Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 110
Lege Artis Medicinae
2008. DECEMBER 19.
Tiotropiummal végzett négyéves vizsgálat krónikus obstruktív tüdőbetegségben Az UPLIFT tanulmány
Több évtizede ismert, hogy a - főként dohányzás okozta - krónikus obstruktív tüdőbetegségben (chronic obstructive pulmonary disease, COPD) a FEV1-csökkenés éves üteme az egészségesekénél (<30 ml) lényegesen nagyobb (FEV1: forszírozott kilégzési másodperctérfogat). Korábbi ismereteink szerint általánosan elfogadott volt, hogy a FEV1- csökkenés ütemét csak a dohányzás abbahagyása mérsékli.
Lege Artis Medicinae
2008. SZEPTEMBER 19.
A tiotropium hatása a dohányzó és nemdohányzó COPD-s betegek légzésfunkciójára
A krónikus obstruktív tüdőbetegség (chronic obstructive pulmonary disease, COPD) jelenleg a negyedik-ötödik vezető halálok az ipari világban és 2020-ra a harmadik halálokká válhat. A betegség több évtizeden át kínzó panaszokat okoz, költséges fenntartó kezelést igényel, végül légzési, keringési szövődmények okozzák a beteg halálát.
Lege Artis Medicinae
2007. JÚLIUS 14.
Klinikai konszenzuskonferencia a krónikus obstruktív tüdőbetegségről London, 2007. március 2-3.
A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) diagnosztikáját, terápiáját, illetve egyéb vonatkozásait leíró legteljesebb nemzetközi ajánlás a GOLD (Global initiative for chronic Obstructive Lung Disease), amelynek legújabb, frissített változata 2006 novemberében jelent meg.
Lege Artis Medicinae
2007. MÁJUS 16.
A tiotropium hatása klinikai remisszióban lévő krónikus obstruktív tüdőbetegségben Metaanalízis
A krónikus obstruktív tüdőbetegség (chronic obstructive pulmonary disease, COPD) jelenleg az ipari világban a halálozás okai között a negyedik-ötödik helyen áll, 2020-ra már a harmadik halálokká válhat.
Lege Artis Medicinae
2006. MÁJUS 21.
A krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedő betegek nappali spirometriás értékeinek javulása Tiotropium versus salmeterol
Jelenleg kétféle, elhúzódú hatású (12-24 órán át ható) bronchodilatator ajánlott a COPD-s (chronic obstructive pulmonary disease - krónikus obstruktív tüdőbetegség) betegek kezelésére: a β2- agonista és az antikolinerg hörgtágító gyógyszerek csoportja.
Lege Artis Medicinae
2004. SZEPTEMBER 18.
A krónikus obstruktív légúti betegség diagnosztikája és kezelése A 2003. novemberi konszenzuskonferencia ajánlása
Az alábbi irányelvek fõként a terápiás szempontok tekintetében térnek el lényegesen a Tüdõgyógyászati Szakmai Kollégium 2000-ben megjelent ajánlásaitól. A krónikus obstruktív légúti betegség (chronic obstructive pulmonary disease - COPD) egyszerű diagnosztikájával kapcsolatban érdemes megismételni, hogy noha a betegség gyanúja a klinikai tünetek (krónikus, produktív köhögés, dyspnoe) alapján merül fel, de az obstruktív, csak részben reverzíbilis légzészavart az inhalált hörgtágító után mért spirogram (FEV1/FVC<0,7) igazolja.
Lege Artis Medicinae
1993. FEBRUÁR 24.
Rákmegelőző laesiok és állapotok a szájüregben
Hazánkban a daganatok – és ezek között a szájüregi daganatok – okozta halálozás évről évre nő. A szájüreg helyzete kivételes, mert az itt található daganatmegelőző állapotok és laesiók egyszerű eszközökkel felismerhetőek. A szerzők a WHO által legújabban elfogadott meghatározásokat és betegségfelosztásokat alkalmazzák. Ezek segítségével rendszerezik a hazánkban leggyakoribb praecancerosisok korai felismeréséhez nélkülözhetetlen ismereteket, így azok klinikai morfológiáját, epidemiológiáját, lokalizációs gyakoriságát, daganatrizikóját és kezelésük főbb elveit. A részletesen tárgyalt leukoplakia, erythroplakia, dohányzók szájpadja, cheilitis chronica actinica, lichen és sideropeniás anaemia mellett említésre kerül a cheilitis glandularis, cornu cutaneum, naevus pigmentosus, discoid lupus erythematodes, submucosus fibrosis, xeroderma pigmentosum és a tercier syphilis. A szerzők célja, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy az ijesztően növekvő szájüregi daganat okozta halálozás miatt a korai diagnosztikus munkában a fogorvosok mellett szerepet kell játszaniuk az általános orvosi vizsgálatoknak és a jelenleginél hatékonyabban működő stomatoonkológiai szűrőhálózatnak.
Lege Artis Medicinae
1992. JÚLIUS 29.
Miért késik a primer Sjögren-szindróma felismerése?
A primer Sjögren-szindróma a rheumatoid arthritis után a második leggyakoribb autoimmun betegség. Jellegzetes megnyilvánulásai, a keratoconjunctivitissicca és a sialoadenitis chronica évek alatt alakulnak ki, és sokszor hosszú ideig csak egyik vagy másik tünetet figyelhetjük meg. A betegség ritkábban arthritissel vagy a nyálmirigyek recidiváló duzzanatával kezdődik. A primer Sjögren-szindróma felismerése elsősorban a vezető tünetek diagnosztizálásával lehetséges. A klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a betegek egy részében a kórkép felismerése éveket késik. A szerzők segítséget kívánnak nyújtani azzal, hogy ismertetik a primer Sjögren-szindróma jellegzetes tüneteit, valamint a diagnózis megállapításához használható klinikai és immunszerológiai vizsgálómódszereket.
Lege Artis Medicinae
1992. JANUÁR 29.
Szájtünetek jelentősége a leukaemiák diagnosztikájában
A vérképzőrendszer betegségeinek gyakori kísérő tünetei a szájnyálkahártya-, és a száj környékének elváltozásai, melyek az alapbetegség első tüneteként jelentkezve, diagnosztikus értékűek. Primaer szájtünetek elsősorban az acut leukaemiára jellemzőek. Ezek: haemorrhagia, petechia, ecchymosis, ínyfekély, gingiva-hy pertrophia, gingiva-fájdalom, fogmozgathatóság, candidiasis, herpes simplex vírusfertőzés, nyirokcsomó nagyobbodás. A chronicus leukaemiák szájtünetei is fel kelthetik az alapbetegség gyanúját. A szájelváltozások kiterjedését és súlyosságát az al kalmazott cytostaticus terápia fokozza.
Lege Artis Medicinae
1991. SZEPTEMBER 25.
A pulmonalis mycobacteriosis jellegzetességei hazánkban
A szerzők az atípusos mycobacteriumok okozta pulmonalis mycobacteriosisok 1980– 1989 között igazolt 360 esetét elemzik. A leggyakoribb kórokozók a M. xenopi (67% ban), M. kansasii és M. avium-intracellulare voltak. A megbetegedés városi-ipari területen gyakoribb volt. Az éves incidencia nem emelkedett a vizsgált időszakban. A betegek 86%-a férfi, az átlagéletkor 55 év. Előzetes megbetegedésként tüdő tuberculosis és chronicus obstructiv tüdőmegbetegedés jelentkezett. A betegség tünettana jellegtelen. Vékonyfalú infiltratum nélküli cavernát az esetek 24%-ában találtak. A malignus megbetegedések és a tüdőaspergillosis bizonyult a két leggyakoribb társuló megbetegedésnek. A tüdőrák és az egyéb szervi rákok előfordulása szignifikánsan magasabb a pulmonalis mycobacteriosisban szenvedő betegeknél, mint a 40–69 év közötti lakosságnál. A hisztopatológiai kép a M. kansasii eseteknél a tuberculosis képével megegyezett. A M. xenopi és M. avium-intracellulare okozta megbetegedéseket a sajtos necrosis relatív hiánya, fokozott fibrosis képződés, idegentest reactio és abortív granuloma képződés jellemezte.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.