Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Komplex supraventricularis aritmia sikeres kezelése a 26. gesztációs héttől

HAJDÚ Júlia, SZABÓ István, MACHAY Tamás, PAPP Zoltán, SZATHMÁRI András, KONCZ Erzsébet

A méhen belüli életben jelentkező ritmuszavarok súlyos problémát, esetenként a magzat az újszülött halálát okozhatják. A terhesség 26. hetétől észleltünk (ATL, Ultramark 9-es készülékkel végzett echokardiográfiával, M-mód, 2 dimenziós, színes Doppler) és kezeltünk sikeresen magzati pitvarlebegés és supraventricularis tachycardia váltakozásának képében jelentkező komplex supraventricularis aritmiát. A transplacentaris kezelést digoxinnal (0,25 mg/die) majd digoxin (0,5 mg/die) és verapamil (80 mg/die) kombinációjával végeztük. Az anyai vér digitáliszszintje 1,4 ng/ml; 1,1 ng/ml; majd 1,76 ng/ml volt. A szinuszritmus helyreállt, a hydrops tünetei megszűntek. A magzati életben észlelt supraventricularis tachycardia esetén a digoxin az első választandó szer. Az anyai vér digitáliszszintjét a szerzők 2,0 ng/ml körül tartják a leginkább megfelelőnek. A kezelést kórházban kell elkezdeni, napi ultrahangkontroll mellett. A szívritmus helyreállítása után heti ambuláns ellenőrzés javasolt. A 35. gesztációs hét után észlelt súlyos ritmuszavar esetén a terhesség terminálása és a magzat extrauterin kezelése javasolt.

HUN 1994;4(03)

Lege Artis Medicinae

1993. SZEPTEMBER 29.

Myocardialis kontraszt echokardiográfia; Új módszer a myocardialis perfúzió vizsgálatára

TEMESVÁRI András, LENGYEL Mária, PAOLO Voci

Ha a szívizom perfúziója átmenetileg vagy tartósan egy bizonyos kritikus szint alá csökken, az ischaemiás szívbetegség tünetei jelentkeznek. A koronarográfia ábrázolja az anatómiai szűkületeket, azonban ebből a perfúzióváltozás mértékére nem lehet egyenesen következtetni. A myocardialis kontraszt echokardiográfia új módszer a myocardialis perfúzió vizsgálatára. Az intracoronariás, illetve intravénás úton bejuttatott kontrasztanyag a vörösvértesekkel közel azonos nagyságú buborékokat tartalmaz, amelyek áramlásdinamikailag azonos jellegűek. Ezek a perfundált szívizmot kontrasztossá (fehérebbé) teszik az echokardiográfia számára. Az echo kontraszt-változás a perfúzióváltozás mérésére alkalmas. Az intracoronarias alkalmazás a coronariaág áramlási területét, a perfúzió rezervjét és a kollaterális keringás kimutatását teszi lehetővé. Az intraoperatív felhasználás során a cardioplegia eloszlását és a graft véráramlását vizsgálhatjuk. Az intravénásan beadott, tüdőn átjutó és a myocardiumot megfestő kontrasztanyag az ágy melletti perfúziós vizsgálatokat teszi lehetővé. Az ischaemiás szívbetegség diagnosztikájában és terápiájában széles körben alkalmazható új módszert ismertetünk, amely az invazív és nem invazív kardiológiában egyaránt felhasználható.

HUN 1993;3(09)

Lege Artis Medicinae

1993. SZEPTEMBER 29.

Akut myocardialis infarctusban echokardiográfiával felismert jobb pitvari thromboembolia

TÓTH Csaba, VADNAY István

A szerzők egy inferior lokalizációjú bal kamrai infarctushoz csatlakozó jobb kamrai akut myocardialis infarctust elszenvedett betegről számolnak be, akiben echokardiográfiával jobb pitvari thromboembolusokat mutattak ki. Az igen mobilis, extracardialis eredetű thrombusok pulmonalis embolisatio révén a beteg halálát okozták. Az eset kapcsán tárgyalják a jobb kamrai infarctus és a pulmonalis embolia előfordulásának felismerési nehézségeit, az echo-Doppler-vizsgálat szerepét. Hangsúlyozzák, hogy mobilis, jobb pitvari thrombus esetén műtéti eltávolítás indokolt, amivel a pulmonalis embolia az irodalmi adatok alapján megelőzhető.

HUN 1993;3(09)

Lege Artis Medicinae

1993. JANUÁR 27.

A krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia és sebészeti kezelése

LENGYEL Mária, TEMESVÁRI András, RUSZTY László, RAIMUND Erbel, STEIN Iversen

A primer pulmonalis hypertonia az esetek több mint felében thromboemboliás eredetű, ami pulmonalis thromboendarterectomiával ma már sikeresen kezelhető. A dolgozat célja, hogy bemutassa a műtétre alkalmas betegek kiválasztásának módját és a diagnózis felállítása alapján végzett első műtétek eredményét. A vizsgálatba 22 beteget vontunk be, akiknél az elmúlt 2 év alatt az echo-Doppler-vizsgálat 50 Hgmm-nél magasabb pulmonalis systolés nyomást bizonyított ezt magyarázó szívbetegség nélkül és akiknél transoesophagealis echovizsgálat is történt. Tüdő szcintigráfia 14, vénás Doppler-vizsgálat 10, pulmonalis angiográfia 7 esetben történt. A primer pulmonalis hypertoniának tartott 22 betegből 4-ben pitvari septumdefektust találtunk, 10-ben igazolódott krónikus thromboemboli ás pulmonalis hypertonia, közülük transoesphagealis echovizsgálattal 3, angiográfiával további 3 esetben műtétre alkalmas nagyér-thrombosist találtunk. Az anamnézisben a 10 közül csak 2 esetben szerepelt akut tüdőembólia, vénás forrást 6 esetben sikerült ki mutatni. Transoesophagealis echovizsgálattal a 10 krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia esetből 5-ben találtunk nyitott foramen ovalet, ami 2 esetben fatális kimenetelű paradox szisztemás embolizatiot okozott. A pitvari septumdefektus műtéti megoldására 3 esetben került sor, a 6 műtétre indikált krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia esetből 2-ben nem voltak meg a műtét feltételei, 2-nél a sikeres műtét után a hemodinamikai állapot normalizálódott, 2 beteg műtétre vár. Szívbetegség nélkül jelentkező effort dyspnoe, illetve jobbszívfél-terhelés jelei esetén krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertoniára kell gondolni, melynek sikeres műtéti megoldása lehetséges. A műtétre alkalmas betegek kiválasztására a közlemény diagnosztikus stratégiát ajánl.

HUN 1993;3(01)

Lege Artis Medicinae

1992. SZEPTEMBER 30.

Jobb kamrai szívinfarctus

KISS Gabriella

A jobb kamrai infarctus előfordulhat izoláltan és lényegesen gyakrabban bal kamrai – inferior vagy ritkábban anterior – infarctussal együtt. Az akut jobb kamrai infarctus diagnózisa elsősorban a jellegzetes klinikai tünete ken, az EKG- és 2D-echokardiográfiás vizsgálaton alapul. A pontos lokalizációs diagnózis felállításának meghatározó szerepe van az akut szak terápiájának megválasztásában. Adekvát terápiával az akut mortalitás még súlyos esetekben is jelentősen csökkenthető. A jobb kamrai infarctus prognózisa jobb, mint a bal kamrai infarctusé. A szerző ismerteti a betegség diagnosztikus és terápiás vonatkozásait.

HUN 1992;2(09)

Lege Artis Medicinae

1992. MÁJUS 27.

Beszámoló az ICDS kongresszusáról

SZABÓKI Ferenc

Az International Cardiac Doppler Society (ICDS) n Budapesten 1992. május 1-3. között tartotta 6. kongresszusát. Ez volt a Társaság első rendezvénye kelet-európai országban. A kongresszust a magyar szervező bizottság 1 éves előkészítő munkája előzte meg, melynek eredményeként 31 meghívott előadó – köztük 5 magyar – 9 plenáris ülésen 37 referátumot tartott. A kongresszus témája a Doppler-echokardiográfián túl érintette azokat a modern vizsgáló eljárásokat is, melyek ugyan nem tartoznak szorosan ahhoz, de mindenképpen az echokardiográfia szerves részei.

HUN 1992;2(05)