COVID-19

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

2020. MÁJUS 14.

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

A világjárvány két hónapjában már megannyi vélt és valós hír járta keresztül-kasul a világhálót, a médiát, de hall beteg betegtársától, a jól értesült szomszédjától ezernyi ’jó’ tanácsot. Halljuk, hogy ne terheljük a rendszert, se munkával, se egy esetleges fertőzéssel, de mit tegyünk, ha krónikus betegek vagyunk? Mi a halasztható látogatás és mi nem? Mi az igaz a gyógyszerszedéssel, az orvosi ellátással, a diagnosztikával? Mikor menjünk, de menjünk az orvoshoz? Melyik gyógyszerünket szedhetjük, melyiket inkább ne?

Abban minden orvos és szakember egyetért, hogy most sokkal jobban meg kell fontolnunk, hogy személyesen elmegyünk-e szakrendelőbe, vagy akár a kórházba, de attól óvva intenek mindenkit, hogy, főleg krónikus betegség esetén bármilyen konzultáció nélkül halasszák a megszokott és előírt vizitet, vagy önhatalmúlag elhagyják gyógyszereiket.

„Alapelv, hogy minden orvosi ellátást meg kell adni, ami az életveszély elhárítását jelenti, illetve minden olyat is, ami a későbbiekben maradandó egészségkárosodást, akár halált i okozhat. A daganatos betegek ellátása nem lehet elektív, hiszen a diagnosztika, a beavatkozás, illetve bármilyen terápia épp az élet megmentéséről, meghosszabbításáról szól” —figyelmeztet dr. Ostoros Gyula az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa. „Nem szabad abbahagyni semmilyen megkezdett kezelést, de ugyanígy az előirányzottakat, vagy azokat a diagnosztikus vizsgálatokat, amelyek ezeknél a betegeknél akár életmentőek lehetnek. Mert a mi betegeinknek nem lehet várni, az idő bizony ok esetben életet ment”—mondja a főorvos.

Ugyanerre hívják fel a figyelmet a kardiológusok is. Gellér László dr. a Városmajori Klinika Elektrofiziológiai osztályának vezetője, a Magyar Kardiológusok Társaságának tudományos bizottságának az elnöke ma is minden nap bemegy a klinikára és fogadja a betegeket.

„Most leginkább akkut panasszal jön mindenki, ritka, hogy ne legyen alapja annak, ha segítséget kér valaki, de akkor igenis be kell jönni. Tekintettel arra, hogy a szívvel, érrendszerrel kapcsolatos műtétek ritkán halaszthatóak, az akut műtéteket minden esetben elvégezzük klinikánk minden részlegén, mind a kardiológiai, mind a szívsebészeti, mind pedig az érsebészeti profilunkon az összes nem halasztható műtétet megoperáljuk, de így tesznek a budapesti valamint nem-budapesti nagy centrumok is. A krónikus betegeinknek azt tanácsoljuk, hogy egyrészt gyógyszereiket semmiképpen se hagyják el, ha bármilyen rendkívüli panaszuk van, akkor jöjjenek be. Az ambuláns kontrollok egy részét a kollégáimmal nemcsak a mi intézetünkben, hanem más centrumokban is telefonon végezzük, illetve léteznek telemedicina eszközök akár a magas vérnyomás ellenőrzésére, vagy akár a pacemakeres betegeink kontrolállására, amihez nem kell minden esetben a személyes jelenlét, ezeket szintén igyekszünk széles körben alkalmazni. Egy mellkas szorítás, rosszullét akár szívinfarktust, tüdőembóliát vagy aortarepedés gyanúját is felvetheti, ilyen esetben tehát semmiképpen ne késlekedjünk!"—hívja fel a figyelmet Gellér professzor, aki szerint ugyanennyire fontos, hogy semmiképpen se hagyja senki abba a gyógyszerszedést, hiszen a krónikus betegeknek ezzel adhatunk védelmet akár járvány idején is a vírussal szemben.

Mindeközben négy betegszervezet hívta fel a figyelmet a krónikus betegek problémáira. A Nemzeti Betegfórum (NBF), a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége (BEMOSZ), a Magyar Rákellenes Liga, és a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége (RIROSZ) közösen kér minden szakmai és politikai döntéshozót, hogy a járvány megfékezésére tett erőfeszítések mellett kezelje prioritásként az állapotuk fenntartásához szükséges rendszeres kezelésben részesülők ellátását is. Több százezer érintettről van szó, Magyarországon jelenleg több mint 600.000 ritka betegségben érintett van, akik több mint fele gyerek, kezelt onkológiai beteg is 300-350 ezer van egy évben. Az ő halaszthatatlan kezeléseik elhagyása legalább olyan súlyos következményekkel járna, mint a járvány eddig ismert hatásai.

Kun J. Viktória

eLitMed.hu
2020.május 14.

KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.