Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 14177
Lege Artis Medicinae
2020. ÁPRILIS 18.
Digitális eszközökkel támogatott terápiatervezés folyamata a precíziós onkológiában
A molekuláris információ alapú személyre szabott precíziós orvoslás új mérföldkőhöz érkezett az onkológiában. Mostani tudásunk szerint hozzávetőleg 600 gén 6 millió mutációja hozható összefüggésbe a daganatok kialakulásával, és minden beteg esetében átlagosan egyszerre 3-4 ilyen „driver” gén mutációja van jelen. A molekuláris diagnosztika fejlődése ma már lehetővé teszi, hogy a rutinellátás részeként megismerjük a betegek daganatának részletes molekuláris profilját. Ennek klinikai relevanciája az, hogy ma már 125 célzott gyógyszer van forgalomban és további több száz hatóanyag érhető el klinikai vizsgálatokban. Ez azt eredményezi, hogy sokszor már első vonalban több törzskönyvezett terápiás lehetőség közül kell kiválasztani a beteg számára a legmegfelelőbbet a molekuláris információ alapján. Ehhez ma már egyre inkább komplex informatikai eszközökre, orvosi szoftverekre van szükség. Genetikusok, molekuláris biológusok, molekuláris patológusok és molekuláris farmakológusok már most napi szinten használnak bioinformatikai és interpretációs szoftvereket. De ma már klinikusok számára is online elérhetők a mesterséges intelligencia által támogatott digitális eszközök a terápia megtervezésére. A telemedicina eszközei, a videokonferencia megteremtette a feltételét annak, hogy online multidiszciplináris szakértői egyeztetések, „virtual molecular tumor board”-ok jöjjenek létre, amelyek segítségével minden orvos és beteg hozzáférhet a precíziós onkológia korszerű lehetőségeihez.
Nővér
2019. OKTÓBER 30.
A foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe az ólomexpozíciónak kitett munkavállalók biológiai monitorozásában
A biológiai monitorozás a munka- és egészségvédelemben a környezetben előforduló vegyi anyagok mennyiségi meghatározása az exponált dolgozó biológiai mintájában, és összevetése a referenciaértékekkel. Ez a kézirat kizárólag az ólomexpozícióra fókuszál, mivel a biológiai monitorizálási lehetőségek közül leggyakrabban a vérólom koncentráció meghatározására kerül sor a foglalkozás-egészségügyben. A kéziratban bemutatásra kerül az ólomexpozíció jelentősége, rizikótényezői, a biológiai monitorizálással összefüggő szabályozási környezet, valamint a foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe a munkabiztonsági előírások népszerűsítése terén és prevenciós lehetőségei.
Klinikai Onkológia
2019. ÁPRILIS 10.
Fémek és daganatok
A betegségek eredetének felkutatása során gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni a környezetünkről. A belélegzett levegő, az elfogyasztott ivóvíz és élelmiszer, a bőrrel érintkező anyagok mindmind hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. A fémek mindennapjaink nélkülözhetetlen részét képezik. Bányászatuk, feldolgozásuk és felhasználásuk folyamatos fémterhelést okoz és sokféleképpen fejtik ki hatásukat a szervezetre. Számos fém nélkülözhetetlen a homeosztázis fenntartásához, azonban a túlzott, illetve a káros fémek bevitele egészségkárosodáshoz, többek között daganat kialakulásához is vezethet. A fémek tumorkeltő hatásaikat több támadásponton keresztül fejtik ki. Helyettesítik egymást például a különböző transzportfolyamatok során és a fehérjék szerkezetében, oxidatív stresszt alakítanak ki, továbbá hajlamosak kötődni a DNS-hez, károsítva azt. Megfelelő alkalmazásuk esetén a fémvegyületek proapoptotikus hatása kerül előtérbe, így a daganatterápia eszközévé váltak. Napjainkban is széles körben alkalmazzák a platina(II)- vegyületeket kemoterápiás szerként, valamint számos kutatás irányul újabb, ideális terápiás és mellékhatásprofi llal rendelkező fémvegyületek felderítésére. Az összefoglaló közlemény célja felhívni a figyelmet a fémekben rejlő veszélyforrásokra, továbbá bemutatni változatos felhasználási lehetőségeiket a daganatterápia és a diagnosztika területén napjainkban és a jövőben.
Ideggyógyászati Szemle
1974. MÁJUS 01.
Subfrontalis meningeomák tapadása és vérellátása
A szerzők 13 subfrontalis meningeoma kórrajzi adatait, műtéti jegyzőkönyveit, osteo- és angiographiás rtg-képeit értékelték. Beszámolójuk 20 előzőleg tanulmányozott eset 8 éve közölt megfigyeléseiből indul ki, arra támaszkodik, azt erősíti meg és azt egészíti ki néhány új részlettel. Eszerint a PM tapadási helyén gyakori csontdomb nem csak a planum sphenoidale közepén ülhet, hanem elől az os sphenoidale spina ethmoidalisán is és lehet paramedian helyzetű is. Az OM és PM elkülönítése a klinikum, az osteo- és angiographiás rtg.-képek alapján nemcsak lehetséges, hanem szükségszerű is. Angiogrammokon szemléltetik táplálóér szerinti elkülönülésüket és rámutatnak arra, hogy vérellátásukban a carotis interna — a. ophthalmica, recurrens ága, a. ethmoidalis anterior, posterior, a. meningea anterior — mellett a carotis externa — a. maxillaris interna, a. meningea média — is résztvesz. Az ékcsonton tapadó subfrontalis meningeomákkal kapcsolatban arra hívják fel a figyelmet, hogy az ékcsonti meningeomák sokkal nagyobb csoport, ha nemcsak a kis- és nagyszárnyiakat sorolják oda, hanem a planumon, a tuberculumon és a dorsumon tapadókat is.
KÉPDIAGNOSZTIKA
hirdetés
Hivatásunk
2024. JÚLIUS 15.
A magzatsebészeté a jövő
A közelmúlt híre: a budapesti Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján, Magyarországon első ízben végeztek méhen belüli magzati beavatkozást, vértranszfúziót. Az anyaméhen belüli beavatkozásokat, például a magzat bizonyos testi anomáliáinak születés előtti korrekcióját vagy életmentő műtétek végrehajtását, az eljárás bonyolultsága, a magzat és az anya életét kockáztató volta miatt csak nem régóta végeznek világszerte, és még napjainkban sem számít gyakori, rutinszerű eljárásnak.
Hivatásunk
2024. JÚLIUS 15.
Sokakat érint az endometriózis
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikája szerint a világ szülőképes korban (15–49 év) lévő nőinek az 5-10 százaléka szenvedhet endometriózistól, ami sokuknál meddőséget is okozhat. Vajon mi lehet az oka a betegség gyakoribb előfordulásának? Mit várhatnak a változatos tünetektől szenvedők az orvostudomány és a műtéti technika, illetve a kezeléshez használt gyógyszerek fejlődésétől?
Hivatásunk
2024. JÚLIUS 15.
Szervadományozás és -transzplantáció – a szakdolgozóknak kulcsszerepe van
A koronavírus-járvány miatt a szervdonációk és -átültetések száma világszerte visszaesett, de az elmúlt két évben újra jelentősen javultak az adatok hazánkban is, közelítik a 2019-es szintet. Ez az egészségügyi ellátás különleges és az ellátásszervezés speciális területe, ahol a szakdolgozóknak óriási szerepe és felelőssége van. Dr. Mihály Sándor, az OVSZ transzplantációs igazgatója beszélt a Hivatásunknak arról a heroikus munkáról, amit kollégáik végeznek, eredményekről, amiket nap mint nap letesznek az asztalra.
Klinikai Onkológia
2024. JÚNIUS 07.
ÚJ MEGKÖZELÍTÉSEK A B-SEJTES LYMPHOMÁK KEZELÉSÉBEN
A non-Hodgkin-lymphomák a rosszindulatú nyiroksejtes megbetegedések heterogén csoportját képviselik, amelyek diagnosztikája és kezelése az elmúlt évtized során jelentősen átalakult.
Klinikai Onkológia
2024. JÚNIUS 07.
A GASTROINTESTINALIS STROMATUMOR GYÓGYSZERES KEZELÉSE
Az előrehaladott stádiumú gastrointestinalis stromatumorban (GIST) szenvedő betegek életkilátásai kimondottan rosszak voltak a tirozinkináz-gátlók (TKI) bevezetését megelőző időszakban. Az imatinib, szunitinib és később a regorafenib bevezetésével a betegek túlélése lényegesen javult.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
A Magyar Stroke Társaság XVIII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XV. Konferenciája. Absztraktfüzet
2024 SZEPT 06.
5.