COVID-19

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

2020. MÁJUS 14.

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Krízishelyzetet él át a világ az elmúlt hetekben és még senki sem tudja megmondani, meddig állandósul ez az állapot. Az egészségügy és a szociális dolgozókra számít leginkább a társadalom: az ő tanácsait, beszámolóit, megnyugtatását várja, végső soron pedig azt, hogy ők fogják majd a fertőzötteket ápolni és életeket menteni. Sokszor elfelejtjük viszont, hogy számukra is új, teljesen váratlan a már kialakult helyzet, ami nemcsak fizikálisan hozott, hoz folyamatos megpróbáltatást számukra, de lelkileg is nagyon komoly teherrel kell számolniuk. A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum ugyan betegek érdekvédelmében dolgozik évtizedek óta, most viszont az egészségügyben és a szociális szférában dolgozók érdekében szólalt meg: az összefogás, az egymással törődés fontos, ennek jó példája a megváltozott munkaképességűek hozzáállása, akik most védőmaszkokat készítenek a kórházban dolgozók számára.

A stressz, a szorongás, a fertőzéstől való félelem, a szomorúság, a düh, a frusztráció, de akár a bűntudat is mind-mind jelentkezhetnek. Mindez orvosokban, szakdolgozókban egyaránt komoly érzelmi krízisállapotot okozhat. Nekik is kell a lelki segítségnyújtás, persze ehhez a felismerés is. Ezek a saját és a szerettei egészsége iránti aggodalom, félelem, szorongás, depresszió, érzelmi labilitás, ingerlékenység, alvászavar. Folyamatos stressz és aggodalom azzal kapcsolatban, hogy mikor és hogyan jelentkeznek a betegség tünetei. Szomorúság, düh és frusztráció amiatt, hogy a szerettei kerülik a vele való kontaktust a fertőzésveszély miatt, bűntudat, mely abból származik, hogy nem tudja ellátni a munkáját és nem tud gondoskodni a szeretteiről. Nem kell persze pszichológushoz, vagy pszichiáterhez rohanni, de fontos, hogy legyenek megküzdési stratégiái, eszközei a betegek mellett dolgozóknak is, illetve legyenek egymás partnerei ebben.

És mik lehetnek az eszközök, amelyek jól jöhetnek mindenkinek, így az egészségügyben és a szociális területen dolgozóknak is?

1. Fontos, hogy vállalják fel egymás előtt is, ha problémájuk van, ha nem bírják, ha valamelyik helyzet meghaladja a lelki, vagy fizikális erejét.

2. Az „itt és most” helyzetre fókuszálva erősítsék és támogassák a krízisben lévőt, hogy megóvják az aktuális helyzet negatív következményeitől és helyreállítsuk az egyén lelki egyensúlyát.

3. Legyenek egymással megértőek, ez alapja a szorongás hátterének megértésének és oldásának.

4. Fontos, hogy ne engedjék egymásnak, hogy a bűntudat eluralkodjon rajtuk, most különösen tudatosítani kell, hogy menjenek el a végsőkig és ha a legjobb tudásuk ellenére sem tudnak mindenkit megmenteni, viszont a többi betegtől veszi el ez az érzés az energiát és a koncentrációt.

5. Kell a hiteles, empatikus és támogató kommunikáció

6. A figyelem, a tisztelet, a támogatás és a megértés kifejezése

7. Megfelelő tájékoztatás az új helyzet okozta bizonytalanság oldása érdekében, a helyzet megértésének elősegítése, hogy mi fog történni, mik a szabályok és lehetőségek, kapcsolattartás

8. Az önhatékonyság erősítése: mit tud tenni, hogy szeretteit és saját magát is meg tudja védeni a fertőzéstől, milyen stresszoldó módszereket ismer és használ

9. Ha valaki izolációra kényszerül, fontos, hogy azt éreztessük, hogy az egy vállalt dolog, hiszen ezzel azért teszi, hogy megvédje a szeretteit és másokat a fertőzéstől

10. Aktivitás és tevékenységek beépítése az életükbe a tehetetlenség és az unalom okozta pszichés tünetek megelőzése érdekében

És mi az az 5 módszer, amit az Európai Beteg Szervezet javasol?

1. Korlátozza azt az időt, amelyet rossz, lehangoló dolgok olvasásával tölt és szűrje a ránk zúduló információkat! Ragaszkodjon olyan megbízható információforrásokhoz, mint az Egészségügyi Világszervezet, az ECDC és a kormányzati webhelyek!

2. Tartson szünetet, ne lógjon folyamatosan a neten! A közösségi média leginkább függőséget okoz! Dolgozzon ki egy napi ütemtervet, és a kijelölt időn kívül némítsa le minden elektronikus készülékét!

3. Maradjon kapcsolatban az emberekkel, találjon rá a régi ismerősökre, barátokra, akiket az időhiány miatt elveszített!

4. Kerülje a kiégést és legyen aktív! Kell az otthoni edzés és ha lehet, menjen a természetbe! Emellett az egészséges és kiegyensúlyozott étrend csodákat tesz immunrendszere és mentális állapota szempontjából, és igyon sokat!

5. Maradjon pozitív! Örüljön az apró győzelmeknek is, és továbbra is lássa meg a szépet a világban.


Kun J. Viktória


eLitMed.hu
2020.május 14.

KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Magyar világszenzáció! - Megvan a cukorbetegség gyógyszere?

Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.