COVID-19

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

2020. MÁJUS 14.

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Krízishelyzetet él át a világ az elmúlt hetekben és még senki sem tudja megmondani, meddig állandósul ez az állapot. Az egészségügy és a szociális dolgozókra számít leginkább a társadalom: az ő tanácsait, beszámolóit, megnyugtatását várja, végső soron pedig azt, hogy ők fogják majd a fertőzötteket ápolni és életeket menteni. Sokszor elfelejtjük viszont, hogy számukra is új, teljesen váratlan a már kialakult helyzet, ami nemcsak fizikálisan hozott, hoz folyamatos megpróbáltatást számukra, de lelkileg is nagyon komoly teherrel kell számolniuk. A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum ugyan betegek érdekvédelmében dolgozik évtizedek óta, most viszont az egészségügyben és a szociális szférában dolgozók érdekében szólalt meg: az összefogás, az egymással törődés fontos, ennek jó példája a megváltozott munkaképességűek hozzáállása, akik most védőmaszkokat készítenek a kórházban dolgozók számára.

A stressz, a szorongás, a fertőzéstől való félelem, a szomorúság, a düh, a frusztráció, de akár a bűntudat is mind-mind jelentkezhetnek. Mindez orvosokban, szakdolgozókban egyaránt komoly érzelmi krízisállapotot okozhat. Nekik is kell a lelki segítségnyújtás, persze ehhez a felismerés is. Ezek a saját és a szerettei egészsége iránti aggodalom, félelem, szorongás, depresszió, érzelmi labilitás, ingerlékenység, alvászavar. Folyamatos stressz és aggodalom azzal kapcsolatban, hogy mikor és hogyan jelentkeznek a betegség tünetei. Szomorúság, düh és frusztráció amiatt, hogy a szerettei kerülik a vele való kontaktust a fertőzésveszély miatt, bűntudat, mely abból származik, hogy nem tudja ellátni a munkáját és nem tud gondoskodni a szeretteiről. Nem kell persze pszichológushoz, vagy pszichiáterhez rohanni, de fontos, hogy legyenek megküzdési stratégiái, eszközei a betegek mellett dolgozóknak is, illetve legyenek egymás partnerei ebben.

És mik lehetnek az eszközök, amelyek jól jöhetnek mindenkinek, így az egészségügyben és a szociális területen dolgozóknak is?

1. Fontos, hogy vállalják fel egymás előtt is, ha problémájuk van, ha nem bírják, ha valamelyik helyzet meghaladja a lelki, vagy fizikális erejét.

2. Az „itt és most” helyzetre fókuszálva erősítsék és támogassák a krízisben lévőt, hogy megóvják az aktuális helyzet negatív következményeitől és helyreállítsuk az egyén lelki egyensúlyát.

3. Legyenek egymással megértőek, ez alapja a szorongás hátterének megértésének és oldásának.

4. Fontos, hogy ne engedjék egymásnak, hogy a bűntudat eluralkodjon rajtuk, most különösen tudatosítani kell, hogy menjenek el a végsőkig és ha a legjobb tudásuk ellenére sem tudnak mindenkit megmenteni, viszont a többi betegtől veszi el ez az érzés az energiát és a koncentrációt.

5. Kell a hiteles, empatikus és támogató kommunikáció

6. A figyelem, a tisztelet, a támogatás és a megértés kifejezése

7. Megfelelő tájékoztatás az új helyzet okozta bizonytalanság oldása érdekében, a helyzet megértésének elősegítése, hogy mi fog történni, mik a szabályok és lehetőségek, kapcsolattartás

8. Az önhatékonyság erősítése: mit tud tenni, hogy szeretteit és saját magát is meg tudja védeni a fertőzéstől, milyen stresszoldó módszereket ismer és használ

9. Ha valaki izolációra kényszerül, fontos, hogy azt éreztessük, hogy az egy vállalt dolog, hiszen ezzel azért teszi, hogy megvédje a szeretteit és másokat a fertőzéstől

10. Aktivitás és tevékenységek beépítése az életükbe a tehetetlenség és az unalom okozta pszichés tünetek megelőzése érdekében

És mi az az 5 módszer, amit az Európai Beteg Szervezet javasol?

1. Korlátozza azt az időt, amelyet rossz, lehangoló dolgok olvasásával tölt és szűrje a ránk zúduló információkat! Ragaszkodjon olyan megbízható információforrásokhoz, mint az Egészségügyi Világszervezet, az ECDC és a kormányzati webhelyek!

2. Tartson szünetet, ne lógjon folyamatosan a neten! A közösségi média leginkább függőséget okoz! Dolgozzon ki egy napi ütemtervet, és a kijelölt időn kívül némítsa le minden elektronikus készülékét!

3. Maradjon kapcsolatban az emberekkel, találjon rá a régi ismerősökre, barátokra, akiket az időhiány miatt elveszített!

4. Kerülje a kiégést és legyen aktív! Kell az otthoni edzés és ha lehet, menjen a természetbe! Emellett az egészséges és kiegyensúlyozott étrend csodákat tesz immunrendszere és mentális állapota szempontjából, és igyon sokat!

5. Maradjon pozitív! Örüljön az apró győzelmeknek is, és továbbra is lássa meg a szépet a világban.


Kun J. Viktória


eLitMed.hu
2020.május 14.

KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.