Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1980. MÁJUS 01.

Akusztikus kiváltott potenciálok vizsgálata egészségeseknél, afáziás és jobb félteke sérült betegeknél

SZIRTES J., R. Jürgens

Vizsgálatunkban szavakra adott kiváltott potenciálokat írtuk' le egészséges személyeknél valamint bal (afáziás) és jobb félteke sérült betegeknél. Négy ingerlési helyzetet alkalmaztunk: bal és jobb monaurális, diotikus és dichotikus ingerlést. Akiváltott potenciálokban elsősorban az egészséges és afáziás személyek között tapasztaltunk különbségeket. Egészséges személyeknél a potenciál egy egészleges, negatív polaritású eltolódást mutatott, amely afáziásoknál kevésbé jelentkezett. Az egyes komponensek közül főleg az NI és P2 nagysága volt eltérő a csoportok között: az NI nagyobb, míg a P2 kisebb volt egészségeseknél mint afáziásoknál. A hullámformában és a komponensekben mutatkozó eltéréseket afáziásoknál a specifikus kódolási és a figyelmi mechanizmusok kapacitásának csökkenésével magyarázzuk.

HUN 1980;33(05)

Ideggyógyászati Szemle

1975. OKTÓBER 01.

TUDOMÁNYOS ÜLÉSEK

1. Frusztrativ szituáció elektrofiziológiai jelenségei 2. A hypothalamus és az agytörzs kolinerg ingerlésével kiváltott emocionális reakciók összehasonlító elemzése 3. Intracerebrálisan adott neurotranszmitterek és feltételes reflexműködés 4. Egy emocionális reakció kémiai hátteréről 5. Visualis perceptiv folyamatok polygraphiás vizsgálata 6. Egészséges fiatal csecsemők délelőtti alvásának vizsgálata, polygraphiás módszerrel 7. Akaratlagosság és mozgásszabályozás 8. Számítógépes mintafelismerés EMG jelsorozatban 9. Akaratlagosan kiváltott motoros egység potenciálok és erőkifejtés közben kapott EMG jelek számítógépes vizsgálata 10. VILUPAL-inhalatio okozta exogen psychosis elektroklinikai elemzése 11. Hyperventilatio és lnactin hatása az alpha-blocking jelenségre különböző neuropathológiai kórképekben 12. EEG-felvétellel párhuzamos, tartós EKG regisztrálás gyakorlati haszna 13. Agydaganatok műtét utáni elektrofiziológiai történései 14. Két éven át EEG-vel követett középvonali tumor esete 15. Az agytörzsi aktivációs rendszer elektromos tevékenységének változása terjedő görcsök alatt nyulakon 16. Polygraphiás vizsgálatok (localis vérátáramlás, oxygenszint, hőmérséklet és EMG) ép izomban 17. Polygraphiás vizsgálatok myogen és neurogen izomatrophiákban 18. Polygraphiás vizsgálata a Leponex hatásnak 19. Toxicus polyneuropathiában végzett electromyographiás vizsgálatok 20. Elektroneurographiai és reflex vizsgálatok psychosis maniacodepressivában

HUN 1975;28(10)

Ideggyógyászati Szemle

1966. OKTÓBER 01.

A kiváltott potenciálok változása az agyfelszin hűtésekor

PÁSZTOR Emil, KUKORELLI Tibor

Macskában rövid ideig tartó körülírt agyfelszíni hűtést végeztünk a somato sensoros areában s a kiváltott potenciálok változásait vizsgáltuk. 1. Intenzív hűtés hatására a primaer komplexus hullámai eltűntek, csupán a változatlan latenciával jelentkező irradiatiós potenciál volt észlelhető. 2. Hűtés hatására a postsynapticus potenciál latentia ideje megnő, a pozitív hullám tartama nagyobb a hűtés előttinél. 3. Hűtéses kísérleteink arra utalnak, hogy a primaer komplexus negatív hullámának kialakításában a kéreg felszínesebb sejtjeinek functióján túlmenően más mechanizmus is szerepet játszik. 4. A hűtés hatására jelentkező felszín-pozitív utókisülés úgy értelmezhető, mint az extralemniscalis polysynapticus afferentatio irradiatiós hulláma. 5. Az agykéreg lokális hűtésekor spreading depression állapot is jelentkezhet. 6. 30 sec-os jeges hűtésre a kiváltott potenciálok teljesen eltűnnek, a sejtek functiójának károsodása azonban mindig reversibilis. A primaer komplexus hullámainak restitutioja 3- 4 perc alatt következik be. A kiváltott potenciálok változásában a hűtés mértékén túlmenően jelentős szerepe van a hűtés ütemének is.

HUN 1966;19(10)

Ideggyógyászati Szemle

1965. JANUÁR 01.

Adatok az agykérgi görcs-potenciálok keletkezési mechanizmusához

FEHÉR Ottó, HALÁZS Péter, MECHLER Ferenc

Szerzők strychnin, d-tubocurarin, továbbá ezen szerek egyikének és eserines acetilkolin oldat együttes alkalmazásával görcs-potenciálokat váltottak ki macska agykérgen. Makroelektródás felszíni és mély, továbbá mikroelektródás elvezetéssel tanulmányozták e görcs-potenciálok neuronális substratumát. Megállapították, hogy a strychnin- és d-tubocurarin-potenciálok alvó kérgen is létrejönnek s ilyenkor nem kíséri őket egyes-sejt aktivitás. Utóbbi csak éber kérgen társul e potenciálok főként első, pozitív fázisához. Eserines acetilkolin hatására az előbbi két szerrel kezelt kérgen ritmikus utókisülés jelenik meg, amely már nem lokalizálódik a kéreg felső 5—600 // vastagságára, hanem a kéreg teljes mélységében észlelhető. Egyes-sejt kisülések ilyenkor minden felszíni hullámmal pontos korrelációban megfigyelhetők. Ritmikus utókisülés egyes-sejt aktivitás nélkül nincs. Szerzők arra következtetnek, hogy az epilepsziás elektrogrammhoz igen hasonló ritmikus utókisülés neuronális substratuma egy kérgen belüli vertikális ingerületi kör, melyben az ingerület a felszínről a mély felé halad, majd ott átkapcsolódva visszafut a felszínre. Ezt az ingerületi kört, mely más agyi területek és a test periféria felé is küld impulzusokat, atropin és diphedan alkalmazásával meg lehet szakítani. A fentiekben jellemzett kisülés-típust szerzők az epilepsziás roham alatti kisülés modelljének tekintik, mely alkalmasnak látszik antiepileptikus hatás vizsgálatára is.

HUN 1965;18(01)

Ideggyógyászati Szemle

1959. DECEMBER 01.

Adatok az agykérgi görcs-potenciálok keletkezési mechanizmusához

FEHÉR Ottó, HALÁSZ Péter, MECHLER Ferenc

Szerzők strychnin, d-tubocurarin, továbbá ezen szerek egyikének és eserines acetilkolin oldat együttes alkalmazásával görcs-potenciálokat váltottak ki macska agykérgen. Makroelektródás felszíni és mély, továbbá mikroelektródás elvezetéssel tanulmányozták e görcs-potenciálok neuronális substratumát. Megállapították, hogy a strychnin- és d-tubocurarin-potenciálok alvó kérgen is létrejönnek s ilyenkor nem kíséri őket egyes-sejt aktivitás. Utóbbi csak éber kérgen társul e potenciálok főként első, pozitív fázisához. Eserines acetilkolin hatására az előbbi két szerrel kezelt kérgen ritmikus utókisülés jelenik meg, amely már nem lokalizálódik a kéreg felső 5—600 Y vastagságára, hanem a kéreg teljes mélységében észlelhető. Egyes-sejt kisülések ilyenkor minden felszíni hullámmal pontos korrelációban megfigyelhetők. Ritmikus utókisülés egyes-sejt aktivitás nélkül nincs. Szerzők arra következtetnek, hogy az epilepsziás elektrogrammhoz igen hasonló ritmikus utókisülés neuronális substratuma egy kérgen belüli vertikális ingerületi kör, melyben az ingerület a felszínről a mély felé halad, majd ott átkapcsolódva visszafut a felszínre. Ezt az ingerületi kört, mely más agyi területek és a test periféria felé is küld impulzusokat, atropin és diphedan alkalmazásával meg lehet szakítani. A fentiekben jellemzett kisülés-típust szerzők az epilepsziás roham alatti kisülés modelljének tekintik, mely alkalmasnak látszik antiepileptikus hatás vizsgálatára is.

HUN 1959;12(12)