Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2005. JÚNIUS 20.

A fej-nyak régió MR-diagnosztikai lehetőségei

GŐDÉNY Mária

A fej-nyak régió patológiás elváltozásainak diagnózisában a digitális rétegképalkotó technikák közül kiemelendő a komputeres tomográfia (CT) és a mágneses rezonancia (MR) szerepe. Mivel az MR lágyrész-felbontása kiváló és ábrázolása többsíkú, a legjobb információt nyújtja a lágyrész- elváltozások eredetéről, kiterjedéséről, az intracranialis, perineuralis terjedésről, a csontvelő érintettségéről, ezáltal kulcsfontosságú a kezelési mód megválasztásában.

HUN 2005;15(06)

Ideggyógyászati Szemle

2003. AUGUSZTUS 20.

Az epilepsziás fókusz műtét elõtti lokalizálása pozitronemissziós tomográfia segítségével

JUHÁSZ Csaba

Neocorticalis epilepsziák sikertelen gyógyszeres kezelése esetén az epilepsziás fókusz sebészi reszekciója megszüntetheti a rohamokat. A műtét utáni rohammentesség azonban jelentősen függ az epileptogén területek preoperatív lokalizálásának pontosságától. Ebben funkcionális képalkotó technikák, például pozitronemissziós tomográfia (PET) alkalmazása jelentős segítséget nyújthat, különösen ha noninvazív EEG és strukturális képalkotó (CT-, MR-) vizsgálatok nem adnak pontos információt a reszekálandó epileptogén kérgi területek helyéről és kiterjedéséről.

HUN 2003;56(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2003. ÁPRILIS 20.

Occipitalis spektrális EEG-paraméterek új, nem kezelt epilepsziás betegek esetében

CLEMENS Béla, BESSENYEI Mónika

Az EEG frekvenciaelemzésével az ébrenléti alfa- ritmus teljesítményének és frekvenciájának szabad szemmel nem látható kis változásai is megragadhatók. Ezek kapcsolatban állnak az agyi kognitív tevékenység minőségével, valamint számos gyógyszer, köztük az antiepileptikumok ugyancsak ebben a tartományban okoznak EEG-változásokat. Epilepsziás betegek körében a betegséggel járó és a gyógyszer okozta kognitívdeficit-tünetek vizsgálatára alkalmas módszer lehet az occipitalis alfa-aktivitás elemzése.

HUN 2003;56(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2002. OKTÓBER 20.

Az epileptogén laesiók szerepe az interictalis és az ictalis epilepsziás működészavarban

JANSZKY József

Az epilepszia a második leggyakoribb neurológiai kórkép, amely a lakosság 0,5-1%-át érinti. Leggyakoribb oka az agy szerkezeti rendellenessége, az epileptogén laesio. Az MR-technikák fejlõdésével párhuzamosan egyre több adat áll rendelkezésünkre az epilepsziával társuló agyszerkezeti rendellenességekrõl.

HUN 2002;55(09-10)

Magyar Radiológia

2002. OKTÓBER 20.

Intraoperatív intracranialis ultrahangvizsgálatok az idegsebészetben

DOBAI József Gábor, GYARMATI János, IFJ. SZÉKELY György, CSÉCSEI György István

Az ultrahang-diagnosztika az 1940-es években indult el, és napjainkig nagy változáson ment keresztül. A történeti áttekintés után a szerzők Hawk 2102 típusú ultrahangos képalkotó berendezéssel végzett, 113 intraoperatív vizsgálat, illetve beavatkozás kapcsán szerzett tapasztalataikat mutatják be.

HUN 2002;76(05)

Lege Artis Medicinae

2001. SZEPTEMBER 10.

Chlamydia pneumoniae fiatal felnőttek koszorúereiben

HORTOVÁNYI Eszter, ILLYÉS György, GLASZ Tibor, KULKA Janina, KÁDÁR Anna

Szeroepidemiológiai vizsgálatok felvetették a Chlamydia pneumoniae kóroki szerepét az atherosclerosis kialakulásában; ezt követően sikerült az atheromás plakkban igazolni e mikroorganizmus jelenlétét.

HUN 2001;11(08-09)

Ideggyógyászati Szemle

1999. NOVEMBER 01.

Mikroelektródás intraoperatív elektrofiziológiai vizsgálati módszer a neurogén fájdalom és a mozgászavarok stereotaxiás sebészi kezelése során

HORVÁTH Zsolt, BALÁS István, KÖVÉR Ferenc, DIBÓ György, CSALA Béla, KOVÁCS Attila, NIEDETZKY Csaba, KELLÉNYI Lóránt, DÓCZI Tamás

A gyógyszeres kezelésre nem reagáló neurogén fájdalmak és extrapiramidális mozgászavarok műtéti kezelésére manapság újból egyre nagyobb teret hódítanak a stereotaxiás módszerrel végzett diszkrét törzsdúci laesiók.

HUN 1999;52(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1996. SZEPTEMBER 20.

Distalis ulnaris neuropathiák

KISS Gábor, KÓMÁR József

A nervus ulnaris distalis kompressziója a ritkán elő forduló mononeuropathiák közé tartozik. A kompresszió helyétől függően - eltérően a gyakoribb mononeuropathiáktól – a kórképnek vannak csak motoros tünetekkel járó formái. Ezek az érzészavarral nem járó, kiskézizom-atrophiát okozó ulnaris laesiók könnyen összetéveszthetőek a kezdődő motoneuron-betegséggel. A korrekt klinikai vizsgálat és az elektrodiagnosztika, különösen a nervus ulnaris distalis motoros Tatenciájának az I. dorsalis interosseusig történő mérése, segíthet a helyes diagnózisban. A szerzők 46 operált beteg adatait elemzik. 12 betegnek csak motoros tünetei voltak érzészavar nélkül. Közülük 6 esetben csak az I.dorsalis interosseus és az adductor pollicis izom volt érintett. 34 esetben történt posztoperatív kontroll. 31 beteg állapota javult, 3 esetben került sor reoperációra recidiv lipoma miatt.

HUN 1996;49(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1995. JANUÁR 01.

KISAGY-HÍD SZÖGLETI ELSŐDLEGES LAPHÁMRÁK ESETISMERTETÉS

TARJÁNYI János, TISZLAVICZ László, BARÁTH Barna

A szerzők jobb kisagy-híd szögleti elsődleges laphámrák miatt operált betegük esetét mutatják be. Az irodalomból összegyűjtött és gondosan szelektált esetek alapján elemzik e ritka daganattípus jellegzetességeit. A jóindulatú koponyaűri epidermoid cysták rosszindulatú fejlődésének esélye ismeretében ajánlják e tumorok lehetőség szerinti teljes eltávolítását.

HUN 1995;48(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

1995. JANUÁR 01.

CAVERNOUS ANGIOMA OF THE CEREBELLOPONTINE ANGLE MIMICKING RECURRENT ACOUSTIC SCHWANNOMA

ISTVÁN Vajtai MD, JÁNOS Tarjányi, ZSUZSANNA Varga MD, ERIKA Vörös MD

A szerzők egy 59 éves férfi esetét ismertetik, akinek jobb kisagy-híd szögletéből akusztikus neurinomát, majd évekkel később haemangioma cavernosumot távolítottak el. Az első műtét után 29 évvel ismételten jelentkező típusos tünetek recidívára utaltak.

HUN 1995;48(1-2)