Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 34

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Kismamáknak ártalmas az aszpartám

Kismamák gyakran kérdezik, hogy a mesterséges édesítők, például az aszpartám nem veszélyesek-e a magzatra? A szülést követően pedig a testsúlycsökkentő diéta részeként innának diétás italokat. Ne tegyék!

Ideggyógyászati Szemle

2010. SZEPTEMBER 30.

A központi idegrendszer daganatainak patológiája

BÁLINT Katalin, JULOW Jenő

Bálint Katalin és Julow Jenő „A központi idegrendszer daganatainak pathologiája” című kézikönyvét a neuroonkopatológiával foglalkozó hallgatóknak és azoknak a kollégáknak ajánljuk, akik az agytumorokkal ismerkednek. Az összeállítás hasznos lehet továbbá patológus-, idegsebész-, neurológus-, neuroradiológus-, onkológus-, radioterapeuta-, szemész-, fülészrezidenseknek is a szakvizsgára történő felkészülésben.

Ideggyógyászati Szemle

2010. MÁJUS 30.

Agytumorok képfúzióval vezérelt brachyterápiája

JULOW Jenő

A recidiváló cystás craniopharyngeomák intracavitalis ittrium- 90 kolloidbesugárzásával és a gliomák, pinealomák, agytörzsi tumorok, meningeomák, szolid craniopharyngeomák és metasztázisok jód-125 interstitialis besu-gárzásával kapcsolatos közleményeinket tekintettem át.

Ideggyógyászati Szemle

2009. MÁRCIUS 25.

A diffúziós képalkotás alkalmazása a neuroradiológiában

BARSI Péter

A mágneses rezonanciás (MR) diffúziós képalkotás minden modern MR-készüléken rendelkezésre áll. Láthatóvá teszi a vízmolekulák agyszövetben és intracranialis idegen szövetekben történő mozgását, információt nyújt az intra- és extracelluláris tér arányának változásáról, az idegen szövetek és folyadékok tulajdonságairól.

Magyar Radiológia

2002. JÚNIUS 20.

Sebészet MR-vezérelt, fókuszált ultrahanggal

JÓLESZ Ferenc A., BÉRCZI Viktor, HÜTTL Kálmán, REPA Imre, HYNYNEN Kullervo

Az utóbbi években a fókuszált ultrahang- és az MR-képalkotás egyesítésével egy új, noninvazív terápiás módszer alakult ki: az MR-vezérelt, fókuszált ultrahanggal végzett sebészet (FUS).

Ideggyógyászati Szemle

1997. SZEPTEMBER 20.

Számítógépes DNS - méréssel nyert eredmények astrocytomáknál - biológiai sajátosságok és prognózis

SZŰCS István, LEEL-ŐSSY Lóránt, KINDLER Miklós

A szerzők astrocytomákból nyert mintákban a sejtmagok izolálása után, és részben lenyomati keneteken, Feulgen-festést követően számítógépes programmal mérték a daganatsejtek DNS-tartalmát, amelyet hisztogramon ábrázoltak, majd algoritmusok segítségével a daganatok biológiai sajátosságát meghatározó egyes értékeket vizsgáltak (5cER, 2 CDI, DNS-index, sejtfázis-paraméterek). A hisztogramokat, valamint a számszerű értékeket egymáshoz viszonyították, továbbá összehasonlították a Kernohan-féle malignitási fokozatokkal és a túléléssel. Vizsgálataik szerint a magizolált készítményeken végzett számítógépes képanalizátoros (,,image”) DNS-meghatározás alkalmas módszer a daganatok természetének megítélésére. A méréssorozat azt mutatta, hogy a túlélés a DNS-indexekhez, valamint a Kernohan-fokozatokhoz viszonyítva nem mutat kellő szignifikáns összefüggést. Ugyanakkor a DNS analízis és a szövettani fokozatok közötti korreláció igen jó volt. A megfigyelés arra utal, hogy a DNS analízis hasznos információkat ad az agydaganatok prognózisáról akkor, ha az agytumorok prognózisát befolyásoló egyéb tényezők hatását is figyelembe vesszük. DNS-analízissel megfigyeléseket lehetett tenni az astrocytomák malignus transzformációjának patomechanizmusára vonatkozóan is. A módszer eredményesen használható a daganatsejtek azonosítására tűbiopsziás anyagok esetében még akkor is, ha azokat a tumor határzónájából vették.

Lege Artis Medicinae

1993. AUGUSZTUS 31.

Intracranialis lipomák jelentősége egy ritka eset kapcsán

CSERNI Gábor

Az intracranialis lipomák ritka, a boncolási statisztikák szerint 0,08%-os gyakorisággal előforduló elváltozások. Egy 93 éves nő bal Sylvius-árokban elhelyezkedő lipomája véletlen boncolási leletként került észlelésre. A szövettani feldolgozás megerősítette a makroszkópos jellegzetességek alapján felállított diagnózist. Az elsősorban a középvonalban található intracranialis lipomákat manapság nem valódi daganatoknak, hanem a subarachnoidealis tér fejlődési rendellenességeinek tartják. A keletkezésükre vonatkozó elmélet magyarázattal szolgál a laesióhoz gyakran társuló egyéb agyfejlődési rendellenességekre, valamint az elváltozás bizonyos jellegzetességeire, mint a lipomán belüli ér és idegképletekre. Bár többnyire tünetmentesnek ismertetik az elváltozást, több esetben írtak le hozzá társuló epilepsziás rosszulléteket, hydrocephalust, fejfájást, magatartászavarokat, góctüneteket. Korszerű diagnosztikájukban a komputertomográfia és a mágneses magrezonancia-vizsgálat szerepe meghatározó. Az intracranialis lipomákat általában tünetileg kell kezelni; sebészeti kezelésük ritkán indokolt, főként a söntműtétekre korlátozódik, mivel a rezekció nehéz és nem várható tőle teljes javulás.

Ideggyógyászati Szemle

1986. JANUÁR 01.

Glia fibrillaris savi fehérje Nude egérbe transzplantált humán anaplasztikus astrocytomában

MÉREI F. Tibor, NÉMETH Péter, MÁTYÁS György, HORVÁTH Anna, GALLYAS Ferenc

Egy 33 éves nő anaplasztikus astrocytomájának Nude egérbe transzplantált daganatában vizsgáltuk a glia fibrillaris savi fehérje (GFAP) viselkedését. Az immunperoxydase reakcióval kimutatható fehérjét tartalmazó sejtek aránya és jellege nagyfokú hasonlóságot mutatott az eredeti daganathoz és az első átoltás óta eltelt félév alatt a daganat újabb átoltások révén biztosan fenntarthatónak bizonyult. A központi idegrendszeri gliaeredetű tumorok jellegének vizsgálatához a leírt eljárás biztatónak tűnik. A GFAP kimutatás olyan tumor-marker, melynek a központi idegrendszeri daganatok hisztogenezisében diagnosztikus jelentősége lehet. Ezt a tulajdonságot a Nude egér átoltások során az általunk vizsgált agytumor is megőrizte.

Ideggyógyászati Szemle

1978. AUGUSZTUS 01.

Neuropediatriai megbetegedések diagnosztikája whole body komputer tomográfiás készülékkel

DR. C Claussen, DR. F. Lohkamp, DR. VARGHA Gy.

Szerzők a cranialis komputer tomográfiával (CKT) foglalkoznak, melyet whole body berendezéssel (Ohio Nuclear Delta-Scan készülék) végeztek. Röviden ismertetik a berendezés és a CKT lényegét, módszerüket. A kongenitális fejlődési rendellenességek, a cerebro-vascularis megbetegedések és gyulladásos elváltozások, valamint az agytumorok csoportjából mutatnak be komputer tomogrammokat. Rámutatnak a whole body berendezés előnyeire, a kétsíkú vizsgálat fontosságára. Foglalkoznak azokkal a kérdésekkel, melyek az intracerebralis vérzések és daganatok CKT-s diagnosztikája során felmerülnek. Az irodalommal egyetértésben hangsúlyozzák, hogy az agyi elváltozások, főleg a daganatok diagnosztikájában a CKT, mint non-invazív vizsgáló eljárás, a választott metódus. Az invazív vizsgálatok többsége feleslegessé válik, csupán az angiográfia elvégzése lehet esetleg szükséges.