Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2015. JÚLIUS 30.

Az LGI1-encephalitis hazánkban elsőként diagnosztizált esete

SZŐTS Mónika, MARTON Annamária, ILLÉS Zsolt, BAJZIK Gábor, NAGY Ferenc

Az utóbbi évek kutatásai alapján a limbicus encephalitisek egyik csoportjában nem a káliumcsatornák (voltage gated potassium channels, VGKC) ellen termelődnek ellenanyagok, hanem az LGI1 (leucine-rich glioma inactivated 1) - a VGKC-komplex részének tekinthető - transzszinaptikus fehérje ellen.

HUN 2015;68(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2015. JÚLIUS 30.

A β-amiloid és a mitochondrialis diszfunkció szerepe az Alzheimer-kór patogenezisében

SZARKA András

Az Alzheimer-kór a leggyakoribb közép- és időskorban előforduló dementiát okozó betegség. Populációs felmérések szerint az Alzheimer-kór a 65 évesnél idősebb korosztály 7-10%-át, míg a 85 évesnél idősebbek 50-60%-át érinti. A gyakori előfordulása ellenére sajnos mind a mai napig egyértelműen nem ismert a patogenezise, illetve nem rendelkezünk hatásos neuroprotektív terápiás eszközzel.

HUN 2015;68(07-08)

Egészségpolitika

2015. JÚNIUS 26.

Új, robusztus és olcsó technika az emberi test szöveteinek fehérjeanalízisére

Egy új technikát fejlesztett ki az Uppsala University-n Svédországban a fehérjék vizsgálatára. Olyat, amely nem igényel speciális berendezéseket, speciális laboratóriumokat, vagy drága reagenseket. Az új technikát tovább lehetne fejleszteni az egészségügyi ellátásban használt készülékekben való felhasználásra, például diagnosztikai célokra

HUN

Hírvilág

2015. JÚNIUS 17.

Vérfehérje jelzi a dementálódás veszélyét

Vérfehérje jelezheti előre a szellemi hanyatlás veszélyét

HUN

Klinikum

2015. MÁJUS 12.

A humán mikrobiom titokzatos arca

Eddig ismeretlen oldaláról mutatkozott be az emberi bioflóra: egy nyugati civilizációtól elzárt dél-amerikai indián törzs mikrobiom vizsgálata szerint a természetes körülmények között élő népcsoport baktériumflórája az eddigi legsokszínűbb humán flórának bizonyult. Bár korábban a törzs tagjai nem részesültek szintetikus antibiotikum kezelésben, a mikrobiom genetikai elemzése során mesterséges antibiotikumokkal szembeni rezisztencia géneket is sikerült azonosítani.

HUN

Klinikai Onkológia

2015. MÁJUS 10.

Tumoros anorexia-cachexia szindróma - mesterséges táplálás

HARISI Revekka

A tumoros anorexia-cachexia szindróma (CACS) a vázizomzat folyamatos csökkenésével járó összetett tünetegyüttes, amelyet nem lehet teljes mértékben visszafordítani a szokásos táplálási támogatással, és amely progresszív funkcionális zavarokat okoz. A daganatos betegek többségében jelentkezik, megjelenése rontja az életminőséget, csökkenti a fi zikai terhelhetőséget és a túlélést. Ismert, hogy a tumorsejtek és a gazdaszervezet közötti, citokinek által közvetített kölcsönhatás felelős a tumor progressziójáért, a metasztázisképződésért és a kialakuló krónikus gyulladásért is. A gyulladásos citokinek emelkedett szintje felelős a szénhidrát-, a fehérje- és a zsíranyagcsere zavaraiért. Ezért az új anticachexiás készítmények a fenti anyagcsere-folyamatok normalizálására irányulnak. Ma a leghatékonyabbnak tartott anti-CACS gyógyszer a megesztrol-acetát (MA). Hatása kettős, egyrészt serkenti a neuropeptid Y (NPY) stimulációját, másrészről gátolja a gyulladásos citokinek szintézisét és expresszióját. Klinikai hatása ezzel teljes összhangban van, javítja az étvágyat, ezzel fokozza a kalóriabevitelt és növeli a testsúlyt. A CACS kezelésében paradigmaváltás következett be, a hagyományos mesterséges táplálást felváltotta a gyógyszeres kezeléssel kombinált táplálásterápia és táplálékkiegészítők adagolása.

HUN 2015;2(02)

Hírvilág

2015. MÁRCIUS 25.

Életet ment a hántolatlan, finomítatlan gabonaféle

Napi egy tál teljes értékű gabona életet menthet egy tanulmány szerint

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2015. MÁRCIUS 25.

Nincs összefüggés a CLU, valamint a PICALM génpolimorfizmusok és az Alzheimer-betegség között egy török betegcsoportban

SEN Aysu, ARSLAN Mehtap, ERDAL Emin Mehmet, AY Izci Ozlem, YILMAZ Gorucu Senay, KURT Erhan, ARPACI Baki

Vizsgáltuk az összefüggést a clusterin (CLU) gén rs11136000 egyesnukleotid-polimorfizmusa (SNP), a foszfatidilinozitol-kötő clathrin összeszerelő fehérje (PICALM) génjének rs541458 és rs3851179 SNP-i és az Alzheimer-betegség (AD) között török populációban, és meghatároztuk, fennáll-e összefüggés a CLU- és PICALM-genotípusok, valamint a dementia viselkedési és pszichés tünetei (BPSD) között a török populációban.

HUN 2015;68(03-04)

PharmaPraxis

2015. FEBRUÁR 18.

Az ibandronat hatékonysága az postmenopausalis osteoporosis kezelésében

A biszfoszfonát gyógyszercsoportba tartozó ibandronat változatos adagolási módja és dozirozása személyre szabott terápiát biztosít a csontritkulás kezelésében. A betegek körében népszerűségnek örvendő szer hosszútávú hatékonyságát és biztonságosságát elemezték több randomizált vizsgálat eredményei alapján

HUN

Klinikai Onkológia

2015. FEBRUÁR 10.

Az agydaganatok molekuláris diagnosztikája

REINIGER Lilla, HANZÉLY Zoltán, BÁLINT Katalin, TURÁNYI Eszter

Az elmúlt években nagy előrelépések történtek az agydaganatok molekuláris hátterének megértésében. A genetikai háttér feltérképezése új antitestek megjelenéséhez is vezetett, amelyek lehetővé teszik a molekuláris alcsoportok immunhisztokémiai azonosítását. A molekuláris szintű információk nagy valószínűséggel beépülnek a következő WHO klasszifi kációba, de a klinikai gyakorlat már most sok centrumban alkalmazza a genetikai/epigenetikai vizsgálatok eredményét a diagnózis és a terápiás döntések területén. A felnőttkori diffúz gliomák esetében az IDH, ATRX és 1p/19q kodeléció kimutatása segít azonosítani azokat az alcsoportokat, amelyek jobban korrelálnak a prognózissal és a várható terápiás válasszal, mint a hagyományos szövettanra épülő diagnózis. A gyermekdaganatok között a KIAA1549-BRAF fúziós gén a pilocytás astrocytomák jellegzetessége, míg a diffúz gliomákban a felnőtt astrocytomáktól, illetve oligodendrogliomáktól eltérően sem IDH, sem 1p/19q kodeléció jellemzően nem fi gyelhető meg. Felnőttekben nem gyakori, de a gyermekkori középvonali malignus gliomákban a Histon H3.3 fehérje mutációi patognomikusak. Medulloblastomákban is leírtak molekuláris alcsoportokat, és az ezekhez kapcsolódó antitestekkel a jelpálya-specifi kus kockázati besorolás ott is elérhető, ahol nincs mód molekuláris tesztekre. A genetikai és epigenetikai változások meghatározzák egyes daganatok biológiai viselkedését, ezeknek az információknak az integrálása a neuropatológiai gyakorlatba szükségszerű ahhoz, hogy a betegek a lehető legjobb ellátásban részesüljenek.

HUN 2015;2(01)