Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2008. JÚLIUS 14.

Multifokális gócos zsírmáj Esetleírás képekben

BAJOR Judit

Az 54 éves, elhízott, diétával egyensúlyban tartott 2-es típusú diabetesben szenvedő, hyperlipidaemiás panaszmentes nőbeteg hasi ultrahangvizsgálatánál az echogen májban több echószegény góc ábrázolódott. A multiplex májmetasztázis lehetőségének kizárására ultrahangvezérelt célzott biopszia történt. A szövettani vizsgálat steatosist igazolt A máj elzsírosodása gyakran észlelt elváltozás, ritkán jelenik meg térképszerű vagy multiplex gócos formában, s ez komoly differenciáldiagnosztikai problémát okoz.

HUN 2008;18(06-07)

Lege Artis Medicinae

2008. JÚLIUS 14.

Az antivirális kezelés sikerét jelző tényezők krónikus C-vírus-hepatitisben

NEMESÁNSZKY Elemér

Az Amerikai Egyesült Államokban a krónikus májbetegségek 40%-át hepatitis-C-vírus okozza, ami több mint hárommillió egyént érint. Az utóbbi években mind a morbiditás, mind a hepatitis-C-vírus által előidézett mortalitás jelentősen fokozódott. Az antivirális kezelés standardját jelenleg a pegilált interferon (PEG-INF) és a ribavirin kombinációja jelenti.

HUN 2008;18(06-07)

Lege Artis Medicinae

2007. MÁJUS 16.

A szérum alanin-aminotranszferáz-értéke krónikus C-vírus hepatitisben Mennyi a „normális”, és kit kezeljünk?

HUNYADY Béla

A májbetegségek - köztük a vírushepatitisek - diagnosztikájában évtizedek óta használják a szérumaminotranszferáz- (=transzamináz) értékeket, különös tekintettel az alanin-aminotranszferázra.

HUN 2007;17(04-05)

Lege Artis Medicinae

2006. MÁJUS 21.

Gyógynövények a májbetegségek terápiájában

SCHULLER János

Az alternatív medicina napjainkban is egyre népszerűbb a betegek körében. A májbetegek is jelentős arányban veszik igénybe a komplementer terápiát, elsősorban a gyógynövényeket, kezelőorvosuk tudtával vagy a nélkül.

HUN 2006;16(05)

Lege Artis Medicinae

2004. JÚNIUS 22.

Hepatológiai továbbképző konferencia 2004. május 7.

TELEGDY László

A Szent László Kórház III. Belgyógyászati Osztályának „Májbetegekért Alapítványa” 2004. május 7-én kilencedik alkalommal rendezte meg a Májnap elnevezésű egynapos konferenciáját a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbjében. A konferencia a májbetegségek gyakorlati diagnosztikus és terápiás kérdéseit, a legújabb ismereteket és a prevenció lehetõségeit foglalta össze a háziorvosok, gasztroenterológusok és minden érdeklõdõ számára.

HUN 2004;14(06)

Ideggyógyászati Szemle

2003. AUGUSZTUS 20.

Apoptózis fokális agyi ischaemiában

ZÁDOR Zsolt, LACZA Zsombor, BENYÓ Zoltán, HARKÁNY Tibor, HORTOBÁGYI Tibor

Az ischaemiás stroke, amely hazánkban is vezető halálok, gócos agyi vérellátási zavar következtében alakul ki. Az ischaemiás sejtpusztulás döntően hevenyen lezajló nekrózis formájában jelentkezik. Terápiás szempontból is jelentős sajátosság, hogy a nekrotikus agyterület határzónájában késleltetett sejtvesztés zajlik, amely az apoptózis jellegzetességeit mutatja. Az apoptózis korunk orvosbiológiai kutatásainak egyik legintenzívebben vizsgált folyamata, mechanizmusának jobb megismerése számos betegség, köztük az ischaemiás stroke eredményesebb terápiáját ígéri.

HUN 2003;56(07-08)

Lege Artis Medicinae

2002. SZEPTEMBER 20.

A krónikus májbetegségek gyógyszeres kezelésének lehetőségei

HAGYMÁSI Krisztina, LENGYEL Gabriella, FEHÉR János

Az idült májbetegségek körébe az alkohol és gyógyszer okozta toxikus károsodás, a nem alkoholos steatohepatitis, a hepatitis B- és a hepatitis C-vírusok által okozott krónikus hepatitisek, az autoimmun (primer biliaris cirrhosis, primer sclerotisalo cholangitis, autoimmun hepatitisek) és az anyagcsere-betegségek (haemochromatosis, Wilson-kór) tartoznak.

HUN 2002;12(09)

Lege Artis Medicinae

1993. JÚNIUS 30.

A részleges üszökterhesség morfológiai sajátosságai

ARATÓ Gabriella

A mola hydatidosa parciális és komplett formájának éles elkülönítése igen fontos, mivel az utóbbi formában nagyobb a malignus átalakulás veszélye. Szerző 32 klinikailag és genetikailag kivizsgált üszökterhesség szövettani anyagát elemezte, keresve azokat a legfontosabb morfológiai sajátosságokat, amelyek a teljes mola hydatidosát megkülönböztetik a részleges formától. Irodalmi adatokkal összehasonlítva megállapította, hogy a normális és kóros bolyhok keveredése, magzati elemek jelenléte a kaparékban, gócos és mérsékelt trophoblast-proliferació, csipkézett körvonalú bolyhok, trophoblast-inclusiók a boholy stromában hívhatják fel a patológus figyelmét a parciális molára még a klinikai adatok hiányában is

HUN 1993;3(06)

Ideggyógyászati Szemle

1965. SZEPTEMBER 01.

Adatok az agy heveny gócos keringési zavarainak elkülönítő kórjelzéséhez

PÁLFFY György

Szerző 222 sectióval és 2 műtéttel ellenőrzött gócos agyi keringési zavarban szenvedő betege klinikai adatait vizsgálta. A panaszoknak, tüneteknek és laboratoriumi leleteknek a különböző agyi keringési zavarokban való százalékos előfordulásából és a sectiós lelet elemzéséből von le következtetéseket e betegségek elkülönítő kórjelzésének lehetőségére.

HUN 1965;18(09)

Ideggyógyászati Szemle

1963. DECEMBER 01.

Meningeomás betegek néhány elektrographiás jellemzője

TOMKA Imre, BAUMANN Piroska

Szerzők 122 meningeomás beteg EEG-anyagát ismertetik. Közülük 6 kivételével a diagnosist műtét, illetve sectio biztosította. Localisan jelentős gócactivitást elsősorban a frontalis elhelyezkedésű daganatok, majd az olfactorius, occipitalis és temporalis localisatiójúak nyújtanak. Ezzel szemben a centro-parietalis, parasagittalis meningeomák EEG-eltérései enyhék, de gyakran diffusak, bilateralisak. Nem találtak összefüggést az elektromos tevékenység háttéractivitása és a szemfenéki pangással kifejezett agynyomásfokozódás között. Úgyszintén nem lehet a cerebralis elektromos activitas laedáltsági fokából a műtéti prognosisra következtetni. Az EEG alapján adott localisatiós diagnosis az esetek 75%-ában teljesen, vagy megközelítően pontos volt. Az esetek 14-ben viszont az EEG-vélemény elégtelen, vagy negatív volt. Ez utóbbiak zöme a centro-parietalis parasagittalis, hátsó scalabeli vagy mélyen elhelyezkedő daganatok közül került ki. A műtét előtt gócactivitást produkáló betegeknél 74%-ban a katamnesticusan felvett görbén a gócos laesió jelentős csökkenését figyelték meg, de teljes negativitás csak néhány esetben volt észlelhető. Ezzel szemben az izgalmi vagy epileptiform activitas műtét után a lassú góc jelentős csökkenése mellett értékelhetően kifejezettebbé vált az esetek nagyobb részében.

HUN 1963;16(12)