Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 346

Egészségpolitika

2021. ÁPRILIS 11.

Mentális világjárvány küszöbén állunk

Szakemberek szerint, ha nem teszünk minimális erőfeszítéseket, nem avatkozunk be, a Covid-19 pandémiáját viharos sebességgel a pszichés követi. Már most vannak előjelei, egyértelműen megnőtt az erőszak, mind a családokon belül, mind az utcákon, közlekedésben, de többen fordították ezeket az indulatokat önmaguk ellen. Radó Iván, a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum elnöke szerint most az oltópontokhoz hasonló segítőhelyekre lenne szükség, hogy megelőzzük a „lelki katasztrófát”. A járvány megannyi szereplőt számos módon visel meg lelkileg, ami hadipszichiátriai helyzethez vezethet, bár erre fel lehet készülni. Rezidensek, pszichológusok és szakorvosok együttes munkája – de akár jól képzett önkéntesek is – sokat tehetnek azért, hogy a járvány mentális hatása is megoldódjon.

Egészségpolitika

2021. MÁRCIUS 01.

Lelkünket betegíti a rossz környezet

Lég-, fény- vagy zajszennyezés, klímaváltozás, az extrém időjárási események, a városi, épített környezet, vagy a kémiai szennyező anyagok, fémek, műanyagok és gyógyszerek, bizonyítottan akár komoly lelki betegségeket okozhatnak. A Covid-19 most különösen aktuálissá teszi a problémát: ugrásszerűen nőtt meg a szorongás, depresszió, de az öngyilkosságok száma is, főleg az aktív korúak körében.

Gondolat

2021. FEBRUÁR 10.

A neurózis nagyvárosi megjelenése és korai tapasztalatai – Orvosi és irodalmi diskurzusok 1900 körül

HEGEDŰS Máté

Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy olyan forrásokat ismertetek és kommentálok, amelyek valamilyen módon érzékenyen reflektáltak a nagyvárosi idegességre mint újonnan megjelent és elterjedt betegségre. Az alábbiakban olyan orvosi regiszterű szövegeket mutatok be, melyek jelentős mértékben járultak hozzá a betegség képének kialakulásához és egyáltalán ahhoz a folyamathoz, hogy ezt a jelenséget betegségként kezdték számon tartani.

Hírvilág

2021. JANUÁR 15.

A COVID-19 oltás prioritás a súlyos mentális betegséggel élő emberek számára

Kiemelt kockázatot jelent a COVID a mentális betegséggel élők számára.Négyszer magasabb a világjárvány okozta halálozás a szkizofrén betegeknél és két és félszer magasabb azoknál,akik súlyos depresszióban,vagy bipoláris rendellenességben, vagy figyelemzavarban szenvednek.Ezért fontos,hogy ők is kerüljenek az elsők közé,akik oltáshoz juthatnak.

Hivatásunk

2020. DECEMBER 05.

Szakértő segítség az orvosoknak, szakdolgozóknak

A kiégés, fõleg a mostani idõszakban, különösen veszélyes ellensége az egészségügyben dolgozóknak. Megannyi fórumon kínálnak megoldást szakemberek, hogy segítsenek ápolóknak, műtõsöknek, asszisztenseknek, egészségügyi dolgozóknak megelõzni ezt, illetve feldolgozni az elmúlt hónapok történéseit. Vannak kórházak, ahol saját maguk adnak ilyen szolgáltatást dolgozóiknak, de vannak, akiknek keresniük kell. Összegyűjtöttünk néhányat.

Lege Artis Medicinae

2020. NOVEMBER 30.

Három évtized rövid krónikája

KAPRONCZAY Katalin

A magyarországi időszaki szaksajtó európai viszonylatban meglehetős késéssel indult meg. A szakfolyóiratok közreadását, szerkesztését, szemléletét egyaránt befolyásolta az adott történelmi, politikai helyzet. Bizonyos történelmi fordulópontok hatására fontos szakfolyóiratok megszűntek (1848–49-es szabadságharc, első és a második világháború), ugyanakkor voltak időszakok, amelyek lendületet adtak a tudományok fejlődésének, így a folyóirat-alapításnak is. Az 1990-es magyarországi rendszerváltoztatás utáni évekre mindkét kijelentés érvényes, megváltozott a könyv- és folyóirat-kiadás struktúrája, amely folyamatnak voltak „áldozatai”, de ígéretes eredményei is. Az utóbbiak sorába tartozik az akkor alakult Literatura Medica Kiadó, és annak saját folyóirata, az 1990-ben alapított Lege Artis Medicinae, a LAM (alcíme szerint: Új magyar orvosi hírmondó) című tudományos folyóirat. Megjelentetésével örvendetesen gyarapodott az orvosi szaksajtó. Tudományos szakközleményei felveszik a versenyt az immár nagy múltú hazai orvosi folyóiratok írásaival, szemléletével azonban új irányt is képvisel. Tudatosan felvállalja és fórumot biztosít az orvostársadalmat érintő kérdéseknek, foglalkozik az egészségügy, a gazdaság, a prevenció kérdésével, szoros összefüggésben a közegészségügyi intézményi rendszerrel, az in­frastruktúrában és a gyógyító munkában résztvevők helyzetével, jellemzően a társadalom-egészségügyi szemléletet követi.

Lege Artis Medicinae

2020. JÚLIUS 01.

A népegészségügy aktuális kérdései. Fókuszban a gasztroenterológia

ALTORJAY István

Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a többség fegyelmezett magatartásának eredményeként a Covid-19-járvány első szakaszát sikeresen kezeltük. Ugyanakkor természetesen nem dőlhetünk hátra, hiszen a hazai egészségügy számos súlyos problémával küzd: példaként említhetjük a szakmák közötti kiegyensúlyozatlan finanszírozást, az ellátási színvonal területi egye­net­len­ségeit, a műszerek korszerűsítésének hiányait, a több helyen fellelhető létszámgondokat, a kró­ni­kus betegellátás kínzó szűkösségét és nem utol­sósorban a népegészségügy nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlenebb hazai mutatóit. Ép­pen ezért fontos, hogy a felmerülő problémákról időnként valóban széles körű, kizárólag szakmai alapokon nyugvó megbeszéléseket, fórumokat rendezzünk.

COVID-19

2020. MÁJUS 14.

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

COVID-19

2020. MÁJUS 14.

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Lege Artis Medicinae

2019. JÚLIUS 20.

A 2018. évi európai ISPOR egészség-gazdaságtani konferencia szakmai tapasztalatai

ELMER Diána, BONCZ Imre, PÓNUSZ Róbert, NÉMETH Noémi, ENDREI Dóra

Az International Society for Pharma­coe­co­nomics and Outcomes Research (továbbiakban: ISPOR) 21. évi európai kongresszusát 2018. november 10-14. között Barce­lonában rendezték meg. A „New Perspectives for Improving 21st Century Health Systems” téma köré épített konferencián több mint 90 országból több mint 5500-an vettek részt az egészségügy minden területéről. A konferencia programjában három plenáris előadás, két spotlight session, 12 fórum, 36 rövid kurzus és 17 workshop szerepelt, és több mint 2400 kutatói poszter, valamint 68 pódiumprezentáció megtekintése vált lehetővé.