Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1981. DECEMBER 01.

A pislogási reflex megváltozása hátsó koponyagödri daganatos betegeknél

CSÉCSI György, NÉMETH György

A szerzők 37 hátsó koponyagödri térfoglaló folyamat miatt kezelt betegnél a n. supraorbitális és n. faciális ingerlésével kiváltott pislogási reflex válaszok változását értékelve megállapítják, hogy a kisagydaganatok általában indirekt módon, a hátsó koponyagödri tömegeltolódás révén, s ennek megfelelően kismértékben és reverzibilisen módosítják a válaszokat. A kisagy-hídszögleti és a hídbéli daganatok eseteiben azonban direkt károsodás alterálja a pislogási reflexet, s általában marandandó módon. Megfigyeléseik szerint a facio-faciális pislogási reflex vizsgálatával a nukleáris és a perifériás faciális paresis is jól elkülöníthető.

HUN 1981;34(12)

Ideggyógyászati Szemle

1977. OKTÓBER 01.

A trigemino-facialis reflex

DR CSÉCSEI György, DR MECHLER Ferenc

A szerzők röviden ismertetik a trigemino-facialis reflex irodalmát. Beszámolnak egészséges egyéneken és különböző agytörzsi és hemiphseriális laesiókban végzett vizsgálataikkal szerzett tapasztalataikról.

HUN 1977;30(10)

Ideggyógyászati Szemle

1970. OKTÓBER 01.

Adatok a subdominans parietalis lebeny laesióinak tünettanához: az opticus rendszer, testvázlat és motorium szerveződésének összefüggései

DR. TEMESVÁRI Péter

16 éves jobbkezes betegnél jobb oldali parietalis laesio következtében b. o. homonym hemianopia, vestibularis hypaesthesia, ab. o. végtagok hypotoniája, atrophiája, minimalis latens paresise, ab. testfélen minden érzésféleség zavara (legkifejezettebben a posturalis sensibilitásé) állott fenn. A szem kontrollja mellett a bal testfél motilitása közel tökéletes, a térbeli orientatio ép, testvázlat-zavar nincs. Az optikai kontroll kikapcsolásával reversibilisen, tetszés szerint kiváltható a b. testfél mozgásképtelensége, a subjektív térirányok deviatiója, részleges autotopagnosia, bucco-linguo-facialis apraxia. A tactilis, kinaesthesiás és vestibularis afferentatio organikus érintettsége a testvázlat zavarának lehetőségét teremtette meg, ennek manifestatióját a testvázlat felépítésében döntő jelentőségű opticus működés megakadályozta: utóbbi kikapcsolásával ez a compenzálás megszűnik, az időleges tünetek előidézhetők. Esetünk alapján úgy látszik, a testséma döntő szerepet játszik a térbeli functiók, mindenfajta akaratlagos mozgás szervezésében.

HUN 1970;23(10)

Ideggyógyászati Szemle

1968. JANUÁR 01.

Ritkán felismert periferias tünetcsoport a felsővégtagon

SZŐKE Tamás, HAFFNER Zsolt

Meglehetősen gyakran fordul elő SZTK szakorvosi leleteken, kórházi zárójelentéseken ilyesféle diagnosis; brachialgia, ischialgia, radialis paresis, ulnaris paresis stb. anélkül, hogy az így megjelölt tünetek aetiologiai elemzése megtörténnék. És utána szinte stereotyp therapias javaslat: B, és B, vitamin inj. Legtöbbször még az aetiologiai tisztázás igénye sem merül fel. Különösen meglepő ez, ha arra gondolunk: abducens, oculomotorius, facialis stb. paresisek esetén közel sem elégszünk meg a diagnosisban a tünet megjelölésével, hanem igyekszünk minél több kórokot kizárni: neoplasma, aneurysma, diabetes, lues, arteriosclerosis stb.

HUN 1968;21(01)

Ideggyógyászati Szemle

1967. JÚNIUS 01.

Heerfordt-syndroma cerebralis angioma cavernosumban szenvedő epilepsiás nőbetegen

FEJÉR Arthur, MAJTÉNYI Katalin, KISS István

39 é. korában meghalt nőbeteg esetét ismertették, akinél 6 évvel halála előtt Heerfordt-syndroma zajlott le, symmetriás nyál- és könnymirigy-duzzanat, könnyezés, conjunctivitás, chemosis, jobb oldali papillitis majd bal oldali facialis bénulás tüneteivel. A szövettani feldolgozás során talált pontin granulokat a sarcoidosis késői elváltozásának értékelték, a szervi elváltozások viszont az angiitises alak képét mutatták. Mindezekhez multiplex agyi angioma cavernosum társult, ami à 17 év óta jelentkező epilepsiás rohamokért tehető felelőssé.

HUN 1967;20(06)