Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 415
Egészségpolitika
2021. OKTÓBER 26.
Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban
Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.
Ideggyógyászati Szemle
2021. SZEPTEMBER 30.
A kiégés vizsgálata egészségügyi dolgozók között
Az elmúlt évtizedek egészségügyi reformjai főként gazdasági szempontokra alapoztak, és az ágazatban napjainkra jelentős problémához vezetett, hogy a humán erőforrás kérdése háttérbe szorult, amit a kiégésszindróma tovább súlyosbít. A kutatás célja az egészségügyi dolgozók kiégési jelenségének komplex vizsgálata volt. A strukturált, papír alapú önkitöltős kérdőívekre alapozott keresztmetszeti vizsgálat Komló, Pécs és Kecskemét városában foglalkoztatott dolgozók körében történt. Demográfiai adatok felvétele mellett a kiégés vizsgálatához a Maslach Burnout Inventory (MBI) kérdőívet használtuk, a kognitív/viselkedésbeli hibákat, diszfunkcionális elvárásokat pedig a Diszfunkcionális Attitűd Skála (DAS) segítségével térképeztük fel. A hangulatzavar kimutatásához a Beck-féle rövidített depresszió-kérdőívet alkalmaztuk, továbbá erőfeszítés-jutalom-egyensúlytalanság kérdőív és Társas Támogatás kérdőív is kitöltésre került. Összességében 473 kérdőív került kiosztásra, és 441 teljesen kitöltött kérdőív érkezett vissza a vizsgálati időszak végéig. A munkavállalók döntő többsége 36–55 év közötti (63,1%). Az átlagos kiégési pontszám 58,6 (SD = 16,3), melyből 63 fő (14,2%) alacsony, 356 fő közepes (80,7%) és 22 fő (5,1%) súlyos kiégéssel érintett. A multivariációs analízis során az ellátási típust tekintve az aktív fekvőbeteg-ellátás (OR = 1,018), az életkor (OR = 2,514), a családi állapot (OR = 1,148), az ápolói munkakör (OR = 1,246), a társas támogatás hiánya (OR = 1,189) és a nem megfelelő javadalmazás (OR = 9,719) bizonyultak a kiégés független rizikótényezőinek (p < 0,05 minden esetben). A depresszió súlyossága és a kiégés (korrelációs együttható = 0,238), továbbá a diszfunkcionális attitűdök és a kiégés (korrelációs együttható = 0,212) között szignifikáns összefüggés igazolódott (p < 0,001 mindkét esetben). Eredményeink alapján az egészségügyi dolgozók (különösen a szakdolgozók) jelentős része közepes fokú, 5,1%-a pedig súlyos fokú kiégésben szenved. A kiégésnek vannak befolyásolható (ellátási típus, munkakör, társas támogatás) és nem befolyásolható (életkor, család) tényezői, melyeket az esetleges prevenciós, illetve intervenciós beavatkozások során figyelembe kell venni.
Hypertonia és Nephrologia
2021. JÚLIUS 29.
A krónikus dialízis mint folyamat
A krónikus dialízis mint életfenntartó kezelés összetett ellátási forma: az orvosszakmai szempontok (indikáció, dialíziscsatlakozás, alvadásgátlás, kezelési stratégia, gyógyszerek) mellett műszaki, ápolási és pszichoszociális elemeket is tartalmaz. A fejezet a hatásos, biztonságos és betegközpontú dialízissel mint élethosszig tartó kezelési folyamattal kapcsolatban fogalmaz meg evidenciákon és elfogadott gyakorlaton alapuló ajánlásokat.
Ideggyógyászati Szemle
2021. MÁJUS 30.
[Porcembolia okozta fatális kimenetelű cervicalis myelopathia. Spinalis vascularis károsodás ritka kóroka]
[A porcembolia az ischaemiás myelopathia rendkívül ritka oka. A szerzők 39 éves nőbeteg esetéről számolnak be, akinek progresszív tetraparesise és súlyos autonóm diszfunkciója végül halálához vezetett. A kiterjesztett vizsgálatok ellenére csak a boncolás igazolta a végső diagnózist. Az extrém obes beteg anamnézisében gyermekkori asthmán kívül más betegség nem szerepelt. Progresszív kétoldali felső végtagi fájdalom, zsibbadás, alsó végtagi túlsúlyú tetraparesis miatt került felvételre. Az alsó végtagi izomzat hypotoniás volt. Enyhe tetraparesise a felső végtagokban distalis, az alsókban proximalis túlsúlyt mutatott. Nyaki gerinc MR-vizsgálat az V–VII. csigolyák magasságában intramedullaris laesiót ábrázolt, melynek eredete nem volt biztonsággal véleményezhető. A beteg paresise fokozatosan plegiáig romlott, vizeletretenciója lett. Kiterjedt, gyorsan progrediáló, terápiarezisztens decubitusok alakultak ki. A komplex kezelés ellenére exitált. A boncolás során az állapotot magyarázó alapbetegséget nem találtak. Neuropatológiailag a gerincvelő nyaki szakaszán többgócú szubakut infarktus volt látható, mely az arteria spinalis anterior ellátási területének kisebb-nagyobb ágait érintette mindkét oldalon, károsodtak az oldalkötegek is. Az ágakat obliteráló anyag több helyen porcsejteket tartalmazott és porcszerű festődést adott. Atherosclerosis vagy thrombosis nem volt. A porcembolia ritka diagnózisát neuropatológiai vizsgálat igazolta. ]
Egészségpolitika
2021. MÁJUS 05.
Valamilyen vízió kell, nem csak pénz
„Össztársadalmi egészségjavításnak, egészségfejlesztésnek kellene minden kormányzati döntés fókuszában lennie – Health in All Policies –, ahogyan azt a WHO, az Egészségügyi Világszervezet vallja csaknem tíz esztendeje. Láthatóan ezt a szemléletet, ezt a megközelítést még nem sajátította el a magyar kormány az eddigi munkavégzése során, pedig nem megspórolható feladat annak tisztázása, mit kell annak érdekében tenni, hogy a magyar lakosság egészségi állapota rapidabb módon javulhasson” – mondja Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Szerinte tudatos stratégiaalkotásra van szükség nemcsak az egészségügy területén, hanem az oktatás, környezetvédelem területén is, de az iparfejlesztésekben a „zöldesítés” felé való elmozdulás is létfontosságúnak tűnik.
PharmaPraxis
2021. ÁPRILIS 23.
A körzeti orvosi praxisközösségben dolgozó gyógyszerész szerepe a Covid-19-járvány idején
Míg a Covid-19-pandémia alatt a kliensek többet foglalkoznak egészségi állapotukkal, és a média is több egészségügyi információval szembesíti őket, a sok beteg esetében elmaradó rutinszerű ellátás a krónikus kórképek fellángolásához vezethet. Ebben a helyzetben a gyógyszerészek gyógyszerelési információkkal segíthetik a körzeti orvosokat, a szakszemélyzetet és a betegeket is, továbbá közreműködhetnek a krónikus betegségekkel kapcsolatos betegedukációban.
Egészségpolitika
2021. ÁPRILIS 15.
Felfordult a világ – az alkalmazkodáshoz eszközök kellenek
„Egészségügyi, életmódbeli és intézményi ellátási krízis van. A krízisből való kilábalás szükségszerűen változtatással lehetséges csak, hiszen a krízisnek a jellemzője, hogy a régi módon nem lehet tovább haladni, tehát a krízis egyszerre foglalja magában a változtatás szükségességét, de egyúttal növeli annak lehetőségeit is. Ezt a helyzetet kellene kihasználni egyéni és intézményi szinten bizonyos dolgok átgondolására és átalakítására” – mondja Lehoczky Pál pszichiáter, a Magyar Pszichiátria Társaság korábbi elnöke.
Egészségpolitika
2021. ÁPRILIS 15.
Magánegészségügyi ellátás a Covid-19-járvány idején
A Covid-19-járvány nem tudta megtörni a magánegészségügyi ellátást, sőt, talán eddig még nem látott iramban indult fejlődésnek. A nagyobb magánegészségügyi ellátók közel 50 százalékkal növelték árbevételüket az elmúlt években. Az emberek – úgy tűnik – mind inkább hajlandók költeni az egészségükre, miután fogy a bizalom az állami ellátás felé, a bizalom az unióban nálunk a legrosszabb.
Egészségpolitika
2021. MÁRCIUS 10.
Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény
Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.
Egészségpolitika
2021. FEBRUÁR 05.
Vége a TVK 16 éves uralmának – újraszabták a kórházi finanszírozást
A teljesítmény-volumenkorlát elve szerinti számolás tizenhét év után megszűnik a szakellátásban.Bevezetik az éves keretet a finanszírozásban, illetve szakmákra lesz kiosztva ez a pénz. Az idén életbe lépett változás megkérdezett szakértőink szerint leginkább átnevezés, de nem jelent átütő változást. Igaz, várhatóan megszűnik a kórházak mozgástere abban, hogy a jól és kevésbé jól fizetett területek között „játszanak”.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.