Hypertonia és Nephrologia

Az irányelvekről: szabályok vagy útmutatások?

KÉKES Ede, VÁLYI Péter

2021. NOVEMBER 01.

Hypertonia és Nephrologia - 2021;25(05)

Nagy érdeklődéssel olvastuk a Hypertonia és Nephrologia 2021. évi 4. számában Koller Ákos és szerzőtársa közleményét: „A tudományos bizonyítékok transzlációja hypertoniairányelvbe (ESC/ESH Guidelines on Arterial Hypertension): bizonyosság és bizonytalanság elemzése a döntéshozatalban”. A cikkben az ESC/ESH hypertoniával foglalkozó irányelvét (a továbbiakban irányelv) matematikai elemzéssel vizsgálták azzal a céllal, hogy választ kapjanak, vajon az irányelvek egyes tézisei milyen bizonyossággal (hatékonysággal) rendelkeznek a döntések meghozatalához. Ezt globálisan, valamint a diagnosztikus és a terápiás állásfoglalások esetében külön is megvizsgálták. Megállapításuk szerint a döntési bizonyosság az irányelvben globálisan 75,7%, míg a diagnózisra és kezelésre vonatkozó ajánlások döntési bizonyossága 68,6%, illetve 77,8% volt.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Hypertonia és Nephrologia

Válasz Kékes Ede és Vályi Péter „Az irányelvekről: szabályok vagy útmutatások?” című cikkünkre való megjegyzéseire, gondolataira

KOLLER Ákos, TAKÁCS Johanna

Átolvasva írásukat, megállapítottuk, hogy szinte valamennyi gondolatukkal, véleményükkel és az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) hypertonia-irányelvével (2018 ESC/ESH Guidelines for the management of arterial hypertension) kapcsolatos kritikájukkal egyetértünk, és igen értékesnek tartjuk azokat az irányelvek (GL-k) további javítása érdekében. Azonban mi a cikkünkben a „terméket” (a GL-t) próbáltuk a lehető legobjektívebben, matematikailag analizálni, tükröt tartva ezzel a GL íróinak: „Így írtok Ti!”

Hypertonia és Nephrologia

Magas vérnyomás, kognitív funkció és demencia. A magas vérnyomást csökkentő kezelés jelentősége

GAJDÁN Nikolett, ÁBRAHÁM György

A hypertensio jelentősége a szív- és érrendszeri történések egyik fő kockázati tényezőjeként megkérdőjelezhetetlen. Az életkor és társbetegségek szerint differenciált célvérnyomásértékek elérésével a cardiovascularis történések rizikója szignifikánsan csökkenthető. Korántsem közömbös azonban, hogy az így megszerzett többletéletéveket a beteg milyen életminőségben tölti el. Ez számos társdiszciplína területét érintő komplex kérdéskör, de ezek egyik legfontosabbika a szellemi egészség, a kognitív funkciók megőrzése, a demencia elkerülése. A magas vérnyomás az artériák simaizomzatának károsításával, az érelmeszesedés gyorsításával rontja a célszervek, így az agy vérellátását is, amely a tenzió mértékével arányosan növeli a mentális hanyatlás kockázatát, gyakoriságát, súlyosságát. Ennek mind az egyén, mind a család, mind a társadalom egésze szempontjából komoly jelentősége van. Sajátos ellentmondás, hogy a vérnyomás céltartományba kezelése nem jelenti automatikusan a kognitív funkciók megőrzését, a demencia kockázatának elkerülését. Nagy vizsgálatok metaanalízisei kimutatták, hogy az egyes antihypertensivum hatástani csoportok között e tekintetben is különbségek igazolódtak. Úgy tűnik, hogy a renin-angiotenzin rendszer gátlóinak és a dihidropiridin-kalcium antagonistáknak e vonatkozásban prioritása van. A szerzők áttekintést adnak a hypertensio és a mentális képességek kapcsolatáról, az irodalom áttekintésével a vérnyomáscsökkentő kezelés hatásairól, különös tekintettel a kognitív funkciókra és a demenciára kifejtett hatásokra.

Hypertonia és Nephrologia

A vasodilatator sajátosságokkal rendelkező és nem rendelkező béta-blokkolók hatása a centrális vérnyomásra

BENCZÚR Béla

A béta-blokkolók egyre inkább kiszorulnak a legfrissebb hypertoniaajánlások első vonalbeli kezelési lehetőségeiből, leginkább akkor alkalmazzuk őket, ha egyéb indikációjuk is van. Azonban a béta-blokkolók nem egységes gyógyszercsoport, számos különbség létezik közöttük a metabolikus vagy a vasoconstrictor/vasodilatator tulajdonságaik alapján. A centrális vérnyomás klinikai jelentősége mostanában került az érdeklődés középpontjába, amikor kiderült, hogy az egyes vérnyomáscsökkentők eltérően befolyásolják. A ”stiffnessgradiens” teóriája segít elmélyíteni ismereteinket a centrális vérnyomás fiziológiájában. Számos klinikai vizsgálatban vizsgálták az egyes béta-blokkolók centrális vérnyomásra kifejtett hatását. A vasodilatator béta-blokkolók egyedülálló tulajdonságai alapján egy külön gyógyszercsoportnak is tarthatjuk őket.

Hypertonia és Nephrologia

Rendelői, felügyelet nélküli automata vérnyomásmérés és rendelői, klasszikus automata vérnyomásmérés összehasonlítása hypertonia-szakrendelésen

LÉGRÁDY Péter, FEJES Imola, CZOMBOS András, ÁBRAHÁM György

A precíz vérnyomásmérés kulcsfontosságú előfeltétele a hatékony vérnyomáskezelésnek magasvérnyomás-betegségben. A klasszikus rendelői vérnyomásmérések jól ismert korlátainak a kiküszöbölésére jelenthet egy megoldást az úgynevezett felügyelet nélküli automata rendelői vérnyomásmérés módszere. A Szegedi Tudományegyetem Nephrologia-Hypertonia Centrum egyik hypertonia-szakrendelésén 52, soron következő reguláris kontrollra érkező betegnél orvos által egy MIT5 automata készülékkel, majd pedig egy külön szobában felügyelet nélkül, a beteg által önállóan indítva egy Hem-907 készülékkel háromhárom vérnyomásmérés történt egy-egy perc időközzel.

Hypertonia és Nephrologia

Atorvasztatinkezelés vesebetegségben

BARNA István

A csaknem minden krónikus vesebetegben kimutatható dyslipidaemia során a glomerularis proteinuria csökkentésére, a veseműködés romlásának mérséklésére számos nemzetközi vizsgálat szolgáltat bizonyítékot. Az ajánlások életkortól függetlenül, egységesen fogalmaznak; nagy, illetve nagyon nagy kockázatú betegekben a célérték elérését, de legalább 50%-os LDLkoleszterin- szint csökkentését javasolják, amellyel a coronariabetegségek okozta halálozást, a szívinfarktus, stroke, veseelégtelenség kockázatát bizonyítottan csökkenthetjük.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

Válasz Kékes Ede és Vályi Péter „Az irányelvekről: szabályok vagy útmutatások?” című cikkünkre való megjegyzéseire, gondolataira

KOLLER Ákos, TAKÁCS Johanna

Átolvasva írásukat, megállapítottuk, hogy szinte valamennyi gondolatukkal, véleményükkel és az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) hypertonia-irányelvével (2018 ESC/ESH Guidelines for the management of arterial hypertension) kapcsolatos kritikájukkal egyetértünk, és igen értékesnek tartjuk azokat az irányelvek (GL-k) további javítása érdekében. Azonban mi a cikkünkben a „terméket” (a GL-t) próbáltuk a lehető legobjektívebben, matematikailag analizálni, tükröt tartva ezzel a GL íróinak: „Így írtok Ti!”

Lege Artis Medicinae

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentő szerek kockázatáról. Fókuszban az aceclofenac

FARSANG Csaba

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentők (NSAID) az orvoslásban a leggyakrabban alkalmazott szerek közé tartoznak. Ennek ellenére számos tanulmányban hangsúlyozták, hogy az NSAID-ok károsíthatják nemcsak a gastrointestinalis (GI), hanem a cardiovascularis (CV) rendszert is, növelhetik a vérnyomást, a coronariaesemények (angina, myocardiuminfarktus) és a stroke gyakoriságát, emellett vesekárosodást is okozhatnak. A National Institute for Health and Care Excellence (NICE) nem talált bizonyítékot arra, hogy az NSAID-ok alkalmazása fokozná a Covid-19 kockázatát, vagy rontana a Covid-19-ben szenvedő betegek állapotán. Az egyes hatóanyagok nemkívánatos hatásainak gyakorisága és súlyossága azonban jelentős eltéréseket mutat. Sokáig úgy tűnt, hogy az NSAID-ok fokozódó GI kockázata arányban van a COX-1/COX-2 szelektivitással, a cardiovascularis kockázat pedig a COX-2/COX-1 szelektivitással, az újabb adatok azonban ezt nem támasztják alá egyértelműen. A rendelkezésre álló irodalom alapján, a gast­ro­intestinalis és a cardiovascularis nem­kí­vá­natos eseményeket tekintve, az ace­clofenac mellékhatásprofilja az NSAID-ok között a legkedvezőbbnek tűnik.

Lege Artis Medicinae

A microvascularis coronariabetegség diagnosztikája és kezelése. A magyarországi helyzet sajátosságai

SZAUDER Ipoly

Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis va­so­s­pasticus angina (MVA) lehet. A kor­szerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző indexek meghatározásával. Mind­ezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és le­hetőséget adnak az elsődleges MVD diag­nosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentősen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerű invazív és noninvazív dif­fe­­renciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nők ko­szorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetőségek figyelembevételével az ajánl­ható diagnosztikai eljárásokat.

Lege Artis Medicinae

A 30 éves LAM

FARSANG Csaba

Íme, még mindig itt vagyunk… A Lege Artis Me­dicinae (LAM) első számában („Lectori sa­lutem”) megjelent beköszöntő első mondatát kiegészítettem a „mindig” szóval. Nagy eredmény ez... Harminc év! Csendben ülök a számítógép előtt, hallom a falióra ketyegését: tik-tak. Másodpercenként egy tik vagy tak... A LAM első megjelenése óta mostanáig, amikor e sorokat írom, 950 765 620 másodperc telt el… Mindjárt egymilliárd! Megrohannak az emlékek.