Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 203

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

Fizikai aktivitás és testmozgás krónikus vesebetegség esetén. Sétálj, fuss, táncolj, játssz! Mozogj, amit tudsz!

FEKETE Alexandra, HUSZÁR Liliána, DOLGOS Szilveszter

A lakosság körében a rendszeres fizikai aktivitás és a cardiovascularis rizikó csökkenése közötti összefüggés egyértelmű és számos tanulmány által bizonyított. Azonban a vesebetegekkel kapcsolatban rendelkezésre álló eddigi vizsgálatok ellentmondásos eredményeket igazoltak, bár a testmozgás ebben a betegcsoportban is jótékony hatású a vérnyomáscsökkenésre, az életminőségre, az izomerőre, a fizikai erőnlétre és teljesítőképességre. Fontos hangsúlyozni, hogy a fizikai aktivitás minimális fokozása is pozitív hatással bír, azonban a nemzetközi ajánlások mind hemodializált, mind nem dializált vesebetegeknek legalább heti 150 perc, közepes intenzitású aerob testmozgás (például biciklizés vagy sétálás) elvégzését javasolják. A dializált betegek esetében a dialízismentes napokon történő testmozgás mellett az intradialitikus testmozgásnak is fontos szerepe lehet. A krónikus veseelégtelen betegek gondozásában részt vevő egészségügyi személyzetnek kiemelkedő jelentősége van abban, hogy a megfelelő betegedukáció révén a fizikai aktivitás növekedjen a vesebetegek körében.

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

A boka-kar index mint a cardiovascularis rizikó markere

FARKAS Katalin, KOLOSSVÁRY Endre , JÁRAI Zoltán

A tünetmentes célszervkárosodás kimutatása fontos része a cardiovascularis rizikóbecslésnek. A perifériás verőérbetegség (PAD) korai, tünetmentes stádiumában is diagnosztizálható egy egyszerű, noninvazív vizsgálat, a boka-kar index (BKI) meghatározása révén. A csökkent, 0,9 vagy az alatti BKI tünetmentes egyénekben is a nagy cardiovascularis rizikó elfogadott markere. A Magyar Hypertonia Társaság 2007-ben országos szűrőprogramot indított 55 centrum részvételével, amelynek célja a tünetmentes érbetegség felismerése a boka-kar index mérésével. A vizsgálat első periódusában 21 892 hypertoniás beteg (9162 férfi; átlagéletkor: 61,45 év) került beválasztásra, a prospektív szakasz 2014-ben zárult le. Minden betegnél meghatározásra került a BKI, a mortalitási adatokat ötéves megfigyelést követően értékeltük. Az ÉRV Programban a csökkent BKI (≤0,9) előfordulása 14,4% volt a teljes vizsgált populációban, magas BKI (>1,3) 9,4%-ban volt kimutatható. A vizsgált hypertoniás populációban a SCORE-becslés alapján a betegek többségének (58%) alacsony vagy enyhén emelkedett cardiovascularis kockázata volt, míg a betegek mindössze 13%-ának volt 10%-nál nagyobb kockázata. A tényleges SCORE-kategóriától függetlenül a BKI ≤0,9 jelentősen növelte a mortalitás kockázatát minden betegcsoportban.

Lege Artis Medicinae

2023. ÁPRILIS 28.

Addikció és szégyen

KELEMEN Gábor

Azt a folyamatot mutatja be, ahogy a szégyen napirendre került. A szerző tárgyalja a felépülő szenvedélybetegek, a szakemberek, a politikai döntéshozók együttműködéséhez vezető törekvéseket. Az írás a szégyennel áthatott addiktív családi dinamika, az Alcoholics Anonymous (Anonim Alkoholisták, AA) szégyenkezelő innovációit, az addikció közpolitikai kérdéssé emelkedésének tükrében mutatja be a főbb trendeket.

Ember és környezet

2023. MÁRCIUS 28.

A kémiai szennyezések problémája rendkívül súlyos, a szabályozások pedig elégtelenek

A kémiai szennyezések az egyik legnagyobb közvetlen környezeti veszélyt jelentik az emberiségre, a probléma globális, átfogó megértése azonban még várat magára – az ezzel kapcsolatos tudás töredékes. A Chemical pollution: A growing peril and potential catastrophic risk to humanity című tanulmány az Environment International szaklapban jelent meg, és átfogóan mutatja be a témát.

Hypertonia és Nephrologia

2023. FEBRUÁR 28.

Az obesitasparadoxon. Létezik olyan metabolikus hátrány, amely bizonyos helyzetekben előny?

SIPOS Erzsébet Evelyn, BEDROS J. Róbert, ALFÖLDI Sándor, SIMONYI Gábor

Számos olyan tényező ismert, amelyek mind mortalitási, mind morbiditási szempontból fokozott kockázatot jelentenek a betegek számára 2-es típusú cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, valamint krónikus veseelégtelenség kialakulására. Ezek közül az egyik legismertebb az elhízás. Alapvető egészségügyi cél tehát az obesitas elleni harc. Vannak azonban olyan vizsgálati eredmények, amelyek az egészséges testsúlyúakhoz képest jobb mortalitási és morbiditási értékeket igazoltak enyhe súlyfelesleg esetén. Ez az obesitasparadoxon. Az alábbi cikkben ezt a fogalmat járjuk körbe néhány újabb vizsgálati eredmény alapján.

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

Február 3. – Pirosban a nőkért

BENCZÚR Béla

Minden év februárjának első péntekje, a Wear Red Day arra invitál, hogy aznap öltözzünk pirosba, viseljünk valami pirosat a ruhánkon, amivel arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a nők szívbetegsége legalább annyira fontos kérdés, mint a férfiaké. A mozgalom évekkel ezelőtt az Amerikai Szívtársaság kezdeményezésére indult, és sok híresség, színésznők, énekesnők, sportolók álltak a kampány mellé.

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

Hogyan lettek a sebészekből orvosok?

BALÁZS Péter

Az orvoslásnak az őskortól kezdve létezett egy spirituális és manuális vonulata. Az előbbi a vallási kultuszokhoz társult, és a „rejtett belső” betegségekkel foglalkozott. Hippokratész nyitotta meg az utat az utóbbi betegségek kezeléséhez.

Hírvilág

2023. FEBRUÁR 03.

Február 3.: National Wear Red Day (Pirosban a nőkért)

BENCZÚR Béla

Február 3., a hónap első pénteki napja, a Wear Red Day arra invitál, hogy aznap öltözzünk pirosba, viseljünk valami pirosat a ruhánkon, ez lehet egy kendő, sál, kalap vagy kitűző, amivel arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a nők szívbetegsége legalább annyira fontos kérdés, legalább annyi áldozatot követel, mint a férfiaké.

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 10.

DOAC-ok hatásossága és biztonságossága agyi vénás thrombosisokban

Az agyi vénás thrombosisok (cerebral vein thrombosis, CVT) a mély vagy felszínes agyi vénák és a duralis vénás sinusok thrombosisának összefoglaló neve. A CVT éves incidenciája 1,3–1,6 eset 100 000 személyre vetítve. A CVT-s betegek változatos tünetekkel és panaszokkal jelentkezhetnek, mint például fejfájás, epilepsziás roham, fokális neurológiai tünetek és megnövekedett koponyaűri nyomás, mely tudatzavarhoz vagy akár halálhoz is vezethet. Ugyanakkor megfelelő terápia mellett a betegek mintegy 80%-ában a vénák rekanalizációjára és jó neurológiai kimenetelre lehet számítani. A terápia elsősorban antikoaguláció, mely hagyományosan heparin, majd ezt követően K-vitamin-antagonisták (VKA-k) vagy direkt orális antikoagulánsok (DOAC-ok) alkalmazását jelenti. A 2017-es European Stroke Organization (ESO) irányelv alapján az antikoaguláció standardját a VKA-k alkalmazása jelenti, ugyanakkor az irányelv publikációját követően számos olyan vizsgálat jelent meg, mely a DOAC-ok alkalmazását biztonságosnak és hatékonynak ítélte.

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

A célvérnyomás-tartomány és a hypertonia nem gyógyszeres kezelése

BARNA István

A nemzetközi ajánlások, és így a hazai irányelv is, a célvérnyomás-tartomány és nem a célvérnyomásértékek alkalmazását javasolják, hiszen ezek a mindennapi gyakorlatnak is jobban megfelelnek. A magasvérnyomás-betegség kezelésében kiemelt jelentőségű a nem gyógyszeres kezelés ( a túlsúly csökkentése, dohányzás abbahagyása, sófogyasztás csökkentése, rendszeres fizikai aktivitás) mielőbbi elkezdése.