Részletes keresés

Hypertonia és Nephrologia

2020. ÁPRILIS 24.

Arterial hypertension and atrial fibrillation - the most important risk factors for stroke in clinical practice

LUDOVIT Gaspar, VESTENICKA Veronika, CAPRNDA Martin

Vascular stroke is a very frequent cause of morbidity and mortality, and in patients who suffered stroke subsequent long-term neurological deficit of greater or lesser extent is an important factor. Numerous clinical and epidemiological studies confirmed that elevated systemic blood pressure is among the main risk factors of both ischemic and hemorrhagic vascular stroke, the effects of arterial hypertension being very complex including morphological and functional changes in vessels and vascular circulation. In our retrospective analysis of 218 patients hospitalized for stroke we found arterial hypertension in 91.2% of subjects and atrial fibrillation in 32.1% of subjects. 182 patients (83.5%) have been diagnosed with ischemic stroke and 36 patients (16.5%) with hemorrhagic stroke. In the group of patients with atrial fibrillation, only 33 patients (47.1%) were treated by anticoagulants, what points out an inadequate indication of anticoagulant treatment when considering the stroke risk calculation for atrial fibrillation (CHA2DS2- VASc Score) and bleeding risk (HAS-BLED Calculator for Atrial Fibrillation). It is also noteworthy that in the group of patients with anticoagulant therapy who have developed ischemic stroke in spite of this treatment, we found that in 48.5% the treatment was underdosed and therefore ineffective. Our work points to the need to improve the effective management of arterial hypertension and atrial fibrillation, the most common modifiable factors of vascular strokes.

HUN 2020;24(02)

Lege Artis Medicinae

2019. OKTÓBER 20.

A perifériás érbetegség gyógyszeres kezelése

BENCZÚR Béla

Magyarországon végzik az Európai Unió országai közül a legtöbb alsóvégtag-amputációt perifériás verőérbetegség miatt. Igen fontos ezért, hogy a betegséggel kapcsolatos korszerű ismeretek minél szélesebb körben ismertek legyenek. A LAM szerkesztőségéhez egymástól függetlenül egyszerre három szerző is kéziratot nyújtott be a perifériás verőérbetegségről. A kór diagnosztizálásáról előző számunkban olvashattak az érdeklődők, a mostaniban a gyógyszeres kezelés kerül a fókuszba, a következőben pedig az alsó végtagi revascularisatio új lehetőségei. Fontos megjegyeznünk, hogy a közlemények különböző szerzők, szerzőcsoportok művei, ezért elkerülhetetlen az esetleges átfedés, de a véleménykülönbség is, amelyeket nem kívántunk a szerkesztés során befolyásolni. A szerkesztőség

HUN 2019;29(10)

Klinikum

2016. OKTÓBER 11.

A biológiai terápia 15 éve - A Figyelő 2015;2

HOLLÓ Péter

Mintegy 15 évvel ezelőtt új fejezet kezdődött a gyógyszergyártásban: megjelentek az első olyan szerek, melyekkel egy adott betegség patomechanizmusába célzottan tudunk a kulcsfontosságú molekulák gátlása révén beavatkozni. Legfőbb jellemzőjük, hogy biotechnológiai úton előállított, fehérjetermészetű molekulák, a gátolni tervezett molekulák vagy receptoraik antitestjei.

HUN

Klinikum

2016. OKTÓBER 11.

Reumatológiai gyulladásos betegségek és cardiovascularis rizikó a reumatológus szemszögéből - A Figyelő 2016;1

SZEKANECZ Zoltán

A gyulladásos reumatológiai kórképek (arthritisek és autoimmun betegségek) nagy részében akcelerált atherosclerosis és következményesen megnövekedett cardiovascularis (CV) morbiditás és mortalitás észlelhető. Ennek háttere leginkább rheumatoid arthritisben (RA) ismert (ezért a továbbiakban döntően erre fókuszálunk), de jellemző a spondylarthritisekre, köszvényre, juvenilis arthritisre, SLE-re, sclerodermára, myositisre is.

HUN

Lege Artis Medicinae

2016. JÚNIUS 20.

Az első három életév táplálási és táplálkozási zavarai organikus és funkcionális nézőpontból

SCHEURING Noémi, DANIS Ildikó, KAROLINY Anna, SZABÓ László

A csecsemők és kisgyermekek optimális táplálása kritikus kérdés a szülők és a szakemberek számára. A táplálás kérdéseiben a mennyiségi és minőségi szempontokon túl a táplálkozási viselkedés megnyilvánulásai (a táplálás és a táplálék elfogadásának módja) is meghatározó tényezők.

HUN 2016;26(05-06)

Klinikum

2014. OKTÓBER 19.

Kedves Kollégák!

Túl egy pár őszi, számunkra fontos szakmai kongresszuson, ebben a Hírlevélben elsősorban gratulálni szeretnék.

HUN

Klinikum

2014. OKTÓBER 19.

A legújabb autoinflammatorikus kórkép - SAVI (STING-associated vasculopathy with onset in infancy)

DÉRFALVI Beáta

Az immunszabályozási zavarok felderítése kapcsán szorosan összefonódik a reumatológia és az immunológia.

HUN

Magyar Orvos

2014. JÚLIUS 10.

Új gyógyszer a perifériás artériás betegség kezelésére A végtag-amputáció elkerülhető!?

LIPTÁK Judit

A claudicatio intermittens, magyarul időszakos sántítás, a perifériás artériás betegség (peripheral arterial disease, PAD) egyik vezető tünete. Jellemzően arról számol be a beteg, hogy meghatározott távolság megtétele után járáskor fájdalom lép fel a vádlijában, lábában, ezért meg kell állnia. A fájdalom pár perces pihenő után megszűnik, majd útját folytatva körülbelül ugyanakkora távolságonként ez ismétlődik. Említheti emellett a beteg, hogy lába gyakran zsibbad, gyenge és hideg. A lábának szőrzete meggyérült, körme lassabban nő, mint korábban megszokta, sebei lassabban vagy egyáltalán nem gyógyulnak.

HUN 2014;22(04-05)

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Befolyásolják a csecsemőket a múltbeli események

A csecsemők interakcióit vizsgálta Daniel Messinger, a Miami Egyetem pszichológusa, és rámutatott, hogy a babák nem egyszerűen az adott pillanatban élnek. Az Infancy szakfolyóiratban közzétett tanulmányában arról számol be, hogy a csecsemőket meglepően érett módon befolyásolják a múltbeli események.

HUN

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

A perifériás obliteratív verőérbetegség jelentősége, kezelése

Ne feledkezzünk meg! A perifériás verőérbetegség gyakran fordul elő. Fokozott rizikót jelent az összmortalitás, a kardiovaszkuláris és a koronáriabetegségből eredő mortalitás tekintetében, emiatt igen lényeges a betegek kiszűrése és korszerű kezelése.

HUN