Az arthritis psoriatica és gyógyszeres kezelésének lehetőségei
KOÓ Éva1
2008. SZEPTEMBER 19.
Lege Artis Medicinae - 2008;18(08-09)
Összefoglaló közlemény
KOÓ Éva1
2008. SZEPTEMBER 19.
Lege Artis Medicinae - 2008;18(08-09)
Összefoglaló közlemény
Az arthritis psoriatica destruktív ízületi gyulladás, a psoriasisban szenvedő betegek 10-30%- ában lép fel. Előfordulása Magyarországon 10- 20 ezerre becsülhető; patogenezisében genetikai és immunológiai tényezők egyaránt szerepelnek. Progressziója a funkcionális állapot romlása alapján átlagosan 0,05 HAQ pont/év adattal jellemezhető. A hagyományos báziskezelések (betegségmódosító szerek: DMARDs) nem mindig fékezik kellően a betegséget, illetve az ízületi károsodást. Az arthritis psoriatica patogenezise alapján új szereket (tumornekrózis-faktor-alfagátlók: TNF-alfa-gátlók) vezettek be a betegség kezelésére, amelyek psoriasisban és arthritis psoriaticában egyaránt hatásosak. A biológiai választ módosító szerek (BRMDs) lehetővé teszik a legsúlyosabb, egyéb gyógyszerekre refrakter, magas aktivitást mutató betegek kezelését. A különböző biológiai terápiák (etanercept, infliximab, adalimumab) hatásosságában nincs szignifikáns különbség. A közlemény a hagyományos bázisszereket, a TNF-alfa-gátlók javallatát, eredményességét, mellékhatásait, hazai rendelhetőségüket ismerteti. A báziskezelés és a biológiai terápia az arthritis psoriatica kezelésében szigorú szakorvosi ellenőrzés mellett biztonságos.
Lege Artis Medicinae
Sok letűnt civilizáció nem rendelkezik írásos emlékekkel, a tudás szájhagyomány útján terjed versekben, mondákban és dalokban - így a kezdetek megismeréséhez a művészetekre, mítoszokra, régészeti leletekre és az antropológiára támaszkodhatunk. A végtagját vesztett emberről már a mintegy 36 000 éves franciaországi és spanyolországi barlangrajzokon is láthatunk ábrázolást.
Lege Artis Medicinae
A Parkinson-kór kezelésében a legnagyobb kihívást a dyskinesiák és a motoros fluktuáció késleltetése, kezelése jelenti. Az úgynevezett késői levodopaszindróma kialakulásáért a pulzatív levodopahatást teszik felelőssé. Több bizonyíték van arra, hogy a fiziológiás állapotot legjobban megközelítő, folyamatos dopaminerg stimuláció csökkenti a dyskinesiákat, és megszünteti a motoros fluktuációt. A folyamatos striatalis stimuláció többfajta kezelési lehetőséggel biztosítható; ilyen a COMT-gátlás, a kontrollált felszívódású dopaminagonisták, az új bevitelt jelentő tapaszformula, az intrajejunalis levodopainfúzió és a mély agyi stimuláció alkalmazása.
Lege Artis Medicinae
A DNS jelentőségének megismerését követően évtizedekig a fehérjét kódoló szakaszainak mind részletesebb feltárása állt a kutatások középpontjában, miközben a genom jelentős részét, több mint 98%-át kitevő, nem kódoló DNSszekvenciákat evolúciós maradványnak, vagyis feleslegesnek tartották (junk DNA: hulladék- DNS). Napjainkban azonban a rövid láncú, fehérjét nem kódoló RNS-ek népes családjai, mint az siRNS, a mikro-RNS, a rasiRNS és piRNS, forradalmasítják a génszabályozásról alkotott ismereteinket. Az összefoglaló célja a rövid láncú RNS-ek bemutatása, keletkezésük és funkciójuk ismertetése. Részletesebben foglalkozunk az újonnan felfedezett, 21-24 nukleotid mérettartományba eső RNS-molekulákkal, a mikro-RNSekkel, amelyek a megfelelő hírvivő RNS célpontmennyiségének szabályozásában működnek közre. A mikro-RNS-eket kódoló gének gyakran lokalizálódnak a genom olyan fragilis szakaszaira, amelyeknek érintettségét korábban számos daganattal kapcsolatban leírták. Így aztán nem meglepő, hogy a megváltozott mikro- RNS-mintázat és a daganatok kapcsolatának vizsgálata a felfedezést követő rövid idő alatt a kutatások fókuszába került.
Lege Artis Medicinae
A krónikus obstruktív tüdőbetegség (chronic obstructive pulmonary disease, COPD) jelenleg a negyedik-ötödik vezető halálok az ipari világban és 2020-ra a harmadik halálokká válhat. A betegség több évtizeden át kínzó panaszokat okoz, költséges fenntartó kezelést igényel, végül légzési, keringési szövődmények okozzák a beteg halálát.
Lege Artis Medicinae
Az emberi szervezet C-vitamin-tartalma 20 mg/ttkg. Átlagos 70 kg-os testsúllyal számolva ez 1400 mg C-vitamint jelent, ennek 2-3%-át veszítjük el naponta. A per os bevitt C-vitamin 85%-a szívódik fel, így a kívánatos napi mennyiség 60-80 mg, ezt a normális vegyes étrend megfelelően biztosítja. Hiánytünetek csak körülbelül 300 mg C-vitamin-tartalom alatt jelentkeznek, ami azt jelenti, hogy a jellemző klinikai kép csak hónapokig tartó teljes C-vitamin-mentes étrendet követően alakul ki. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a dohányosok és a rendszeresen alkoholt fogyasztók a napi ajánlott C-vitamin-bevitel öt-tízszeresét is igényelhetik.
Ideggyógyászati Szemle
[Az öregedő társadalmakban a dementia morbiditása és mortalitása jelentős ütemben növekszik, kifejezett terhet róva így az egészségügyre, a gazdaságra és a társadalom egészére egyaránt. A betegek és gondozóik életminőségét és életkilátásait a mihamarabbi diagnózis és az elérhető kezelések megkezdése nagymértékben meghatározza. A rendelkezésre álló kolinészteráz-gátlók és a memantin megközelítőleg két évtizede az Alzheimer-kór terápiájának alappillérei, de az évek során egyre több tapasztalat gyűlt össze a nem Alzheimer-kór okozta egyéb dementiát okozó kórképekben való alkalmazásról is. Munkánk célja, hogy átfogó összefoglalót adjunk a kolinészteráz-gátlók és a memantin használatáról, jellemzőiről és hatásairól Alzheimer- és nem Alzheimer eredetű dementiákban.]
Lege Artis Medicinae
Az új koronavírus-betegségről és kezeléséről több mint egy éve gyűlnek az adatok. A betegség kimenetele négyféle lehet: tünetmentes vagy enyhe lefolyású, hospitalizációt igénylő, súlyos vagy letális kimenetelű, és tartós, vagy utólagos manifesztációjú. Ez utóbbiakat nevezzük poszt-Covid-tünetegyüttesnek. Az akut Covid- és a poszt-Covid-tünetegyüttes részeként gyakori, de igen heterogén lokalizációjú fájdalomszindrómákat írtak le. Ezeket a fájdalom típusa szerint célszerű osztályozni: nociceptiv/gyulladásos, perifériás neuropathiás vagy centrális. Tisztázni kell azt is, hogy a poszt-Coviddal megjelenő beteg milyen szakaszban van, azaz elhúzódó, long-, vagy poszt-Covid-szindrómával állunk-e szemben. Az akut általános gyulladásos reakció mellett igen ritka a mozgásszervrendszerben jelentkező valódi ízületi vagy izomgyulladásos jelenség. Akut és elhúzódó formákban viszont egyaránt jelen van a diffúz mozgásszervi fájdalom, a krónikus fáradtság, a generalizált szorongás és a depressziós hajlam. Ezek magyarázata alapvetően neurológiai: parainfekciós „neuroinflammatio”, azaz neuropathiás és centrális mechanizmusok állnak a háttérben. Eszerint kell az analgetikumok neurofarmakológiai hatásmechanizmusainak ismeretében a terápiás lehetőségek közül választani. Az időskorú, nagy iatrogén kockázatú betegeknél, több társbetegség fennállása mellett, per os kezelés helyett a transdermalis gyógyszerbevitel is alkalmazható.
Lege Artis Medicinae
A stroke világszerte és Magyarországon is az egyik leggyakoribb halálok, a tartós rokkantság leggyakoribb oka. Magyar nyelvű orvosi szövegek 1690-től említik a kórképet és annak kezelési lehetőségeit. A stroke kezelésére kezdetben népi gyógymódokat, gyógynövényeket és érvágást alkalmaztak. Később ezeket a módszereket a fej hűtésével egészítették ki. A 19. század közepétől használtak gyógyszertári készítményeket. A 20. század második felétől az akut ellátásban a gyógyszeripar által előállított, keringésjavító és neuroprotektív hatást ígérő készítményeké volt a főszerep. Prevencióra vérnyomáscsökkentők, lipidcsökkentők és antithromboticus hatású készítmények váltak a rutinellátás részévé. A képalkotó eljárások – elsősorban a koponya-CT és a nyaki erek ultrahangvizsgálata – az 1980-as évek közepétől gyökeresen átalakították a cerebrovascularis betegségek diagnosztikáját. Az 1990-es évektől a jó minőségű klinikai vizsgálatokból származó megbízható evidenciákra alapozzuk a diagnosztikus és terápiás döntéseket. A 21. század elejétől a reperfúziós kezelések (intravénás thrombolysis és mechanikus thrombectomia) jelentik a leghatékonyabb akut ellátást. Jelenleg a reperfúziós kezelések időablakának kiterjesztése zajlik. A tanulmány a stroke hazai ellátásának fejlődését foglalja össze az elmúlt három és fél évszázad magyar nyelvű szakirodalmának áttekintésével.
Hypertonia és Nephrologia
A hat részből álló összefoglaló bemutatja a hyperkalaemia epidemiológiáját, diagnózisát, patogenezisét és kezelését.
Ideggyógyászati Szemle
Az insomnia - az alvás elégtelensége - jelentős következményekkel járó gyakori állapot. Megkülönböztethetünk elsődleges formát (insomniabetegség) és komorbid insomniákat. A hatásos kezelés alapfeltétele a számos kiváltó ok miatti gondos kivizsgálás és - ha lehetséges - az oki terápia, melyben az alvásmedi-cina-centrumok tudnak segítséget nyújtani. Az insomniabetegség kezelésében elsődleges a kognitív viselkedésterápiák alkalmazása, valamint az altatók megfelelő használata. Az összefoglalóban érintjük az insomnia kivizsgálási lehetőségei mellett az alapvető ismereteket a kognitív viselkedésterápiáról. Érintjük továbbá az altatóként alkalmazott hatóanyagok jellemzőit is. Annak ellenére, hogy számos insomniaellátási protokoll áll rendelkezésre, viszonylag kevés szó esik az altatóhasználat gyakorlati szempontjairól. Összefoglalónk célja ezért a klasszikus irányelvszerű leírás mellett a helytelen és helyes altatóhasználati eljárások, szokások ismertetése is.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás