Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2004. OKTÓBER 20.

Az endoszkópos sphincterotomia hosszú távú eredményei - Az Oddi-sphincter átmetszésének hatása és következményei

DÖBRÖNTE Zoltán

A Vater-papillán endoszkópos úton végzett sphincterotomiát (EST) követően a duodenobiliaris nyomáskülönbség kiiktatásával felgyorsul az epesavak enterohepaticus körforgása, csökken az epe lithogen indexe és a koleszterinkő-képződési hajlam; egyúttal megváltozik a hólyagepe-ürülés dinamikája: csökken a raktározási idő, és az ennek következtében megnőtt ejekciós frakció fokozza az epehólyag ürülését.

HUN 2004;14(10)

Magyar Radiológia

2003. ÁPRILIS 20.

A ductus choledochus nagyméretű köveinek eltávolítása mechanikus lithotripsiával

OROSZ Péter, NAGY György, SÜMEGI János, JUHÁSZ László

Munkánkban a mechanikus lithotripsia sikerességét esetlegesen befolyásoló tényezőket vizsgáltuk: a nemi és életkori adatokat, a kövek nagyságát és számát, periampullaris diverticulum és icterus jelenlétét vagy hiányát.

HUN 2003;77(02)

Magyar Radiológia

2002. ÁPRILIS 20.

A Hirschsprung-betegséggel társult fejlődési rendellenességek gyakorisága

WEISENBACH János, KONDOR Ariella, KHEZRI Seddiq, VAJDA Péter

Számos közlemény foglalkozik azzal, hogy a Hirschsprung-betegségben az átlagosnál gyakoribbak a társult fejlődési rendellenességek. A legtöbb ilyen feldolgozás neurológiai, szemészeti és fül-orr-gégészeti vonatkozású.

HUN 2002;76(02)

Lege Artis Medicinae

1994. JANUÁR 31.

Meckel-diverticulumból kiinduló vérzés lokalizálása izotópos módszerrel

KÁPOSZTA Rita, MARÓDI László, BAJNOK László

A 99 mTc-pertechnetát szcintigráfia a gyermekgyógyászatban jelentős diagnosztikai értékkel bír, mivel alkalmas az ectopiás gyomornyálkahártya ábrázolására, és így a Meckel-diverticulum kimutatására. A szerzők egy 12 éves fiúgyermek kórtörté netét ismertetik, akinek 3 év óta kiújuló rectalis vérzéssel és hasfájással járó panaszai hátterében Meckel-diverticulumot diagnosztizáltak. A beteg masszív rectalis vérzés, melaena miatt került felvételre klinikánk Immunológiai Osztályára. A felvételkor magával hozott angiográfiás leletek a vérzés helyére vonatkozóan nem nyújtottak információt. A kórisme felállítását nehezítette a gyermek 3 és fél éves korában, perforált appendix miatt végzett laparotomia műtéti leírása, amely szerint Meckel-diverticulumot a műtét során nem találtak. A felvételt követő 2. napon végzett " MTC-jelzéses vörösvértest-szcintigrafiával sikerült lokalizálni a vérzés eredetét. A műtét és a szövettani vizsgálat Meckel-diverticulumot igazolt. Esetünk tanulsága, hogy a vörös vértest-jelzéses szcintigráfia önmagában is értékes diagnosztikai segítséget nyújthat a gastrointestinalis vérzés eredetének tisztázásában. A vizsgálat szükség esetén többször is ismételhető, és így az aortogáfiát és szelektív angiográfiát megelőző hasznos szűrővizsgálatként is alkalmazható az invazív beavatkozások időpontjának és technikájának megválasztásában. A szerzők hangsúlyozzák, hogy gyermekek lázzal, gyulladásos klinikai tünetekkel vagy laboratóriumi leletekkel, jelentősebb hasi panaszokkal nem kísért rectalis vérzése esetén akkor is gondolni kell Meckel diverticulumból kiinduló vérzés lehetőségére, ha a kórelőzményi adatok ez ellen szólnak.

HUN 1994;4(01)

Ideggyógyászati Szemle

1974. JÚNIUS 01.

Foramen Magendie elzáródás. Dandy-Walker syndroma. Arachnoidalis cysta

DR. RÓZSA László, DR. HULLAY József

A foramen Magendie elzáródás módozatainak és okainak ismertetése során a szerzők rámutatnak a Dandy—Walker syndromával kapcsolatos fogalomzavarra, s felhívják a figyelmet a rtg diagnosztika lehetőségeire. Nyolc eset neurológiai, radiológiai, ill. műtéti és boncolási leleteinek elemzése, s az irodalmi adatok alapján megfigyeléseiket a következőképpen foglalják össze. 1. A nem daganatos foramen Magendie elzáródás leggyakoribb módja a direct occlusio, ill. annak congenitalis változata, az atresia. 2. A Dandy—Walker syndromához tartozó IV. kamra diverticulum, ill. cysta fala átszakadhat, s az atresia spontán megoldódhat. Az ebből adódó functionalis értelmezéssel a DWs körüli fogalomzavar áthidalható. 3. A foramen Magendie elzáródás módozatainak és okainak felismerése a rutin neuro-radiologiai módszerekkel ma már lehetséges. 4. A helyi műtéti megoldás csak akkor elégséges, ha a liquor-felszívódás bizonyítható módon biztosított. Különben a helyi megoldást atrio-ventricularis shunt-műtéttel kell kiegészíteni, vagy csak az utóbbit érdemes elvégezni.

HUN 1974;27(6)

Ideggyógyászati Szemle

1953. NOVEMBER 20.

Adatok a ventricularis diverticulumok keletkezésének pathomechanizmusához

SOÓS Imre, MOHÁCSI Ildikó

Egy cisterna ambiensbe herniálódó oldalkamrai diverticulum, valamint egy multiplex intracerebralis kamradiverticulosis esetét ismertettük. Cisterna ambiens diverticulum a felnőttkori rigidebb hydrocephalusos cerebrumon képződhet, bár gyermekeknél is leírták. Lényege tulajdonképpen a retrosplenialis gyrusok infratentorialis hernialisatiója lassan kialakuló agy nyomásfokozódás esetén. Létrejöttéhez kedvező feltétel a supratentorialis és infratentorialis nyomás közötti nagy differentia. Élőben csak ventriculographiaval diagnostizálható. Elkülönítendő a cisterna ambiens arachnoidealis cystáitól, amelyek a kamrarendszerrel nem közelednek, falukban parenchyma, ill. ependyma nem található. Intracerebralis diverticulumok fiatalkori hydrocephalusos agy kamrarendszeréből bárhonnan kiindulhatnak. Keletkezésük pathomechanismusában a súlyosan oedemás parenchyma beolvadási készsége és a kamrarendszerbe való másodlagos beszakadása játszik szerepet. (Weber és da Rugna: dissezierende intracerebrale Divertikel) A tágult III. kamra cisternákba való beboltosulása nem nevezhető valódi diverticulumnak, előfordulása hydrocephalusokban közismerten gyakori. A diverticulumképződés klinikai jelentősége abban áll, hogy mint a liquorkeringés akadályozottságát kiküszöbölő öngyógyító tevékenység utat mutat occlusiv hydrocephalusok műtéti megoldására.

HUN 1953;6(04)

Ideggyógyászati Szemle

1950. MÁRCIUS 23.

Hydrocephalus okozta agykamra-diverticulum a cisterna ambiensben

KAJTOR Ferenc, HABERLAND Katalin

Szerzők elzáródásos hydrocephalus következményeként kifejlődött agykamradiverticulum 5 esetét közlik, amelyek közül 3 az egyik vagy mindkét oldalkamrával, 2 pedig a III. kamrával közlekedett. A klinikai, pneumographiás, makroszkópos és mikroszkópos bonctani leleteket és a diverticulum képződésének valószínű mechanizmusát ismertetik. Megállapítják, hogy jelentékeny nagyságú diverticulum kimutatása pneumographiával jól értékesíthető diagnosztikai és prognosztikai élettanilag igen kedvező, bár nem könnyű sebészeti megoldásra ad lehetőséget.

HUN 1950;3(01)