Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 79
Lege Artis Medicinae
2004. NOVEMBER 30.
Sikeres kezelés tartós hatású risperidoninjekcióval
Az elmúlt 15 évben a klinikai gyakorlatban egyre inkább előtérbe kerültek a hatékonyabb atípusos antipszichotikumok a szkizofrénia kezelésében. Ezek az új készítmények biztonságosabbak, és kevesebb mellékhatást okoznak mint elődeik. Igazolt, hogy a szkizofrénia kezelésében a hosszú távú, fenntartó kezelés előnyösebb, mint az intermittáló.
Lege Artis Medicinae
2004. NOVEMBER 30.
A tartós hatású risperidoninjekció klinikai profilja, hatékonysága és biztonságossága
A szkizofrénia súlyos, krónikus betegség, világszerte a lakosság közel 1%-át érinti. Kezelésének gerincét az antipszichotikus gyógyszerek, napjainkban a második generációs, „atípusos” szerek képezik. A hosszan tartó farmakoterápia egyik kulcskérdése a betegek terápiás együttműködése, amelyet tartós hatású parenteralis
Lege Artis Medicinae
2004. NOVEMBER 30.
Szkizofrén betegek terápiás együttműködésének problémái Okok, következmények, megoldási lehetőségek
A szkizofrén betegek akár 80%-ánál - hosszú távú gyógyszeres kezelésük egy adott pontján - együttműködési zavarok léphetnek fel. A betegek terápiás együttműködése leggyakrabban részlegesnek mondható, vagyis a gyógyszerszedési utasításokat csak részben tartják be.
Magyar Immunológia
2004. FEBRUÁR 15.
Az MR-vizsgálatok szerepe és helye a juvenilis dermatomyositis diagnosztikájában
A juvenilis idiopathiás inflammatoricus myopathiák a klinikus számára diagnosztikai és terápiás szempontból igazi kihívást jelentõ kórképek. A kórkép lehetõségét többnyire a proximális izomgyengeség, a jellegzetes bõrtünetek és az emelkedett szérumizomenzim-szintek vetik fel. A diagnózis felállítását általában invazív vizsgálatok (EMG, izombiopszia) elõzik meg. Számos beteg esetében azonban az egyértelmű klinikai gyanú ellenére - a karakterisztikus bõrtünetek jelenléte és a proximális típusú izomgyengeség - sem jutunk definitív diagnózishoz a kivizsgálás során.
Magyar Radiológia
2003. JÚNIUS 20.
Atípusos cysta vagy valami más?
Az 51 éves férfi beteget bal alkarjának duzzanata miatt vették fel a sebészetre. Az elváltozás három héttel korábban alakult ki. Körülbelül 3 cm-es, fájdalmatlan csomó volt látható az alkar hajlító oldalán.
Ideggyógyászati Szemle
2002. DECEMBER 20.
Az atípusos antipszichotikumok hatékonysága és a dopamin D3-receptor polimorfizmusának kapcsolata schizophreniában
A genetikai vizsgálatok számos neurotranszmitter receptor génjének polimorfizmusát igazolták schizophreniában. Amellett, hogy a dopamin D3-receptor (DRD3) génjét szuszceptibilitási faktorként tartják számon, Ser9Gly polimorfizmusának szerepe a terápiás válasz befolyásolásában is felmerül. A szerzők naturalisztikus vizsgálatukban e polimorfizmus és az atípusos antipszichotikumok hatékonyságának összefüggését vizsgálták.
Lege Artis Medicinae
2002. AUGUSZTUS 20.
A gastrooesophagealis reflux betegség atípusos formái
A gastrooesophagealis reflux betegség a nemzetközi és hazai szakirodalom érdeklődésének homlokterébe került. A betegség prevalenciája a korábban becsültekhez képest sokkal nagyobb, és számos esetben atípusos formában jelentkezik. Irodalmi adatok szerint az emberiség 30- 40%-a szenved a refluxbetegség következményeitől.
Magyar Radiológia
2002. JÚNIUS 20.
Chondrodysplasia punctata - retrospektív diagnózis
Egy 10 éves, mentálisan egészséges fiú esetét ismertetjük, akinél lapos arc, bőrelváltozások, az Achilles-ín kontraktúrája, strabismus és egyedülálló csontelváltozások voltak észlelhetők
Magyar Radiológia
2002. ÁPRILIS 20.
Ileust okozó, szokatlan lokalizációjú rekeszsérv
A szerzők egy 21 éves nőbeteg magas ileust okozó, nem típusos lokalizációjú rekeszsérvének esetét ismertetik.
Lege Artis Medicinae
2000. MÁJUS 01.
A köszvény
A köszvény kialakulásának patomechanizmusára, klinikai klasszifikációjára, kezelésére és eredményes gondozására vonatkozó ismereteink az elmúlt évtizedekben jelentősen gyarapodtak, bár még számos kérdés vár meg válaszolásra: ilyenek egyebek között a női köszvény atípusos jellege, a gyakoribb előfordulás idősebb nőknél, a cyclosporin által indukált köszvény gyakran agresszív volta. Előrehaladást jelentett a fehérjékkel (elsősorban IgG-vel) borított kristályok gyulladást kiváltó szerepének megismerése, de továbbra is problémát jelent az intraarticularis kristály és mononátriumurát-lerakódás miatt kialakuló gyulladásos válasz változó jellege. A hosszú ideje uralkodó felfogástól eltérően ma már tudjuk, hogy nem minden köszvényes beteg középkorú férfi; egyre gyakrabban találkozunk fiatalabb, kiterjedt tophusos képződményektől szenvedő, gyógyszeres kezelésre refrakter betegekkel. A hiperurikaemia és a köszvény kapcsolata sok vonatkozásban tisztázódott ugyan, de ha megismernénk annak okát, hogy tartós hiperurikaemia miért nem jár együtt köszvénnyel, azt is megértenénk, hogy miért alakulhat ki alkalmanként köszvény tartós hiperurikaemia nélkül. A kórlefolyás lassításának, illetve a késői szövődmények megelőzésének fontos feltétele a korai diagnózis megállapítása, valamint a roham megszüntetését, a húgysavszint rendezését célzó kezelés beállítása.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.