Részletes keresés

Hypertonia és Nephrologia

2016. DECEMBER 20.

Újdonságok az IgA-nephropathia patogenezisében, diagnózisában és kezelésében

NAGY Judit, VAS Tibor, KOVÁCS Tibor

Az IgA-nephropathia a primer glomerulonephritisek vezető oka világszerte. Az IgA-nephropathia immuneredetű betegség. Patogenezise szerint több lépcsőben alakul ki, kezdődve a csökkent glikolizációjú IgA1 keletkezésével, amely ellen IgG- és IgA-típusú autoantitestek képződnek. A kóros IgA1 és az autoantitestek immunkomplex-keletkezéshez vezetnek, amelyek lerakódnak a glomerulusok mesangiumában mesangialis proliferatív glomerulonephritis kialakulását okozva. A betegség klinikai megjelenése nagyfokú variációkat mutat, és változó kimenetelű lehet. Korán fel kell ismerni a progresszióra hajlamos, végstádiumú veseelégtelenséghez vezető eseteket a különböző klinikai, patológiai és biológiai markerek alapján. Az IgA-nephropathia terápiás ajánlásai főleg tapasztalatok és nem meggyőző bizonyítékok alapján készültek. Mindez a KDIGO Clinical Practice Guideline for Glomerulonephritis irányelvre is vonatkozik. A betegek három csoportba sorolása javasolt a progressziós rizikófaktorok alapján és minden csoportban általános, nem specifikus vesevédő kezeléseket (elsősorban angiotenzinkonvertálóenzim-gátló vagy angiotenzinreceptor-blokkoló adását) kell bevezetni. Ismertetjük a KDIGO Guideline szteroid- és immunszuppresszív kezelésre vonatkozó ajánlásait mérsékelt és nagy rizikójú betegeknek. Végül bemutatjuk az egyéb kezelési lehetőségeket (tonsillectomia stb.) és a folyamatban levő klinikai vizsgálatokat.

HUN 2016;20(06)

Klinikum

2016. OKTÓBER 11.

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és cardiovascularis kockázat – ahogyan azt a kardiológus látja - A Figyelő 2016;1

KEREKES György

A rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek esetében már az 1950-es években leírták az érelmeszesedésre való fokozott hajlamot és az ehhez társuló magas szív- és érrendszeri halálozást. Miközben az átlagpopuláció halálozási adatai az utóbbi fél évszázadban jelentősen javultak, az RA-ban mért cardiovascularis (CV) mortalitási mutatók érdemben nem változtak.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2015. JÚLIUS 30.

A β-amiloid és a mitochondrialis diszfunkció szerepe az Alzheimer-kór patogenezisében

SZARKA András

Az Alzheimer-kór a leggyakoribb közép- és időskorban előforduló dementiát okozó betegség. Populációs felmérések szerint az Alzheimer-kór a 65 évesnél idősebb korosztály 7-10%-át, míg a 85 évesnél idősebbek 50-60%-át érinti. A gyakori előfordulása ellenére sajnos mind a mai napig egyértelműen nem ismert a patogenezise, illetve nem rendelkezünk hatásos neuroprotektív terápiás eszközzel.

HUN 2015;68(07-08)

Hypertonia és Nephrologia

2014. SZEPTEMBER 20.

A Reynolds-score rendszer helye a cardiovascularis rizikó meghatározásában

MÓCZÁR Csaba

A szerző részben az irodalmi adatok áttekintésével, másrészt saját tapasztalatainak a felhasználásával összefoglalja a Reynolds cardiovascularis rizikóbecslő rendszerrel kapcsolatos ismereteket. A cikk első részében arról ír, hogy az atherosclerosis patogenezise kutatásának eredményei hogyan épültek be a rizikóbecslésbe. Ennek a folyamatnak az egyik eredménye a Reynolds-score rendszer kialakulása, amely a hagyományos rizikófaktorokon túl a magas érzékenységű C-reaktív proteint és a cardiovascularis családi kórelőzményt emelte be a rizikóbecslés folyamatába. Bemutatja a Reynolds-rendszer lényegét, validálása folyamatát. Foglalkozik a hagyományos rendszerekkel való összehasonlító tanulmányokkal is. A cikk utolsó fejezetében taglalja a Reynolds cardiovascularis rizikóbecslő módszer gyakorlati alkalmazásának kérdéseit.

HUN 2014;18(03-04)

Hírvilág

2012. FEBRUÁR 23.

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Aldoszteron-antagonisták a szívelégtelenség kezelésében

A szívelégtelenségben bizonyítottan kedvező hatású gyógyszercsoport gyakorlati alkalmazása messze van az irányelvek javaslataitól.

HUN

Lege Artis Medicinae

2010. AUGUSZTUS 20.

Az atherosclerosis gyógyszeres kezelése statinokkal

KÉKES Ede

A statinok képesek jelentős mértékben csökkenteni az LDL-koleszterin-szintet. Ma már ezeket a készítményeket nem nélkülözhetjük sem a primer, sem a szekunder cardiovascularis prevencióban.

HUN 2010;20(08)

Ideggyógyászati Szemle

2009. JÚLIUS 22.

Pompe-kór - I. rész - A betegség patogenezise és klinikuma

ILLÉS Zsolt, TRAUNINGER Anita

A Pompe-kór az alfa-glikozidáz enzim hiánya vagy elégtelen működése miatt kialakuló ritka tárolási betegség. Az egyetlen olyan öröklődő izombetegség, amely kezelhető, ez adja a diagnózis kiemelt jelentőségét. A betegség természetes lefolyása alapján korai, infantilis és késői, gyermekkori- juvenilis-felnőtt kezdetű kórformákat különítenek el. Az infantilis kórképekben a korai légzészavar, cardiomyopathia, a mozgásfejlődés elmaradása a vezető tünet, míg a késői kezdetű betegségben hiányzik a cardiomyopathia.

HUN 2009;62(07-08)

Lege Artis Medicinae

2008. SZEPTEMBER 19.

Az arthritis psoriatica és gyógyszeres kezelésének lehetőségei

KOÓ Éva

A destruktív ízületi gyulladás a psoriasisban szenvedő betegek 10-30%-ában lép fel; patogenezisében genetikus és immunológiai tényezők egyaránt szerepelnek. A patogenezis alapján új szereket, TNF-alfa-gátlókat (etanercept, infliximab, adalimumab) vezettek be a betegség kezelésére. A betegek kiválasztásakor a biológiai terápia kockázata is mérlegelendő; a korai mellékhatásokon kívül nyomon kell követni a kezelés beszüntetése után jelentkező esetleges késői mellékhatásokat is.

HUN 2008;18(08-09)

Lege Artis Medicinae

2007. SZEPTEMBER 19.

TNF-alfa-ellenes antitest-terápia Crohn-betegségben

LAKATOS Péter László

A Crohn-betegség krónikus gyulladásos kórkép, amely a gastrointestinalis traktus bármely területét érintheti. A betegség patogenezise csak részben ismert, különböző környezeti és egyéni (például genetikai, epithelialis, immun- és nem immun-) tényezők együttesen vezetnek a krónikus gyulladásos folyamat elindításához, amelyben egyaránt jelentős szerepe van a pro- és antiinflammatorikus citokineknek és a lamina propria T-sejtjei defektív apoptózisának.

HUN 2007;17(08-09)