Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 110
Lege Artis Medicinae
2008. MÁRCIUS 21.
Interdiszciplinaritás, munkahelyi stressz, holisztikus szemléletű ellátás
BEVEZETÉS – A súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi szakdolgozók testi és lelkiállapota rosszabb, mint a nem súlyos betegeket ápolóké. Ebben szerepet játszhat az ápolók elégedetlensége, vitális kimerültsége, a munkahelyi stressz, a társas támogatottság, valamint szakmai és társadalmi megítélésének a mértéke. A felmérés célja két, súlyos betegekkel foglalkozó csoport – hospice-ápolók és idős betegeket ápolók – öszszehasonlító vizsgálata. Hipotézis: a hospiceápolók elégedettségük, vitális kimerültségük, társas támogatottságuk, munkahelyi stressz mértékük, valamint szakmai, társadalmi elismertségük tekintetében egyaránt kedvezőbb helyzetűek, mint az idős betegeket ellátó ápolók MINTA ÉS MÓDSZEREK – Önkitöltős kérdőíves módszerrel hospice-ápolók (N=25) és idős betegeket ellátó (N=50) ápolók körében történt meg a felmérés. A kérdőív demográfiai, szakmai és társadalmi megbecsültséggel kapcsolatos kérdéseket, elégedettség, vitális kimerültség, társas támogatás, valamint munkahelyi stressz kérdőívet tartalmazott. EREDMÉNYEK – Társas támogatottságuk tekintetében a hospice-ápolók egyértelműen kedvezőbb helyzetűek, mint az idős betegeket ellátó ápolók. Az idős betegeket ellátó ápolók munkahelyi stressz értéke nagyobb, mint a hospiceápolóké, így az idősellátásban dolgozók körében nagyobb az esély a munkahelyi stresszorok káros hatásainak érvényesülésére. KÖVETKEZTETÉSEK – A hospice interdiszciplináris szemlélete, a más (nem csupán ápolás és orvoslás) területeken tevékenykedő szakemberek elfogadása és bevonása a gyakorlati betegápolásba, a holisztikus ellátást, az ápolók elfogadását és elismerését segítheti, a nagyobb társas támogatottság révén pedig csökkentheti az ápolók munkahelyi stressz mértékét, ezzel a munkahelyi stresszorok káros következményeit. Ezért a jövőben érdemes lenne az interdiszciplinaritást kiterjeszteni, az egyes szakterületek közötti kommunikációt megerősíteni az idős betegek ellátásában, és tulajdonképpen az ellátórendszer valamennyi szintjén és területén.
Ideggyógyászati Szemle
2007. MÁRCIUS 20.
A tirozin-hidroxiláz-inhibitor lokális (intracerebralis vagy intracerebroventricularis) adásának a hatása a neuroendokrin dopaminerg neuronokra és a prolaktinfelszabadulásra
A hypophysis prolaktin- (PRL-) elválasztásának fő fiziológiai szabályozója a mediobasalis hypothalamus neuroendokrin dopaminerg neuronjaiban termelődő dopamin (DA). A neuronok axonjai az eminentia medianában, illetve a hypophysis közti-hátsó lebenyében végződnek. A DA-bioszintézis meghatározó enzimatikus lépése az L-3,4- dihidroxifenilalanin képződése tirozinból, amelyet a foszforilált, ezáltal aktivált tirozin-hidroxiláz (TH) enzim katalizál. Kísérleteink célja volt: 1. megfigyelni a hypothalamicus nucleus arcuatusban történő DA-bioszintézis gátlásának hatását a PRL-elválasztásra, 2. megvizsgálni, vajon a foszforilált TH az enzimgátlás célpontja- e.
Ideggyógyászati Szemle
2007. MÁRCIUS 20.
A salsolinol és a perifériás szimpatikus aktivitás: a hypophysectomia, az adrenalectomia és a mellékvesevelő- eltávolítás hatásai
Az endogén izokinolin salsolinol egy nemrégiben azonosított prolaktinfelszabadító faktor, amely szelektív és jelentős prolaktinszekréciót okoz in vitro és in vivo egyaránt. A salsolinol csökkenti a perifériás szervek dopamin- (DA-) koncentrációját, következésképpen emeli az NE/DA hányadost, jelezve a szimpatikus végződésekben újonnan szintetizálódó norepinefrin (NE) csökkent ürítését.
Ideggyógyászati Szemle
2005. JÚLIUS 10.
Az agyi perfúziós nyomás emelése dopaminnal - ellentmondásos hatások a súlyos koponyasérülés kezelésében
A súlyos agysérülést követő koponyaűri nyomásfokozódás kezelése során az agyi perfúziós nyomás fontos szereppel bír. Éppen ezért az intracranialis nyomás emelkedése esetén a vasopressorok alkalmazása elfogadott módszer az artériás középnyomás és ezáltal az agyi perfúziós nyomás emelésére és szinten tartására. A terápia kapcsán azonban továbbra is vannak megválaszolatlan kérdések és lehetséges kockázatok. Tanulmányukban a szerzők arra kerestek választ, hogy milyen hatása van a dopaminnak az élettani folyamatokra, valamint az MR-rel jól mérhető agyödémára és az agyi vízterekre.
Ideggyógyászati Szemle
2002. DECEMBER 20.
Az atípusos antipszichotikumok hatékonysága és a dopamin D3-receptor polimorfizmusának kapcsolata schizophreniában
A genetikai vizsgálatok számos neurotranszmitter receptor génjének polimorfizmusát igazolták schizophreniában. Amellett, hogy a dopamin D3-receptor (DRD3) génjét szuszceptibilitási faktorként tartják számon, Ser9Gly polimorfizmusának szerepe a terápiás válasz befolyásolásában is felmerül. A szerzők naturalisztikus vizsgálatukban e polimorfizmus és az atípusos antipszichotikumok hatékonyságának összefüggését vizsgálták.
Ideggyógyászati Szemle
2002. AUGUSZTUS 20.
A schizophrenia dopamin-diszregulációs hipotézisének vizsgálata képalkotó eljárásokkal
A schizophrenia tudományosan megalapozott biokémiai betegségkoncepciói közül a dopaminhipotézist dolgozták ki a legrészletesebben. A klasszikus, közvetett bizonyítékokon alapuló elképzelés a funkcionális képalkotó módszerek fejlődésével, a specifikus receptorjelölő ligandok megalkotásával, a dinamikus változások nyomon követésére alkalmas vizsgálati eljárások kifejlesztésével közvetlenül is tanulmányozhatóvá vált.
Ideggyógyászati Szemle
1997. JÚLIUS 20.
Egy klinikai cerebrovascularis osztály egyéves betegforgalma - az adatkezelés módszerei, demográfiai és letalitási adatok
A stroke mortalitását tekintve Magyarország a világstatisztika egyik legrosszabb helyén áll. A nemzetközi statisztikákban szereplő adatok pontosságát azonban sok kritika éri. A dolgozat célja egy jól körülírt területet ellátó, több mint 20 éve működő stroke-osztályon végzett felméréssel az osztály betegforgalmi adatainak elemzése, az adatbázis módszertani leírása, valamint annak vizsgálata, hogy az általunk tapasztalt stroke gyakoriság és halálozás megfelel-e az országos statisztikai adatoknak. A 210 ezres lakosságot ellátó stroke-osztály 12 hónapos betegforgalmi adataiból (betegenként közel 100 paraméter) létrehozott adatbázist számítógépes módszerekkel elemeztük. A vizsgált 12 hónap során akut agyi keringészavar miatt 505 beteget vettünk fel. A betegek 15%-a nem agyi keringészavar miatt került az osztályra. Akut agyi keringészavarban a teljes letalitás 18,6% volt (n=94). Ha az átlagos 1995-ös országos statisztikai adattal egyezőnek, 195/100 000-nek tartjuk a stroke-mortalitást, a területen 410 stroke halálozásnak kellett volna bekövetkeznie a vizsgált időszakban. Feltéve, hogy a magyarországi statisztikai adatokkal azonos értékek vonatkoznak a vizsgált területre, az osztály által ellátott területen akut agyi keringészavarban meghalt betegek legalább 75%-a nem a stroke-osztályra kerül. A rendelkezésre álló 23 stroke-agy tehát nem elegendő 210 ezer lakos ellátására. A különbség másik oka az lehet, hogy az akut stroke mortalitása régiónkban az országos statisztikai adatokban szereplőnél jelentősen alacsonyabb. Ezen hipotézis igazolása vagy cáfolása csak prospektív, a teljes ellátási területet elemző epidemiológiai vizsgálattal lehetséges.
Ideggyógyászati Szemle
1994. MÁJUS 20.
[A növekedési hormon szintje az akromegáliás betegek sebészeti kezelése után]
[Az akromegáliás betegek kezelésének fő céljai: a növekedési hormon (GH) vérszintjének mérhetetlenné tétele, a daganat teljes eltávolítása, a szomatomedin vérszintjének normalizálása, a betegség kiújulásának megszüntetése és az agyalapi mirigy homloklebenyének megőrzése. A dopamin-agonisták alkalmazása hosszú távú hatással a műtét és a sugárterápia adjuváns terápiájává vált. A szendosztatin, egy hosszú távú hatású szomatosztatin-analóg, a növekedési hormonszekréció gátlásában meghatározó helyet foglalt el. ]
Ideggyógyászati Szemle
1994. MÁRCIUS 20.
Thrombolysis az akut agyi ischaemia kezelésében
A cerebrovascularis betegségek képezik a harmadik leggyakoribb halálokot és a legtöbb tartós munkaképtelenséget Magyarországon. Az agyérbetegségek patofiziológiájának és kezelésének intenzív preklinikai és klinikai kutatása ellenére nincs olyan kezelési eljárás, mely az agyi infarctus prognózisát bizonyíthatóan javítaná. A thrombolysis elméletileg oki beavatkozás, mivel az érpályát ismét szabaddá teszi (rekanalizációs hipotézis). A különböző trombolysis vizsgálatok, meta-analízisek és esetismertetések egyértelműen bizonyították, hogy a korai hospitalizáció, a jól átgondolt diagnosztikai algoritmus, ebben első helyen a CT-vizsgálat, illetve a haemostasis-vizsgálatok alapvető fontosságúak. A magas rizikót jelentő vérzéses átalakulás és az agyödéma nem függ az alkalmazott thrombolyticum dózisától. A lysis ideje viszont nagymértékben meghatározza a beavatkozás sikerét. Ezért a stroke-betegek ellátás megszervezése alapvető a sikeres kezelés szempontjából.
Ideggyógyászati Szemle
1994. JANUÁR 20.
Vizuális kiváltott válaszok P300 és korai komponensei krónikus schizophren betegeknél (klinikai, neurokognitív és biokémiai összefüggések)
A vizuális eseményhez kötött potenciálok P300 és korai komponenseit hasonlítottuk össze 26 krónikus schizophren betegnél és 20 egészséges egyénnél. A schizophren csoportban a vizuális kiváltott válasz és a klinikai, neurokognitív, illetve biokémiai tényezők közötti összefüggéseket is elemeztük. Mindkét csoportban meghatároztuk a reakcióidőt és a helyes találati arányokat, valamint a centrális és az occipitalis regisztrátumokból a ritka vizuális ingerekre adott válasz 20 elektrofiziológiai paraméterét. A schizophrenek P300 amplitúdója szignifikánsan alacsonyabb volt. A két csoport más komponensekben is eltért egymástól. Diszkriminancia-analízissel meghatároztuk a 7 legfontosabb diszkrimináló paramétert. A negatív komponensek latenciamegnyúlása és a reakcióidő meghosszabbodása schizophren betegeknél az ingerosztályozás lassúságát jelezheti. Kanonikus korrelációanalízist alkalmazva 3 faktor tartalmazott szignifikáns összefüggéseket. Az elektrofiziológiai eltérések szoros korrelációt mutattak a betegség krónikussá válásának indikátoraival, a pszichológiai kép súlyosságával és a kognitív deficittel, de nem korreláltak a negatív tünetekkel és a szérum dopamin-béta-hidroxiláz aktivitásával. Eredményeink összecsengenek azokkal a tanulmányokkal, melyek feltételezik, hogy a vizuális P300 a schizophrenia állapotmarkere lehet.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.