Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1992. MÁRCIUS 31.

ATP-szenzitív kálium csatornák és modulátoraik

FINTA P. Ervin, PETER Illes

Az utóbbi időben az intracelluláris adenozin trifoszfát hatására záródó (ATP-szenzitív) K+ csatornák egyre inkább a figyelem előterébe kerültek. A sejtek metabolikus állapota és elektromos aktivitása közötti kapocs szerepét töltik be. A pancreas B-sejtjeiben e csatornák záródása váltja ki a glukóz hatására létrejövő inzulin szekréciót és rajtuk keresztül hat számos, a vércukorszintet befolyásoló hormon. Idegsejtekben is előfordulnak, ahol mind a sejttestben, mind az idegvégződésekben (pl. a perifériás idegekben) szabályozzák az ingerlékenységet. A központi idegrendszerben befolyásolják a jóllakottsági központ neuronjainak, valamint a spontán aktív katekolaminerg idegsejteknek a működését. Vaszkuláris sima izomban az endogén vazodilatátorok hatását közvetítik. Patofiziológiai szerepük is van: hypoxiás károsodások ellen védik az izom- és idegsejteket. Rajtuk keresztül hatnak a szulfanilurea anti diabetikumok, valamint egy új gyógyszercsoport, a k+ csatorna agonisták. Utóbbiakat sikerrel vizsgálják, ill. használják hypertónia, angina pectoris, szívelégtelenség, asthma bronchiale, irritábilis hólyag szindróma, chronikus okkluzív érbetegségek, valamint impotencia esetén. Viszonylag jól tolerálható gyógyszerek. Mellékhatásaik főleg vazodilatátor hatásukkal függnek össze, leginkább fejfájást, szédülést, palpitációérzést, ödémát okozhatnak.

HUN 1992;2(03)

Ideggyógyászati Szemle

1988. JANUÁR 01.

Intraventricularis izo-ozmolaris glicerin hatása az agyszövet víz- és iontartalmára

DR DÓCZI Tamás, DR SZERDAHELYI Péter, DR JOÓ Ferenc, DR KUNCZ Ádám, DR BODOSI Mihály

Izo-ozmoláris (0,35 mol dm-3) glicerin 120 percig tartó kamrai infúziója 11 mosm dm~3-rel növelte meg a szérum ozmolaritást és hipernatrémáit hozott létre. A hemispheriumok víztartalma 0,9%-kal csökkent, s ez szignifikánsan eltért a kontroll értékektől (P<0,05). Az ugyanolyan feltételek mellet végzett d-glukoz (0,3 mól dm-3) vagy nátrium klorid (0,15 mól dm-3) adás nem hozott létre szignifikáns változást a szérum és agyszövet ion- és víz- tartalmában. A szerzők azt feltételezik, hogy a glicerin olyan kisebb adagokban is előnyösen befolyásolja a koponyaűri nyomás- és térfogat emelkedéseket, amelyek egyébként nem hoznak létre jelentős (20—25 mosm dm~3) ozmotikus különbséget a vér- és idegszövet között. Közvetett bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a glicerin, amellett, hogy elsődleges ozmotikus dehidráló szerként is hathat, az agyi ion- és térfogat szabályozásért felelős centrális neurohumorális rendszert is valószínűleg befolyásolja. Feltehetően a centrális és perifériás vasopressin elválasztás gátlása révén (amelyet a glicerin a liquor nátrium tartalmának redukálása útján hoz létre) is csökkenti az agyszövet víztartalmát.

HUN 1988;41(01)

Ideggyógyászati Szemle

1986. OKTÓBER 01.

Elmebetegek szénhidrát-anyagcseréjének vizsgálata

SZABÓ Erzsébet, TÚRY Ferenc, MOLNÁR László

A szerzők 216 elmeosztályon kezelt beteg és 20 kontroll vérében és lumbalis liquorában vizsgálták a szénhidrát-anyagcsere termékeinek (glukóz, pyruvát, actát) koncentrációját és a pH-értékét. Megállapították, hogy a vér-liquor-gát glukózanyagcserét szabályozó működése elmebetegségekben normális. Mind a vér, mind a liquor pyruvát- és lactát-tartalma minden betegcsoportban és minden psychopatológiai tünet idején nagyobb, mint a kontrollérték. Ennek a megfigyelésnek alapján vonják le a következtetést, hogy a központi idegrendszer működéséhez szükséges energiát biztosító szénhidrátanyagcsere elmekóros állapotokban megváltozik, de a változás sem nem kórkép-, sem nem tünetspecifikus.

HUN 1986;39(10)

Ideggyógyászati Szemle

1986. SZEPTEMBER 01.

A kvantitatív makroszkópos autoradiográfia (QAR) II.

DR MOLNÁR Péter, DR DENNIS Groothuis, DR RONALD Blasberg, DR CLIFFORD Patlak, DR JOSEPH Fenstermacher

A szerzők ismertetik a QAR használatában kulcsfontosságú, Patlak által megfogalmazott, transzport- és anyagcserefolyamatok leírására szolgáló összefüggést. Tárgyalják az erre épülő, alfa-aminoizobutirsav (AIB) használatával végezhető transzport vizsgálatok elméletét és gyakorlatát, különös tekintettel a vér-agy gáton keresztüli transzfer sajátságaira. Áttekintik a 2-140-deoxiglukóz módszert, amely a központi idegrendszeren belül lokális glukóz-felhasználás mérését teszi lehetővé. Bemutatják az általuk kidolgozott eljárást, amely 140-timidin metabolizmusának, illetve a timidin szöveten belüli eloszlásának detektálására szolgál. Röviden érintik a klasszikus, szemcseszámolásos autoradiográfiával nyert sejtkinetikai adatok és a timidin-QAR szolgáltatta megfigyelések közötti összefüggéseket. Az ismertetett elméleti és gyakorlati megfontolások általános, egyéb QAR módszerekre is érvényes következményeit röviden összefoglalva utalnak arra, hogy ezek közvetlenül a gyógyszeres kozelésben hasznosítható megfigyeléseket eredményezhetnek.

HUN 1986;39(09)

Ideggyógyászati Szemle

1986. SZEPTEMBER 01.

A makroszkópos kvantitatív autoradiográfia (QAR) III.

DR MOLNÁR Péter, DR DENNIS Groothuis, DR RONALD Blasberg, DR CLIFFORD Patlak, DR JOSEPH Fenstermacher

A szerzők ismertetik azokat a módszereket, melyek lehetővé teszik, hogy egyidejűleg több izotóp használatával ugyanazon a szöveten (régión) belül több változót (pl. : vérátáramlás: F, transfer folyamatokat: K, vagy anyagcsere lépéseit: lokális cerebrális glukóz utilizáció - LCGU) kvantitatíve vizsgáljunk. Tárgyalják az általuk használt módszer gyakorlatát, előnyeit és korlátait. Felhívják a figyelmet arra, hogy minden ilyen típusú módszerben alapvetően fontos a mérési terület lokalizációjának pontos meghatározása. Röviden elemzik azokat az adatokat, melyeket K és F párhuzamos mérésével különböző kísérletes agydaganatokról gyűjtöttek. Megállapítják, hogy a kp. idegrendszer tumoraiban a gyógyszerek szövetbe jutását alapvetően az ún. vér-tumor barrier szabályozza, melynek jellemzői QAR technikával tanulmányozhatók. Végül összevetik az állatkísérletekből és humán vizsgálatokból származó megfigyeléseket és újból emlékeztetnek arra, hogy a modern neurológiai vizsgáló eljárások számos területen támaszkodnak a QAR elméleti és konkrét gyakorlati eredményeire.

HUN 1986;39(09)

Ideggyógyászati Szemle

1983. NOVEMBER 01.

Hypoglykaemia-hajlam heveny alkohol elvonási tünetcsoportban

A szerzők 30 delirium tremensben szenvedő betegen végeztek szénhidrát és zsíranyagcsere vizsgálatokat. A heveny tünetek alatt 40%-ban találtak hypoglykaemiát. Különösen a szomatikusan leromlott betegeken kell számolni vele. A heveny tünetek alatt tanácsos a vércukor értékek ellenőrzése és a hypoglykaemiás betegeknek glukóz adása a vércukor érték rendeződéséig.

HUN 1983;36(11)