Részletes keresés

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 10.

DOAC-ok hatásossága és biztonságossága agyi vénás thrombosisokban

Az agyi vénás thrombosisok (cerebral vein thrombosis, CVT) a mély vagy felszínes agyi vénák és a duralis vénás sinusok thrombosisának összefoglaló neve. A CVT éves incidenciája 1,3–1,6 eset 100 000 személyre vetítve. A CVT-s betegek változatos tünetekkel és panaszokkal jelentkezhetnek, mint például fejfájás, epilepsziás roham, fokális neurológiai tünetek és megnövekedett koponyaűri nyomás, mely tudatzavarhoz vagy akár halálhoz is vezethet. Ugyanakkor megfelelő terápia mellett a betegek mintegy 80%-ában a vénák rekanalizációjára és jó neurológiai kimenetelre lehet számítani. A terápia elsősorban antikoaguláció, mely hagyományosan heparin, majd ezt követően K-vitamin-antagonisták (VKA-k) vagy direkt orális antikoagulánsok (DOAC-ok) alkalmazását jelenti. A 2017-es European Stroke Organization (ESO) irányelv alapján az antikoaguláció standardját a VKA-k alkalmazása jelenti, ugyanakkor az irányelv publikációját követően számos olyan vizsgálat jelent meg, mely a DOAC-ok alkalmazását biztonságosnak és hatékonynak ítélte.

HUN

Lege Artis Medicinae

2022. SZEPTEMBER 30.

A pitvarfibrillációban szenvedő beteg antikoaguláns-terápiájának gyakorlata és kihívásai napjainkban

KISS Dénes Zsolt, KISS Boldizsár, ZIMA Endre István

A pitvarfibrilláció az egyik legfontosabb, klinikai jelentőséggel bíró gyakori ritmuszavar. Önmagában a leggyakrabban stroke-ot, egyéb szisztémás thromboembolisatiót, szívelégtelenséget okozó aritmia. A pitvarfibrilláció 2,5-szeresére növeli a stroke, 5-szörösére a szívelégtelenség kockázatát. Prevalenciája 20 éves életkor felett már 3%, illetve ennél nagyobb a szelektált betegpopulációkban.

HUN 2022;32(08-09)

Klinikai Onkológia

2022. ÁPRILIS 30.

Kis molekulasúlyú heparin használata rákbetegeknél: összefoglalás és indikációk

VOIGTLAENDER Minna, LANGER Florian

Bár a rákbetegek halálozásának jól ismert oka a vénás thromboembolizmus (VTE), a megelőzés és a kezelés mégis nagy kihívást jelent a mindennapi gyakorlatban. Az általános népességben a közvetlenül orálisan szedhető antikoagulánsok (DOAK-ok) a K-vitamin-antagonisták biztonságos és hatásos anternatívájának bizonyultak, a legújabb klinikai vizsgálatok eredményei is támogatják azok használatát a rákban szenvedő VTE-s betegek bizonyos csoportjaiban. Ugyanakkor az antithromboticus gyógyszerek viszonylag régebbi csoportja, a kis molekulájú heparinok (LMWH-k) használata továbbra is időszerű maradt a modern hematológia és onkológia számos indikációjában. Az igazolt VTE kezelésén kívül az indikációkban szerepel az operált, akutan kórházba került rákbetegek VTE-profilaxisa, valamint az ambuláns kemoterápiában részesülő, magas VTE-kockázatú betegek profilaxisa is. Az engedélyezett rákellenes szerek egyfolytában változó világában a tanulmány összefoglalja a döntő fontosságú klinikai vizsgálatok adatait és a guideline-ok azon ajánlásait, amelyet a vérzés- és a VTE-kiújulás magas kockázata miatt sebezhető hematológiai és onkológiai betegek LMWH-kezelésére tettek.

HUN 2022;9(1)

Klinikai Onkológia

2021. FEBRUÁR 28.

A daganatos betegségekhez társuló vénás thromboembolia a szájon át szedhető direkt antikoagulánsok korában

AY C, BEYER-WESTENDORF J, PABINGER I

A daganatokhoz társuló vénás thromboembolia (VTE) kérdése kihívást jelent, mivel a K-vitamin-antagonisták és a kis molekulasúlyú heparinok (LMWH-k) adagolásának kényelmetlenségei miatt komplikációk jelenhetnek meg, mint például a vérzés vagy a kemoterápiás szerekkel való összeférhetetlenség. A szájon át szedhető direkt antikoagulánsok (direct oral anticoagulants – DOAC-ok) részben kiküszöbölik ezeket a problémákat, de daganatos betegek adatait tartalmazó nagy klinikai vizsgálatokban mostanáig nem mérték ezen szerek hatásosságát és biztonságosságát. A szerzők az alábbi közleményben összefoglalják a kezelési ajánlásokat, az antikoagulánsok kiválasztásának vizsgálati és gyakorlati bizonyítékait, a daganatos betegek VTE-jében a DOAC szerepét vizsgáló legújabb klinikai kutatások eredményeit (Hokusai-VTE-Cancer, SELECT-D, CARAVAGGIO és ADAM VTE), és a DOAC-ok használatával kapcsolatos egyéb, speciális megfontolásokat. A klinikai guideline-ok a rendelkezésre álló adatokra alapulva azt javasolják, hogy a daganatos betegségek mellett fellépő VTE-k esetén a betegnek legalább három-hat hónapig LMWH-kezelést kell adni, ugyanakkor ezek a betegek az LMWH-kat az alkalmazás nehézségei miatt az orális antikoagulánsokhoz képest mégsem kellő mértékben használják. Másrészt a DOAC-ok használatát egyre több klinikai adat is alátámasztja. A Hokusai-VTE-Cancer vizsgálatban az edoxaban nem teljesített gyengébben a dalteparinnál („not inferior”) az ismétlődő VTE-k és a nagy vérzések összesített mértékében (12,8% versus 13,5%), számszerűleg viszont kevesebb volt az ismétlődő VTE-k száma (7,9% versus 11,3%). Csak azokban a gastrointestinalis daganatos esetekben volt szignifikánsan több edoxaban mellett a jelentős vérzés (6,9% versus 4,0%), ahol magasabb volt a vérzés kockázata is. A SELECT-D vizsgálatban a rivaroxaban mellett számszerűleg kevesebb volt a VTE-k kiújulásainak a száma (4% versus 11%), a nagy vérzések száma hasonló volt (6% versus 4%) és számszerűen több volt a klinikailag releváns kisebb vérzések száma (13% versus 4%) a dalteparinhoz képest. A legtöbb vérzés gastrointestinalis és urológiai jellegű volt, viszont a nyelőcső- és gastrooesophagealis daganatos betegeknél több jelentős vérzés fordult elő a rivaroxaban mellett (36% versus 11%). Az apixaban és a dalteparin összehasonlítása még jelenleg is folyik a CARAVAGGIO vizsgálatban, az ADAM VTE vizsgálat előzetes eredményei is biztatóak. A közlemény végső következtetései szerint a DOAC-ok a daganatos betegségekhez társuló VTE-kben az LMWH-k észszerű, elfogadható alternatíváit képviselik. Gastrointestinalis daganatos betegekben ugyanakkor a DOAC-ok használatát esetről esetre át kell gondolni, figyelembe véve az előnyöket és a relatív kockázatokat.

HUN 2021;8(1)

Idegtudományok

2020. DECEMBER 30.

A Covid-19 neurológiai manifesztációi

A koronavírusokkal kapcsolatos eddigi ismereteink arra engednek következtetni, hogy a SARS-CoV-2 ritkán okoz központi és perifériás idegrendszeri problémát, a fertőzöttek nagy száma miatt mégis sok neurológiai betegre kell számítani; encephalitis és stoke következtében kialakuló krónikus állapotokra is fel kell készülni.

HUN

Klinikum

2017. FEBRUÁR 09.

Gyermekreumatológiai panaszok, tünetek értékelése szakdolgozói szemmel - A Figyelő 2017;1

SZABÓ Brigitta

A krónikus ízületi gyulladás (rheumatoid arthritis) nemcsak felnőtt-, hanem gyermekkorban is előfordul, bár jóval ritkábban, és a két kórkép között számos különbség van. A betegség felismerése sokszor késik, mert a felnőttekkel szemben a gyermekek kevésbé panaszkodnak. A szülők sokszor a sántítást, reggeli ízületi merevséget vagy kisgyermekeknél fürdetés során a látványos ízületi duzzanatot észlelik, és ezzel viszik a gyermeket orvoshoz.

HUN

Klinikum

2017. FEBRUÁR 09.

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a szülész szemével: csökken a fertilitás - A Figyelő 2017;1

PAJOR Attila

A gyulladásos reumatológiai betegségek többnyire nőkben fordulnak elő, és gyakran a családtervezés időszakában. Míg a rheumatoid arthritis (RA), a juvenilis idiopathiás arthritis és a spondyloarthritis ízületi gyulladással és kevés szervi manifesztációval, addig a kevert, differenciálatlan kötőszöveti betegségek, a szisztémás lupus erythematosus (SLE), az antifoszfolipid szindróma (APS), a szisztémás sclerosis, a Sjögren-szindróma, a gyulladásos myopathiák és a vasculitisek különféle autoantitestek megjelenésével és különböző szervi érintettséggel járnak.

HUN

Lege Artis Medicinae

2015. SZEPTEMBER 20.

Az új orális antikoagulánst szedő betegek perioperatív ellátása - fókuszban a dabigatran

MÁRK László

Az új orális antikoaguláns gyógyszerek (NOAC) piacra kerülése alapjaiban más megközelítést igényel a kezelőorvos részéről, mint a korábban évtizedekig egyetlen lehetőségként alkalmazott K-vitamin-antagonisták (VKA).

HUN 2015;25(08-09)

Ideggyógyászati Szemle

2015. JANUÁR 30.

K-vitamin-antagonisták által biztosított antikoaguláció eredményessége pitvarfibrillációban szenvedő akut stroke-betegek körében - hazai tapasztalatok

SAS Attila, CSONTOS Krisztina, LOVÁSZ Rita, VALIKOVICS Attila

Az ischaemiás stroke-ok körülbelül 20%-a cardiogen eredetű, mely esetek felénél pitvarfibrilláció (PF) áll a háttérben. A PF antikoagulációs kezelésével csökkenthetjük az ilyen szívritmuszavarban szenvedő betegek stroke-kockázatát.

HUN 2015;68(01-02)

Gondolat

2014. FEBRUÁR 27.

Az első irányelv a nők stroke-prevenciójára

A stroke bizonyos kockázati tényezői gyakoribbak nők esetében, ezért az AHA/ASA speciális prevenciós ajánlásokat dolgozott ki a nők számára.

HUN