Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 56

Ideggyógyászati Szemle

2007. MÁRCIUS 20.

A tirozin-hidroxiláz-inhibitor lokális (intracerebralis vagy intracerebroventricularis) adásának a hatása a neuroendokrin dopaminerg neuronokra és a prolaktinfelszabadulásra

BODNÁR Ibolya, HECHTL Dániel, SZÉKÁCS Dániel, OLÁH Márk, NAGY M. György

A hypophysis prolaktin- (PRL-) elválasztásának fő fiziológiai szabályozója a mediobasalis hypothalamus neuroendokrin dopaminerg neuronjaiban termelődő dopamin (DA). A neuronok axonjai az eminentia medianában, illetve a hypophysis közti-hátsó lebenyében végződnek. A DA-bioszintézis meghatározó enzimatikus lépése az L-3,4- dihidroxifenilalanin képződése tirozinból, amelyet a foszforilált, ezáltal aktivált tirozin-hidroxiláz (TH) enzim katalizál. Kísérleteink célja volt: 1. megfigyelni a hypothalamicus nucleus arcuatusban történő DA-bioszintézis gátlásának hatását a PRL-elválasztásra, 2. megvizsgálni, vajon a foszforilált TH az enzimgátlás célpontja- e.

Ideggyógyászati Szemle

2007. MÁRCIUS 20.

A glutamaterg idegrostok szinaptikus összeköttetései a patkány nucleus suprachiasmaticusában

KISS József, CSÁKI Ágnes, CSABA Zsolt, HALÁSZ Béla

A nucleus suprachiasmaticus alapvető szerepet játszik a cirkadián ritmusok szabályozásában. A sejtcsoportban sok glutamaterg rost fordul elő. Nem ismert, hogy a glutamaterg axonterminálisok milyen sejtekkel létesítenek szinapszist. Ezért tanulmányoztuk a glutamaterg axonvégződések viszonyát a sejtcsoportban lévő vazoaktív intestinalis polipeptidet (VIP), GABA-t és arginin-vazopresszint (AVP) tartalmazó neuronokhoz.

Ideggyógyászati Szemle

2006. MÁRCIUS 30.

A nocicepció plaszticitása: a funkcionális-strukturális fájdalom kutatás újabb eredményei (angol nyelven)

KNYIHÁR Erzsébet, CSILLIK Bertalan

A tradicionális szemlélet szerint a fájdalomrendszer három neuronból áll. Ezek közül az első, a primer nociceptív neuron a nociceptorokkal kezdődik és a gerincvelő hátsó szarváig tart. A második, a spinothalamicus neuron a canalis centralis előtt kereszteződve a hátsó szarvat köti össze a thalamusszal. A harmadik, a thalamocorticalis neuron, az agykéreg „fájdalomközpontjaiban” ér véget.

Ideggyógyászati Szemle

2003. OKTÓBER 20.

A táplálékfelvétel hypothalamicus szabályozása

PALKOVITS Miklós

A táplálékfelvételnek a központi idegrendszer által történő szabályozása egy számos idegsejt által alkotott körpályán (neuronal circuit) át történik. A táplálékfelvétellel kapcsolatos ingereket idegi és humorális pályák szállítják a hypothalamusba. Itt több, a táplálékfelvétel szempontjából specifikus receptor (inzulin-, leptin-, ghrelin-), továbbá számos neuropeptid- és kannabinoid receptor található.

Ideggyógyászati Szemle

2003. AUGUSZTUS 20.

Dopamintranszporter-vizsgálatok egyfotonemissziós komputertomográfiával (SPECT) mozgászavarokkal járó kórképekben

KANYÓ Balázs, ÁRGYELÁN Miklós, DIBÓ György, SZAKONYI Zsolt, VÉCSEI László, FÜLÖP Ferenc, LÁNCZ Adrienn, FORGÁCS Péter, PÁVICS László

A 99mTc-TRODAT-1 új, technécium alapú radiofarmakon, amely szelektíven a preszinaptikus dopamintranszporterhez kötődik. A szerzők különböző mozgászavarokkal járó kórképek esetében vizsgálták a 99mTc-TRODAT-SPECT klinikai hatékonyságát.

Ideggyógyászati Szemle

2002. AUGUSZTUS 20.

Parkinson-szindróma és kognitív zavarok

SZIRMAI Imre, KOVÁCS Tibor

Parkinson-betegségben szenvedők gondolkodási - elsősorban exekutív - műveletei a kórkép előrehaladásával romlanak. Károsodik a beszéd, a szóképzés, a munkamemória, a problémamegoldás, a tervezési készség és a flexibilitás. A gondolkodás zavarainak többsége a beszéd-, tartás-, egyensúly- és járászavarok súlyosságával arányos, és nem reagál DOPA-szubsztitúcióra.

Ideggyógyászati Szemle

2001. SZEPTEMBER 01.

Subcorticalis infarktus és ipsilateralisan csökkent P3 kiváltottpotenciál-komponens

MOLNÁR Márk

A kognitív teljesítményekkel összefüggő P3 eseményfüggő kiváltottpotenciál-komponens keletkezésének mechanizmusa és helye változatlanul ismeretlen. Humán adatok alapján valószínűsíthető a parietotemporalis lebenyek határterületének, a frontális lebenynek és a limbicus rendszer szerepének fontossága.

Ideggyógyászati Szemle

2000. MÁJUS 01.

A központi idegrendszer neuropatológiai eltérései dystrophia myotonicában

KOVÁCS Gábor Géza, PAPP Mátyás, TAKÁTS Annamária, LÁSZLÓ Lajos, RÉVÉSZ Tamás

A dystrophia myotonica örökletes szisztémás betegség, amelyre a myotonia, a myopathia, a frontális kopaszság, a cataracta, cardialis és endokrin eltérések, a gonadatrophia és az értelmi fogyatékosság jellemző. Genetikai alapja egy CTG (citozim-timidin-guanin) trinukleotid változó mértékű ismétlődése a 19-es kromoszómán elhelyezkedő génen.

Ideggyógyászati Szemle

1999. NOVEMBER 01.

Mikroelektródás intraoperatív elektrofiziológiai vizsgálati módszer a neurogén fájdalom és a mozgászavarok stereotaxiás sebészi kezelése során

HORVÁTH Zsolt, BALÁS István, KÖVÉR Ferenc, DIBÓ György, CSALA Béla, KOVÁCS Attila, NIEDETZKY Csaba, KELLÉNYI Lóránt, DÓCZI Tamás

A gyógyszeres kezelésre nem reagáló neurogén fájdalmak és extrapiramidális mozgászavarok műtéti kezelésére manapság újból egyre nagyobb teret hódítanak a stereotaxiás módszerrel végzett diszkrét törzsdúci laesiók.

Ideggyógyászati Szemle

1998. MÁJUS 01.

A memóriazavarok lokalizációja

SZIRMAI Imre

A memóriazavarok néhány klinikai formája lokalizálható. A belső (amygdala) és külső (cingularis) memóriakörök közös tagjai a nucleus anterior és dorsomedialis thalami és a temporalis lebeny medialis része.