomerhoszszán (2,2 μm) a szívizomsejtek passzíverő-értékei szignifikánsan nagyobbak, mint az egészséges kontrollokéi. A jelenséget valószínűleg az magyarázza, hogy a titin - myofilamentalis struktúrfehérje - merevebbik, N2B izoformájának az expressziója növekszik a rugalmasabb, N2BA izoforma rovására. Az is felmerült, hogy diasztolés szívelégtelenségben csökken a kontraktilis fehérjék foszforiláltsága. Ezek a változások együttesen, az extracelluláris kollagén felszaporodása mellett nagymértékben hozzájárulhatnak a diasztolés szívelégtelenségben tapasztalt relaxációs zavarhoz.