Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1974. MÁRCIUS 01.

Hyperventilatio és Evipan narcosis alatt rögzített emberi agyi elektromos tevékenység korreláció analysise

DR. NAGY Aladár, DR. SARKADI Ádám, DR. TOMKA Imre

1. A szerzők autó- és kereszt-korreláció analysissel vizsgálták 9, tisztázatlan aetiologiájú epilepsiás és 6, extracerebralis megbetegedésben szenvedő, ideg- sebészeti beteg a) nyugalmi; b) három perces hyperventilatio és c) Evipan narcosis alatti agyi elektromos tevékenységét, symmetrikus parietooccipitalis elvezetésben. 2. Az EEG visualis értékeléséhez képest újdonságként az autokorrelogramokból megállapítható, hogy az epilepsiás betegeknél a tevékenység általában asymmetricus volt, a hyperventilatio és az Evipan terhelés egyaránt az eleve irregularisabb tevékenységet tette hamarabb zaj-jellegűvé. Evipan narcosis alatt thetha nagyságrendű összetevők statisztikailag jelentős mértékben átmenetileg sem jelentkeztek. A narcosis mélyülésével igen alacsony relatív teljesítménnyel korrelábilis lassú összetevő jelent meg. 3. Kereszt-korrelációval physiologiás körülmények között 10 msec.-on belül asynchron lehet a két félteke közös domináns frekvenciája. Hyperventilatióra ez a különbség nem változik, Evipan narcosis a differenciát kiegyenlíti. A narcosis során az éber domináns frekvenciának megfelelő összetevő hosszú ideig jelentős közös komponensként észlelhető, emellett az újonnan megjelenő lassú tevékenység is számottevő kereszt-korrelábilitást mutat. 4. A szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy a hyperventilatio és az Evipan narcosis, — eltérő mechanizmus útján — a cerebralis regulatiós folyamatok károsodására, ezen keresztül a functio-zavar helyére utalhatnak. Az Evipan narcosis az agyi elektromos activitas synchronisatiós folyamatának legalább két mozzanatát érinti.

HUN 1974;27(3)

Ideggyógyászati Szemle

1973. FEBRUÁR 01.

A központi idegrendszer megbetegedése Behcet-kórban

DR NÁDOR Györgyi, DR GASZNER Péter

A szerzők 46 éves nő és 20 éves férfi neuropathologiai vizsgálatának leleteit közlik. A Behcet-kór 5 hónapos, ill. 5,5 éves fennállása után a Th 8 gerincvelő-segmentum haránt-laesiójának tünetei közt következett be az exitus. A kórszövettani képet a lágyagyhártyák megvastagodása, az erek falának megvastagodása ill. helyenként kereksejtes beszűrődése, gócos necrosisok dominánsan a gerincvelőben, ill. az első esetben az oblongata, másodikban a c. mamillarek magasságáig jellemezték.

HUN 1973;26(02)

Ideggyógyászati Szemle

1972. JÚNIUS 01.

A nem domináns félteke szerepe az aphasiás betegek beszédének restitutiójában

DR CZOPF János

22 javuló aphasiás betegen az artéria carotis internába történő natriumamytal injieiálás módszerével vizsgáltuk a nem domináns jobb félteke szerepét. 10-nél a jobb oldali inj. a megmaradt beszédet is kiiktatta, 9-nél súlyosbította az aphasiát, 3-nál nem okozott változást. Tehát a domináns félteke károsodásakor a nem domináns bizonyos fokú helyettesítésre képes. Ez annál kifejezettebb, minél régibb és minél súlyosabb a domináns félteke károsodása, ill. a beszédzavar. 7 b. o.-i inj. közül kettő csupán kisfokban és rövid ideig fokozta a beszédzavart (náluk a j. o. inj. kiiktatta a megmaradt beszédet), négy inj. súlyosbította az aphasiát (a j.o.-i inj.-val közel egyenlő mértékben), egy inj. súlyos aphasiát okozott (ennél a betegnél a j. o.-i inj. hatástalan volt).

HUN 1972;25(06)

Ideggyógyászati Szemle

1970. DECEMBER 01.

„Myopathiás" szöveti elváltozások neurogen izom-atrophiákban

DR. BODOSI Mihály

Szerző a Pécsi Ideg-Elmeklinika biopsiás és autopsiás anyagából a különböző neurogen izomkárosodásokban szenvedők közül válogatás nélkül vizsgálta 23 beteg excisumait, s kereste a myopathiás elváltozásokat. A gyakranlát ott dystrophiás jeleket az „ép" rostcsoportokban is megtalálta néha már hónapokkal a betegség kezdete után. Létrejöttükben jelentőséget tulajdonít a keringészavarnak. Felhívja a figyelmet, hogy a myopathiás jelek néha olyannyira dominálhatják a képet, hogy inkorrekt diagnosishoz vezethetnek.

HUN 1970;23(12)

Ideggyógyászati Szemle

1958. JÚNIUS 01.

Látók és vakok alexiája

SIMONYI Gusztáv

Critchley 1953-ban a parietalis lebenyekről írt munkája symbolikus gondolkodásról szóló fejezetének végén felveti az elméleti lehetőségét annak, hogy vakon született, vagy megvakult emberek a tapintással megszerzett olvasás- tudásukat elveszthetik agyi laesiók következtében. A várható defectus a domináns félteke fali lebenyében lenne.

HUN 1958;11(03)

Ideggyógyászati Szemle

1957. MÁRCIUS 01.

Feltételes reflexes összehasonlító tipológiai vizsgálatok temporális epilepsziásoknál műtét előtt és után

DR ÁNGYÁN András, DR KAJTOR Ferenc

A magatartási megnyilvánulásokat tekintve, különleges helyet foglalnak el azok az epilepsziások, akiknél a domináló elektromos góc a halántéklebenyek területén mutatható ki.

HUN 1957;10(01)