Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 154

Idegtudományok

2022. AUGUSZTUS 29.

Az MR-képalkotás érzékenysége tranziens globális amnéziában

A tranziens globális amnézia (TGA) egy idiopathiás akut neurológiai kórkép, mely hirtelen kezdetű anterográd emlékezetkieséssel jár és gyakran olyan tevékenységek váltják ki, mint például a Valsalva-manőver, az emocionális vagy fizikai stressz, hideg vagy melegvizes fürdő, szexuális aktivitás vagy fájdalom. A kórkép diagnózisa az anamnesztikus információk és a fizikális vizsgálat eredményeképp mondható ki: a jelenségnek van tanúja, az anterográd amnézia jelen van, a jelenség alatt nem észlelhető egyéb neurológiai kórjel, az emlékezetkiesés 24 órán belül megszűnik, nincsenek epilepsziára utaló jelek vagy epilepsziás előzmény és a közelmúltban nem történt fejsérülés.

Idegtudományok

2022. JÚLIUS 31.

Reputációmenedzsment

A reputáció, a társas közeg által történő általános megítélés, fontos szerepe mindennapi életünknek. A reputáció nagymértékben befolyásolja az egyén felé tanúsított általános magatartást. A reputációs rend az emberi közösségek univerzális jellemzője, minden közösségben jól megfigyelhető. A reputációs rendnek kiemelt szerepe van a primáták között: mind az emberek, mind a csimpánzok és az orángutánok is az együttműködéshez a reputációs rend alapján választanak társakat, ebben a bonobók rendkívül eltérőek: ők nem ez alapján döntenek. Elmondható, hogy a reputációmenedzsment feltehetően fontosabb tényező a humán viselkedésben, mint ahogy eddig a lélektan feltételezte, ennek megfelelően feltehetően fontos vizsgálatok várhatóak a területen.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Ischaemiás stroke mimic – Irodalmi áttekintés

FEHÉR Gergely

A stroke a halálozás egyik vezető oka és a rokkantsághoz vezető leggyakoribb tényező. A megelőzésen kívül a terápia alappillére az akut esemény bekövetkeztekor a beteg mihamarabbi centrumba juttatása és systems thrombolysis, illetve endovascularis beavatkozás elvégzése. Mindazonáltal a stroke diagnózissal sürgősségi ellátóhelyre szállított betegek egy részének panaszait nem agyi keringészavar, hanem egyéb eltérés okozza, aminek felismerése gyakran – az idő szűkössége okán – igen nagy kihívást jelent.

Idegtudományok

2022. MÁJUS 17.

Centrális vénajel a sclerosis multiplex képalkotó diagnosztikájában

A sclerosis multiplex (SM) diagnosztikáját jelentősen megnehezíti, hogy számos kórkép, mint például a migrén, bizonyos vascularis eltérések és egyéb gyulladásos megbetegedések, az SM-hez hasonló képet mutat. Az SM diagnosztikájában használt McDonald-kritériumrendszer az egyértelműen demyelinisatióra utaló esemény megléte esetén jól működik, ugyanakkor az atípusos, nonspecifikus vagy tünetmentes betegekben hibás SM-diagnózishoz vezethet, főleg, ha az MR-képanyag olyan eltéréseket mutat, melyek ismeretlen jelentőséggel bírnak. A centrális vénajel megfelelő határértékek megválasztása esetén magas specificitással bír az SM és az SM-utánzó kórképek differenciálásánál. A T2*-súlyozott szekvenciák alkalmazása tovább növelheti a jel szenzitivitását is.

Idegtudományok

2022. MÁRCIUS 30.

A tranexámsav hatása traumás agysérülést szenvedett betegekben

A CRASH-3 randomizált, placebokontrollált vizsgálat a tranexámsav hatásait vizsgálta traumás agysérülést szenvedett betegekben. A vizsgálati eredmények szerint a sérülést követő 3 órán belül alkalmazott tranexámsav (10 perc alatt 1 g bólusban, intravénásan bejuttatott, majd 8 órán keresztül további 1 g adása) a nem haldokló betegekben csökkentette a fejsérülés okozta korai halálozást. A vizsgálat részeként a kutatók arra a kérdésre is választ kerestek, hogy miért és hogyan befolyásolja a betegeket a tranexámsav. A kérdés megválaszolására a rutinellátás során készült koponya-CT-felvételeket elemezték, elsősorban azt vizsgálva, hogy a tranexámsavval kezelt betegekben kevesebb-e az intracranialis vérzés és több-e az agyi infarktus a placebót kapott betegekhez képest.

Gondolat

2022. JANUÁR 04.

„Egy nagy író precízen leírja az agydaganatát a legelső tünettől a gyógyulásig, még a műtétet is” – Interjú Scherer Péterrel az Utazás a koponyám körül színházi előadásáról

CZIGLÉNYI Boglárka

Hogyan döbben rá valaki arra, hogy agydaganata van? Milyen kiszakadni az életből, majd visszatalálni belé? A világirodalom egyik legnagyobb betegségmemoárja, az Utazás a koponyám körül sebészi pontossággal elemzi az agydaganat felismerését és gyógyítását. Az egyszerre lírai, önironikus, kíméletlen és magával ragadó szövegben Karinthy Frigyes fantasztikus írói teljesítménnyel számol be a betegség drámájáról és katarzisáról. Mindez most már színpadon is látható, a szöveg nagyszerűségéhez méltó, felkavaró és igen szerethető előadásban. A Nézőművészeti Kft. 2021. október 7-én bemutatott darabjáról a rendező-főszereplővel, Scherer Péterrel beszélgettünk.

Hypertonia és Nephrologia

2021. NOVEMBER 01.

Az irányelvekről: szabályok vagy útmutatások?

KÉKES Ede, VÁLYI Péter

Nagy érdeklődéssel olvastuk a Hypertonia és Nephrologia 2021. évi 4. számában Koller Ákos és szerzőtársa közleményét: „A tudományos bizonyítékok transzlációja hypertoniairányelvbe (ESC/ESH Guidelines on Arterial Hypertension): bizonyosság és bizonytalanság elemzése a döntéshozatalban”. A cikkben az ESC/ESH hypertoniával foglalkozó irányelvét (a továbbiakban irányelv) matematikai elemzéssel vizsgálták azzal a céllal, hogy választ kapjanak, vajon az irányelvek egyes tézisei milyen bizonyossággal (hatékonysággal) rendelkeznek a döntések meghozatalához. Ezt globálisan, valamint a diagnosztikus és a terápiás állásfoglalások esetében külön is megvizsgálták. Megállapításuk szerint a döntési bizonyosság az irányelvben globálisan 75,7%, míg a diagnózisra és kezelésre vonatkozó ajánlások döntési bizonyossága 68,6%, illetve 77,8% volt.

Hypertonia és Nephrologia

2021. NOVEMBER 01.

Válasz Kékes Ede és Vályi Péter „Az irányelvekről: szabályok vagy útmutatások?” című cikkünkre való megjegyzéseire, gondolataira

KOLLER Ákos, TAKÁCS Johanna

Átolvasva írásukat, megállapítottuk, hogy szinte valamennyi gondolatukkal, véleményükkel és az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) hypertonia-irányelvével (2018 ESC/ESH Guidelines for the management of arterial hypertension) kapcsolatos kritikájukkal egyetértünk, és igen értékesnek tartjuk azokat az irányelvek (GL-k) további javítása érdekében. Azonban mi a cikkünkben a „terméket” (a GL-t) próbáltuk a lehető legobjektívebben, matematikailag analizálni, tükröt tartva ezzel a GL íróinak: „Így írtok Ti!”

Hypertonia és Nephrologia

2021. SZEPTEMBER 13.

A tudományos bizonyítékok transzlációja hypertoniairányelvbe (ESC/ESH Guidelines on Arterial Hypertension): a bizonyosság és bizonytalanság elemzése a döntéshozatal támogatásához

KOLLER Ákos, TAKÁCS Johanna

Célkitűzés – Az orvos-egészségügyi szakmai irányelvek (guidelines) a meglévő szakmai tudás összefoglalói, amelyek segítik az egészségügyi szakemberek orvosi döntéshozatalát. Jelen vizsgálatunk célja az ESC/ESH által kiadott artériás hypertonia (AH) irányelv elemzése, hogy meghatározzuk milyen bizonyossággal (hatékonysággal) rendelkezik összességében a döntések meghozatalához. Módszer – Az AH-irányelv matematikai elemző vizsgálatát végeztük, értékelve a tudományos bizonyítékok szintjeit (Level) és az ajánlások fokozatait (Class). Összesen 135 Level- és Class-adatot elemeztünk. A döntési bizonyosság/bizonytalanság százalékos arányait az ajánlások egyes fokozataihoz tartozó tudományosbizonyítékok szintjeinek elemzése alapján számítottuk ki. Eredmények – Az AH-irányelv nagy arányban rendelkezett ’A evidencia szintű’ bizonyítékokkal az ajánlások egyes fokozataiban. A döntési bizonyosság az AH irányelvbenviszonylag magas, 75,7% volt. A diagnózisra és kezelésre vonatkozó ajánlások döntési bizonyossága 68,6%, illetve 77,8% volt. Következtetés – Jelen vizsgálatunkban egy olyan új és objektív módszert alkalmaztunk, amellyel az orvos-egészségügyi szakmai irányelveket objektíven lehetértékelni és döntéshozatali hatékonyságukat megállapítani, figyelembe véve az ajánlások egyes fokozataihoz tartozó bizonyítékokat. A döntési bizonyosság/bizonytalanság arányának objektív és kvantitatív meghatározása egy objektív eszköz arra is, hogy a kutatási bizonyítékokat ’átfordítsuk’ szakmai irányelvekké, és egyben lehetővé teszi az irányelvek összehasonlíthatóságát. Továbbá a bizonytalanság feltárása iránymutatást ad a jövőbeni kísérletes és klinikai kutatások számára, elősegítve ezzel az adott területen lévő tudásunk folyamatos gyarapítását.

Hivatásunk

2021. JÚLIUS 05.

Emberség, humor és kifogyhatatlan energia

KUN J. Viktória

„Nem éreztem még soha, hogy nem megy, hogy a padlóra kerülnék. A tragédiákat is kell és tudom kezelni, mert ott az élet vége. Emberség és nagyon sok energia az, ami bennem van, visz mindig előre” – vallja Zelenyák Brigitta, az Uzsoki Utcai Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályának osztályvezető ápolója, 2020-ban „Az év kiváló szakdolgozója”. Részt vett a hazai triázsrendszer felépítésében, elterjesztésében, oktatja és minden nap a gyakorlatban is bizonyítja, hogy a sürgősségi ellátás csakis így tud működni.