Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 30

Ideggyógyászati Szemle

1997. MÁJUS 20.

Az endoszkópos ventriculotonia anatómiai alapjai - A "free hand" módszer klinikai alkalmazása

RESISCH Róbert, PATONAY Lajos, JULOW Jenő

A szerzők ismertetik az occlusiv hydrocephalus kezelésére alkalmazható módszer, az endoszkópos ventriculotomia végzésekor érintett képletek anatómiáját. Vizsgálataikat 25 cadaveren végezték frontocentralis (15 esetben) vagy frontális (5 esetben) fúrt lyuk készítését követően, illetve biportális coronalis behatolással (5 esetben). Az oldalkamra pars centralisába jutva a plexus choroideus könnyen identifikálható képletének segítségével felkeresték a foramen interventriculare Monroit. Ezen keresztül haladva érték el a harmadik kamrát, majd a kétoldali corpus mamillare és az infundibulum mint tájékozódási pont látótérbe hozásával meghatározták a kamraperforáció helyét. A kamrarendszer subependymalis vénáinak anatómiáját 50 darab fixált agyon is vizsgálták. A ventriculotomiás beavatkozást frontocentralis fúrt lyukból 1995 októbere és decembere között három beteg esetében végezték el „free hand” technikával, melyet egy esetben a beteg súlyos általános állapota, két esetben pedig az extrém méretű belső liquorterek indokoltak. E technikával a műtét kockázata nagyobb, ugyanakkor a beavatkozást leegyszerűsíti.

Lege Artis Medicinae

1994. NOVEMBER 30.

Az echokardiográfia szerepe az antikoaguláns kezelés indikációjának felállításában

TEMESVÁRI András

Az echokardiográfiával kimutatható a szívben lévő emboliaforrás. Transthoracalis echokardiográfia elsősorban a bal kamrai thrombus kimutatására alkalmas. Transoesophagealis echokardiográfiával az emboliaforrás kimutatása sokkal sikeresebb, 41-65% a transthoracalis echo 14 37%-os találati arányával szemben. A transoesophagealis echokardiográfiával gyakrabban mutatható ki a bal pitvari és balfülcse-thrombus, bal pitvari spontán echokontraszt, bal pitvari myxoma, műbillentyűthrombosis, nyitott foramen ovale jobb-bal shunttel és pitvari septum aneurysma. Pulmonalis embolia esetén a jobb szívfélben levő thrombus, a pulmonalis törzsben, illetve jobb ágban levő embolia, a nyitott foramen ovale, valamint a következményként kialakuló pulmonalis hypertonia vizsgálható.

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[A hátsó fossa neurómái, az akusztikus neuroma kivételével]

LINDSAY Symon

[Az akusztikus neurómákon kívül a hátsó üregi idegdúcok neuromái ritkák. Egy több mint 500 akusztikus neuromát tartalmazó személyes sorozatban 12 betegnél arcidegneuromával 11 esetben trigeminusneuromával, 14 betegnél pedig a foramen jugularis neuromával társult.]

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Tapasztalatok az extraforaminalis megközelítésről az exterme laterális ágyéki porckorongsérv mikrosebészetében]

A Pannonhegyi

[Az extrém oldalsó ágyéki porckorongsérv új entitás. A CT és az MRI széles körű alkalmazása óta beszélünk róla a gerincbetegségek diagnosztikájában. A régi neuroradiológiai diagnosztikai módszerek, mint például a myelográfia, nem tudtak információt adni róla, mert ezek a porckorongprotrúziók vagy herniációk a foramen intervertebralison, azaz a csigolyagyökér myelográfiailag kimutatható részén kívülre kerültek. ]

Lege Artis Medicinae

1993. JANUÁR 27.

A krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia és sebészeti kezelése

LENGYEL Mária, TEMESVÁRI András, RUSZTY László, RAIMUND Erbel, STEIN Iversen

A primer pulmonalis hypertonia az esetek több mint felében thromboemboliás eredetű, ami pulmonalis thromboendarterectomiával ma már sikeresen kezelhető. A dolgozat célja, hogy bemutassa a műtétre alkalmas betegek kiválasztásának módját és a diagnózis felállítása alapján végzett első műtétek eredményét. A vizsgálatba 22 beteget vontunk be, akiknél az elmúlt 2 év alatt az echo-Doppler-vizsgálat 50 Hgmm-nél magasabb pulmonalis systolés nyomást bizonyított ezt magyarázó szívbetegség nélkül és akiknél transoesophagealis echovizsgálat is történt. Tüdő szcintigráfia 14, vénás Doppler-vizsgálat 10, pulmonalis angiográfia 7 esetben történt. A primer pulmonalis hypertoniának tartott 22 betegből 4-ben pitvari septumdefektust találtunk, 10-ben igazolódott krónikus thromboemboli ás pulmonalis hypertonia, közülük transoesphagealis echovizsgálattal 3, angiográfiával további 3 esetben műtétre alkalmas nagyér-thrombosist találtunk. Az anamnézisben a 10 közül csak 2 esetben szerepelt akut tüdőembólia, vénás forrást 6 esetben sikerült ki mutatni. Transoesophagealis echovizsgálattal a 10 krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia esetből 5-ben találtunk nyitott foramen ovalet, ami 2 esetben fatális kimenetelű paradox szisztemás embolizatiot okozott. A pitvari septumdefektus műtéti megoldására 3 esetben került sor, a 6 műtétre indikált krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia esetből 2-ben nem voltak meg a műtét feltételei, 2-nél a sikeres műtét után a hemodinamikai állapot normalizálódott, 2 beteg műtétre vár. Szívbetegség nélkül jelentkező effort dyspnoe, illetve jobbszívfél-terhelés jelei esetén krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertoniára kell gondolni, melynek sikeres műtéti megoldása lehetséges. A műtétre alkalmas betegek kiválasztására a közlemény diagnosztikus stratégiát ajánl.

Ideggyógyászati Szemle

1983. SZEPTEMBER 01.

A teljes gerinc myelographiája lumbalisan befecskendezett Amipaque-kal

GÁCS Gyula, RAKONCZAY Gyula, KIRÁLY Miklós

A szerzők által ismertetett módszer a teljes gerinc myelográfiájára alkalmas lumbalisan befecskendezett Amipaque-kal. A beteg megfelelő pozíciójával, s a gerinc görbületeinek figyelembevételével elérhető, hogy a kontrasztanyag lényeges felhígulása nélkül elérje a cervicalis gerincszakaszt, melyet hason fekvő helyzetben vizsgálnak, majd a beteget hanyatt fordítva kirajzolják a foramen magnum tájékát és a thoracalis gerinccsatornát. A vízoldékony kontrasztanyag különösen alkalmas a gerincvelő alak- és méretváltozásainak kimutatására. Az ismertetett módszer előnyei kétségtelenek minden olyan esetben, ahol a gerincvelő-laesio magassága klinikailag bizonytalan, vagy eleve több regiora terjedő, illetve multiplex elváltozás várható.

Ideggyógyászati Szemle

1974. JÚNIUS 01.

Foramen Magendie elzáródás. Dandy-Walker syndroma. Arachnoidalis cysta

DR. RÓZSA László, DR. HULLAY József

A foramen Magendie elzáródás módozatainak és okainak ismertetése során a szerzők rámutatnak a Dandy—Walker syndromával kapcsolatos fogalomzavarra, s felhívják a figyelmet a rtg diagnosztika lehetőségeire. Nyolc eset neurológiai, radiológiai, ill. műtéti és boncolási leleteinek elemzése, s az irodalmi adatok alapján megfigyeléseiket a következőképpen foglalják össze. 1. A nem daganatos foramen Magendie elzáródás leggyakoribb módja a direct occlusio, ill. annak congenitalis változata, az atresia. 2. A Dandy—Walker syndromához tartozó IV. kamra diverticulum, ill. cysta fala átszakadhat, s az atresia spontán megoldódhat. Az ebből adódó functionalis értelmezéssel a DWs körüli fogalomzavar áthidalható. 3. A foramen Magendie elzáródás módozatainak és okainak felismerése a rutin neuro-radiologiai módszerekkel ma már lehetséges. 4. A helyi műtéti megoldás csak akkor elégséges, ha a liquor-felszívódás bizonyítható módon biztosított. Különben a helyi megoldást atrio-ventricularis shunt-műtéttel kell kiegészíteni, vagy csak az utóbbit érdemes elvégezni.

Ideggyógyászati Szemle

1962. AUGUSZTUS 01.

Felnőttkorban tüneteket okozó foramen Magendie-cysta esete

DR. ZAPPE Lajos, DR. TEMES Judit

1960-ban Pásztor (11) számolt be a foramen Magendie (továbbiakban f. M.) elzáródásáról s ennek sebészi kezeléséről. Megemlékezik a f. M. kifejlődésének elmaradásán alapuló Dandy-Walker syndromáról, idevágó tapasztalat híján azonban részletesen csupán a gyulladásos eredetű f. M. elzáródásokkal foglalkozik. Mivel ilyen irányú egyéb hazai közlésről nincs tudomásunk, érdeklődésre tarthat számot alábbi esetünk. melyben a f. M. elzáródásával járó fejlődési rendellenesség cysta alakjában jelentkezett.

Ideggyógyászati Szemle

1960. FEBRUÁR 01.

A foramen Magendie elzáródás és sebészi kezelése

PÁSZTOR Emil

1. A f. M. elzáródása létrejöhet fejlődési rendellenesség vagy gyulladásos folyamat következményeként. 2. A f. M. elzáródás klinikailag occlusiv hydrokephalus képében jelentkezik, s a sebészi beavatkozás célja az occlusio megszüntetése. 3. Gyulladásos eredetű f. M. elzáródás eseteiben tekintetbevéve az irodalomból is ismert és általunk is tapasztalt korai recidivákat, műtéti megoldásként minden alkalommal a vermis alsó részének és a tonsillák ill. a cerebellum medialis részének resectiójából álló műtétet javasoljuk. Tapasztalataink szerint ezen resectiós műtét az esetleges postoperativ steril gyulladás okozta recidivákat megakadályozhatja.

Ideggyógyászati Szemle

1958. DECEMBER 01.

Adalék a platybasia conservativ kezeléséhez

DR CSILLAG Mária, DR VIKÁR György

A platybasia, vagy basilaris impressio Virchow óta synonimaként használatos ; a hátsó koponyagödör rendellenes lefutása, a foramen occipitale magnum relatív beszűkülése, amely részben liquor- és vérkeringési zavar, részben a bulbaris táj közvetlen nyomatása által okoz tüneteket.