Lege Artis Medicinae

Molekulárisan célzott biológiai terápia a szolid tumorok kezelésében I. Emlőrák és colorectalis rák

LÁNG István, HITRE Erika

2007. SZEPTEMBER 19.

Lege Artis Medicinae - 2007;17(08-09)

A szolid tumorok molekulárisan célzott korszerű biológiai onkoterápiája a klinikai gyakorlatban ma azt jelenti, hogy a különböző kinázinhibitorok által közvetített jelátviteli utakat specifikusan gátoljuk. Ez történhet a sejten kívüli receptor vagy a ligand blokkolása révén specifikus monoklonális antitestekkel (trastuzumab, cetuximab, panitumumab, bevacizumab), vagy gátolhatjuk a sejten belüli jelátviteli utakat kis molekulatömegű orális kinázinhibitorokkal (imatinib, sunitinib, lapatinib, erlotinib, gefitinib, sorafenib). A következőkben a célzott biológiai terápiák klinikai alkalmazását foglaljuk össze emlőés colorectalis rákban.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

TNF-alfa-ellenes antitest-terápia Crohn-betegségben

LAKATOS Péter László

A Crohn-betegség krónikus gyulladásos kórkép, amely a gastrointestinalis traktus bármely területét érintheti. A betegség patogenezise csak részben ismert, különböző környezeti és egyéni (például genetikai, epithelialis, immun- és nem immun-) tényezők együttesen vezetnek a krónikus gyulladásos folyamat elindításához, amelyben egyaránt jelentős szerepe van a pro- és antiinflammatorikus citokineknek és a lamina propria T-sejtjei defektív apoptózisának. A proinflammatorikus citokinek közül Crohn-betegségben a TNF-α játssza az egyik legfontosabb szerepet. Az utóbbi években a Crohn-betegség patogenezisének pontosabb megismerése számos új, specifikus (köztük TNF-α és TNF-α-receptorellenes) biológiai szer kifejlesztéséhez vezetett. A szerzők az anti-TNF-α-kezeléssel kapcsolatos eredményeket foglalják össze.

Lege Artis Medicinae

Üregárnyék a tüdőben Esetleírás képekben

PÁPAY Judit, MOLDVAY Judit

Az Aspergillus-infekció okozta tüdőtályog általában már meglévő, többnyire felső lebenyi üreg területén alakul ki - például cavernával gyógyult tébécében -, azonban megjelenhet korábban egészséges tüdőben is, különösen krónikus alkoholizmus, malignus betegség vagy más ok miatt létrejött immundeficiens állapot esetén.

Lege Artis Medicinae

Az elnyújtott hatású dipiridamol-acetilszalicilsav kombináció és a clopidogrel vizsgálata a stroke szekunder prevenciójában

SZAPÁRY László

A világ fejlett országaiban a stroke a mortalitási és morbiditási statisztikák előkelő helyén áll; a leggyakoribb olyan betegség, amely lehetetlenné teszi a független életvitelt. Az agyi katasztrófák körülbelül 80%-át ischaemiás eredetű kórképek alkotják.

Lege Artis Medicinae

Beteg vagy megszállott?

BÁNFALVI Attila

Külföldi hallgatók hoztak a lelki traumával foglalkozó szemináriumra egy filmet, amelyet az úgynevezett démonikus megszállás illusztrálására szántak. Exorcism of Emily Rose (Ördögűzés Emily Rose üdvéért). Látszólag nem több, mint a szokásos ördögűzős filmek, és ezért a DVD talán fel sem tűnik a boltok polcain. De ezúttal sokkal érdekesebb problémába botlunk, mint első pillanatban gondolnánk.

Lege Artis Medicinae

A hazai gyógyszerpiac átalakulása napjainkban

GÁLNÉ Knippel Barbara

A kormány az elmúlt hónapokban életbe lépett intézkedései gyökeresen átstrukturálják a gyógyszerpiacot. A változások a gyógyszergyártóktól az orvosokon át a betegekig mindenkit próbára tesznek. De hova vezet ez a gyors hadjárat?

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A vastagbéldaganat adjuváns szisztémás gyógyszeres kezelése

BODOKY György

A colorectalis carcinoma az iparilag fejlett világban az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés, többségében adenocarcinoma. Hazánkban a rosszindulatú betegségek okozta halálozás második helyén áll a vastag- és végbélrák. Időben felfedezve sebészi eljárással jó eséllyel gyógyítható, azonban a kiújulás és áttétképződés megakadályozása, valamint a megfelelő palliáció elérése céljából szükség van daganatellenes kezelés alkalmazására. Az elmúlt években az adjuváns kezelés jelentős fejlődésen ment keresztül. Számos új gyógyszer jelent meg, amelyek a korábban már ismert szerekkel kombinációban is alkalmazásra kerülnek. A közlemény a colorectalis rák adjuváns kemoterápiájának újdonságait, az adjuváns terápia alapvető irányelveit mutatja be.

Lege Artis Medicinae

Meningitis carcinomatosa

CSERNI Gábor, VÁGÓ Tibor, TÖRÖK Norbert, GAÁL Zoltán, VELKEI Tamás, SERÉNYI Péter, GÖCZŐ Katalin, TUSA Magdolna, KOVÁCS Katalin, SZŰCS Miklós

BEVEZETÉS - A meningitis carcinomatosa a szolid daganatoknak általában előrehaladott stádiumban fellépő súlyos szövődménye, a hosszabbodó túlélések miatt napjainkban gyakoribbá válhat. ESETISMERTETÉSEK - Az 53 éves, emlőrákos anamnézisű (pT2pN2M0) nőbeteg egy éve mastectomián esett át, és kombinált adjuváns kezelésben részesült. Kettős látás, szédülés, gyengeség tüneteivel, vertebrobasilaris keringési zavar, esetleges térszűkítő folyamat gyanúja miatt került felvételre. A párhuzamosan tárgyalt, hypertoniás anamnézisű 62 éves férfi beteg hasi panaszok miatti kivizsgálásakor a közös epevezeték szűkületét állapították meg. Intenzív fejfájás, majd hányás és kétoldali hallásvesztés jelentkezett tenziókiugrással, ezt hipertenzív krízisnek véleményezték. Mindkét esetben a gyorsan progrediáló neurológiai tünetegyüttes és az emlőrákos anamnézis, illetve a pancreasfej-daganat lehetőségét felvető, de be nem fejezett kivizsgálás alapján, lényegében negatív CT- és korlátozott értékű, de ugyancsak negatív MR-lelet ellenére meningitis carcinomatosa klinikai diagnózisát állították fel. Ezt a liquor laboratóriumi és citológiai lelete, majd - a kórházi felvételhez vezető tünetek kialakulása után kevesebb mint egy hónappal beálló halált követően - a kórbonctani vizsgálat is alátámasztotta. A második betegnél a primer daganat a gyomor kiterjedt áttéteket képző diffúz típusú rákja volt. KÖVETKEZTETÉS - A meningitis carcinomatosa változatos, de jellegzetes klinikai képe alapján többnyire könnyen diagnosztizálható, de néha differenciáldiagnosztikai kérdéseket vet fel. A két eset tanulságai segíthetik a kórkép felismerését.

Lege Artis Medicinae

Az emlőrák komplex patológiai diagnosztikája és az ezen alapuló betegellátás 20 éve

CSERNI Gábor

Az elmúlt 20 évben az emlőrák diagnosztikája komplexebbé vált. Az intraoperatív kórismézés helyett a multidiszciplináris közegben megvalósuló preoperatív/nonoperatív diagnosztika került előtérbe. Mind a mell, mind pedig a hónalj sebészi kezelése előre tervezhető. A szelekció nélküli radikális műtétek helyébe a többnyire szűréssel felfedezett kisebb tumorokhoz mért, szelektíven alkalmazott, csökkentett radikalitású, konzervatív műtétek (szektorális vagy széles kimetszés, őrszemnyirokcsomó-biopszia) kerültek sok esetben. A patológiai leletben szereplő prognosztikai paraméterek (nyirokcsomóstátus, tumorméret, érinvázió, a reszekciós szélek épsége) mellett egyre nagyobb hangsúlyt kaptak azok a prediktív markerek (ösztrogénreceptor, progeszteronreceptor, HER-2, bazális és proliferációs markerek), amelyek alapján az emlőrákok molekuláris típusait igyekszünk leírni, és amelyek a szisztémás kezelést napjainkban leginkább befolyásolják. A kezelések hatékonyságát jósló eszközök tárháza bővülőben van, és ezek segíthetnek a tumorok neoadjuváns kezelésének indikálásában, ami megint csak az elmúlt 20 év vívmánya. A jelen közlemény e változások egy részébe ad szubjektív, a patológiai módszerekkel való kapcsolatuk alapján válogatott, rövid, tematikus betekintést.

Klinikai Onkológia

Multigénes prognosztikai tesztek klinikai szerepe az emlőrák terápiájában

GYŐRFFY Balázs

Az emlőrák klinikai kezelése az evidencián alapuló orvoslás szerint működik. Ennek lényege, hogy a beteg az átlagos betegpopuláció számára legjobb kezelést kapja - ez azonban nem feltétlenül egyezik a számára is legmegfelelőbbel. A klinikai döntéshozatalt megfelelő prognosztikus és prediktív biomarkerek alkalmazásával lehet javítani. Az egyidejűleg több gén kifejeződésének mértékét meghatározó, „többgénes” genetikai tesztek ebben a döntéshozatalban tudnak segíteni. Ezek közül kettő (MammaPrint és Prosigna) már FDA-jóváhagyással is rendelkezik, és számos további teszt is elérhető kereskedelmi forgalomban (IHC4, Oncotype DX, EndoPredict, BCI). A legtöbb tesztben közös, hogy az ösztrogénreceptor-pozitív, korai emlőrák esetén alkalmazhatóak és a felhasználásukkal megválaszolt legfontosabb kérdés a kemoterápia várható eredményének előrejelzése. Még nem rendelkezünk olyan algoritmussal, amelyik konkrétan meg tudná mondani, hogy pontosan milyen kemoterápiával kellene kezelni a beteget, valamint a receptornegatív betegekre sincs használható teszt. Maguk a mérések több különböző technológia (immunhisztokémia, génchipek, RT-PCR) felhasználásával, különböző génlisták alkalmazásával működnek - ezek egymáshoz viszonyított hatékonysága még nem ismert. Az ismert problémák ellenére a többgénes tesztek gyorsan terjednek. Emögött nagy valószínűséggel az áll, hogy a kemoterápia során a drága gyógyszeres kezelésben részesülő betegek számának csökkentésén keresztül mérséklik az onkológiai kezelések összköltségét.

Magyar Radiológia

A debreceni Kenézy Emlőcentrumban 2002-2003-ban végzett emlőszűrés és klinikai mammográfia eredményei

SEBŐ Éva, SARKADI László, KOVÁCS Ilona, VAJDA Olga

BEVEZETÉS - Magyarországon az Országos Népegészségügyi Program keretén belül 2002. január 1-jén indult a szervezett emlőszűrés. A program célja a nők daganatos halálokai között első helyen szereplő emlőrák mortalitásának csökkentése. Minél korábbi stádiumban mutatjuk ki a betegséget, annál inkább növelhető a gyógyulás esélye. Ebbe a programba kapcsolódott be a debreceni Kenézy Emlőcentrum is. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Panaszmentes, 45-65 év közötti nők vettek részt a szervezett emlőszűrésen. Ezzel párhuzamosan klinikai vizsgálatokat is végeztek panaszos, sok esetben tapintható rezisztencia miatt jelentkező betegeken. A mammográfiás felvételeket a szűrés során ugyanaz a két orvos értékelte, a kiegészítő vizsgálatokat is - emlő- és axilla-ultrahangvizsgálat, célzott mintavételek (finomtű-biopszia,, hengerbiopszia) - mindig ugyanaz az orvos végezte. A vizsgálati adatokat összehasonlító elemzéssel dolgozták fel. EREDMÉNYEK - A malignus daganatok gyakorisága a szűrővizsgálatok során 4‰, a klinikai vizsgálatok esetén 1,5% volt. A klinikai vizsgálat során felfedezett rosszindulatú tumorok 46,5%-át 45-65 év közötti nőknél diagnosztizálták. Ez az a korosztály, amely leginkább részt vesz a szűrésben. A 40-44 év közöttiek 7,3%-ánál találtak daganatot, míg ez az arány a 66 év fölöttieknél 37,3% volt. A szűrés kapcsán kimutatott, 1,5 cm-nél kisebb tumorok aránya 49,1% volt, ez az arány a klinikai vizsgálatok esetében 36%. Mindkét csoportban a 1,5 cm-es tumorméret bizonyult határértéknek, amely alatt ritkán, fölötte viszont gyakran kell metasztázissal számolni, elsősorban az axillaris nyirokcsomókban. KÖVETKEZTETÉS - Mind az emlőszűrésnek, mind az emlők klinikai vizsgálatának van létjogosultsága. A két év alatt összegyűjtött adatok feldolgozása során a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a szűrést érdemes lenne elkezdeni már 40 éves kortól, illetve kiterjeszteni 65 év fölé is. Az emlőszűrés segítségével a daganatot korai stádiumban észlelhetjük. A 1,5 cm-nél kisebb méretű tumorok esetében kisebb az axillaris metasztázisok előfordulásának valószínűsége, mint a nagyobb méretűeknél. Az eddigi, irodalmi adatokkal alátámasztott tudományos ismeretek alapján a prognózis is kedvezőbb, ha az axillaris nyirokcsomókban nincs áttét, így ez a tény is alátámasztja a szűrés létjogosultságát.