Részletes keresés

Klinikai Onkológia

2017. SZEPTEMBER 10.

A relabáló epithelialis petefészekrákok kezelése

BOÉR Katalin

A petefészekrák a leggyakoribb nőgyógyászati daganat okozta halálozási ok, és a legtöbb betegség előrehaladott FIGO stádiumban kerül diagnosztizálásra. Az iniciális debulking műtét és az első vonalbeli paclitaxel/carboplatin kombinációs kemoterápia alkalmazásának ellenére, a betegek közel kétharmada relabál az első három évben. A petefészekrák kezelésére irányuló kutatások az utóbbi években elsősorban a fenntartó kezelésekre irányultak, a betegek progressziómentes időszakainak hoszszabbítása céljából. A relapszusok molekuláris biológiájának egyre jobb megértése az angiogenezis-gátló bevacizumab és kemoterápiák kombinációinak bevezetéséhez vezetett, melyek az iniciális, a fenntartó és a relabáló (platinaszenzitív és platinarezisztens) daganatok esetében egyaránt hatásosnak bizonyultak. Az utóbbi időben egy új fenntartó kezelés került alkalmazásra a mindennapi klinikai rutinban, a PARP-gátló olaparib monoterápia, mely a platinaszenzitív, relabáló, magas grádusú szerózus petefészekrákok kezelésében bizonyult hatásosnak. Az új terápiák bevezetésének ellenére azonban még számos tisztázatlan kérdés van a relabáló epithelialis petefészekrákok kezelésében. Jelen áttekintés célja a kiújuló, progrediáló petefészekrákok terápiás lehetőségeinek összefoglalása az evidenciák és az új terápiás modalitások tükrében.

HUN 2017;4(03)

Klinikai Onkológia

2014. FEBRUÁR 20.

A veserákok gyógyszeres kezelése

MARÁZ Anikó, SZŰCS Miklós

A célzott daganatellenes szerek jelentik az előrehaladott vagy áttétes, világossejtes veserákok standard gyógyszeres kezelését. A gazdagon erezett daganatok progressziójában központi szerepet játszik az érújdonképződés, ennek kulcsmolekulája a vascularis endothel növekedési faktor (VEGF). A törzskönyvezett szerek többsége az angiogenezist gátolja a VEGF jelátvivő út blokkolásával. Az egyik lehetőség a VEGF kötődésének megakadályozása a receptorához (VEGFR) monoklonális antitesttel (pl. bevacizumab), a másik a VEGFR tirozinkináz részének gátlása (pl. sorafenib, sunitinib, pazopanib, axitinib). További lehetőség az mTORC1 gátlása (pl. temsirolimus és everolimus). A nemzetközi ajánlások első vonalban jó és közepes prognózis esetén sunitinib, pazopanib vagy IFNα-bevacizumab adását javasolják. Rossz prognózisú betegeknél ma a temsirolimus a standard. Második vonalban citokin hatástalansága után sorafenib, pazopanib, axitinib alkalmazható. Tirozinkináz-gátlók (TKI) hatástalansága esetén everolimus vagy axitinib adható, újabb ajánlásokban a sorafenib is opció (off label). Harmadik vonalban két TKI után az everolimus rendelkezik regisztrált javallattal. A betegek életkilátásai tovább javulhatnak a célzott készítmények spektrumának bővülésével, egyre hatékonyabb szerek megjelenésével és azok kedvező hatásaival.

HUN 2014;1(01)

Klinikai Onkológia

2014. FEBRUÁR 20.

Az epithelialis petefészekrákok gyógyszeres kezelése az első vonalban

RÉVÉSZ János, SZÁNTHÓ András

A magyarországi onkológiai ellátás és gyógyszer-fi nanszírozás újrastrukturálódása a klinikai onkológusok intenzívebb részvételét vonta maga után a petefészekrákos betegek gyógyszeres terápiájában. A cikk célja nem csupán terápiás ajánlás megfogalmazása, hanem a terápia fejlődési ívének áttekintése, a mérlegelési szempontok, terápiás alternatívák bemutatása. Míg a méhnyakrák esetében a primer és szekunder prevenció eszközei magukban hordozzák az eradikáció lehetőségét, addig a petefészekrákok területén a műtéti technika és a gyógyszeres kezelések fejlődése eredményezheti a halálozás csökkenését. A szolid tumorok között sehol olyan részletesen nem vizsgálták a műtéti ellátás és a gyógyszeres terápia hatékonyságának összefüggését, mint ebben a témakörben, éppen ezért fontos kiemelnünk: csak a két terápiás entitás megfelelően összehangolt alkalmazása vezethet el a kívánt terápiás eredményhez. A gyógyszeres terápiában a 90-es évek végére kristályosodott ki: a standard kezelés a paclitaxel-carboplatin kombináció. Az alternatív citosztatikus kezelések - intraperitonealis kezelés, tripletek - nem hoztak átütő sikert. A dózisintenzív kezelés jó tolerálhatóság mellett javította a túlélési paramétereket, azonban a vizsgálati adatok további megerősítést igényelnek. Az előrehaladott és metasztatikus betegségben szenvedők számára válogatott esetekben mérlegelendő a neoadjuváns kezelés. Napjainkban markáns előrelépést az angiogenesisgátlás terápiás alkalmazása hozhat. A bevacizumab az első a célzott terápiák sorában, melyek mögött már újabb, angiogenezist befolyásoló hatóanyagok és prediktív biomarkerrel rendelkező terápiás eszközök állnak klinikai kutatási stádiumban.

HUN 2014;1(01)

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A rákellenes gyógyszerek mellékhatásairól

A rákos betegek kezelésében alkalmazott gyógyszerekről gyakran csak hosszú idő elteltével derül ki, hogy súlyos, esetleg életveszélyes mellékhatásai vannak.

HUN

Lege Artis Medicinae

2009. SZEPTEMBER 21.

Bevacizumabbal szerzett tapasztalat nem kissejtes tüdőrákban

TAMÁSI Lilla, AGÓCS László, MAGYAR Pál

A bevacizumab (Avastin) a vascularis endothelialis növekedési faktor ellen ható rekombináns, monoklonális antitest. Jelenleg az egyetlen angiogenezisgátló gyógyszer, amely hazánkban támogatottan elérhető a tüdő adenocarcinomájában. III/B-IV stádiumú, nem laphámsejtes, nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek első vonalban adott platinatartalmú kemoterápiás kezelése mellé adható.

HUN 2009;19(08-09)

Lege Artis Medicinae

2008. OKTÓBER 19.

Az angiogén utak gátlása bevacizumabbal az emlőrák kezelésében

TÓTH Judit, GONDA Andrea, SZÁNTÓ János

Az új erek képződése - angiogenezis - a tumoros progresszió és a metasztázisképződés fontos tényezője. A vascularis növekedési faktor (VEGF) több ponton is szerepet játszik a daganatos folyamatokban, így optimális célpontnak tűnik az emlődaganat kezelésében is. A VEGF plazmaszintje a betegség korai stádiumaiban magasabb, ezért az anti-VEGF hatású szerek alkalmazása a metasztatikus emlődaganat (MBC) első vonalbeli kemoterápiájában ajánlott.

HUN 2008;18(10)

Lege Artis Medicinae

2007. SZEPTEMBER 19.

Molekulárisan célzott biológiai terápia a szolid tumorok kezelésében I. Emlőrák és colorectalis rák

LÁNG István, HITRE Erika

A szolid tumorok molekulárisan célzott korszerű biológiai onkoterápiája a klinikai gyakorlatban ma azt jelenti, hogy a különböző kinázinhibitorok által közvetített jelátviteli utakat specifikusan gátoljuk.

HUN 2007;17(08-09)

Lege Artis Medicinae

2005. MÁRCIUS 20.

A colorectalis daganatok korszerű kezelése

LAKATOS László, LAKATOS Péter László

Az elmúlt másfél évtizedben a colorectalis daganatok kemo- és radioterápiája az onkológia sikeres területei közé került. A kezelés alapját évtizedek óta az 5-fluorouracil jelenti, de biomodulátorokkal való kiegészítése, az alkalmazási módszerek továbbfejlesztése (folyamatos infúziós adás, orális szerek) jelentősen javították a hatékonyságot.

HUN 2005;15(03)