Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 24

Lege Artis Medicinae

2024. SZEPTEMBER 06.

A lizoszomális savas lipázdeficientia jelentősége, felismerése és hatékony kezelése

HARANGI Mariann, HOMORÓDI Nóra

A lizoszomális savas lipázdeficientia ritka, autoszomális recesszív öröklésmenetet mutató lizoszomális tárolási betegség, melyet a lipidanyagcsere zavara, valamint számos szerv, elsősorban a máj és az emésztőszervek érintettsége jellemez. A kór­kép hátterében a LIPA gén homozigóta vagy összetett heterozigóta mutációja áll, melynek következtében a gén által kódolt lizoszomális savas lipáz enzim aktivitása jelentősen csökken.

Egészségpolitika

2024. MÁJUS 30.

Elkerülhetetlennek látszik az egészségügy összeomlása – vagy már meg is történt?

KUN J Viktória

Amikor már az akut stroke-ellátás is szünetel egy megyei kórházban – az eLitMednek nyilatkozó szakemberek szerint valójában már 3-4-5 éve szükségállapot van, a kormányzati intézkedések is ezt mutatják.

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

A nők és a migrén

ÁFRA Judit

A migrén a lakosság 14%-át érintő betegség, előfordulása a 20–64 év közötti, aktívan dolgozó és nagyrészt reproduktív korban lévő nők körében a legmagasabb, közel 20%. Migrénes nők 18–25%-ában jelent- kezik roham a menses idejében is, de 7%-uknak csak a menseshez kapcsolódóan van migrénrohama. Ezen rohamok kiváltásában az ösztrogénszint változásának van döntő szerepe a kezelésben.

Ideggyógyászati Szemle

2024. JANUÁR 30.

Bacillus Calmette–Guérin intravesicalis instillációja által okozott Guillain–Barré-szindróma

AKAN Serkan , ATMACA Colak Melek

A Guillain–Barré-szindróma (GBS) egy akut gyulladásos demyelinisatiós poly­neu­ropathia. A betegek túlnyomó többségénél a GBS-hez kapcsolódó tünetek megjelenése előtt 1–4 héttel valamilyen esemény, például felső légúti vagy gastrointestinalis traktus fertőzés, műtéti beavatkozás vagy védőoltás jelentkezik.

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Quo vadis? – Magyarország, anno 2024 farsangja

KAPÓCS Gábor

Elmúlt a karácsony, aztán a szilveszter is. Pár, a télre emlékeztető nap után bekopogtatott a tavasz, az eddigi legmelegebb januárt produkálva. Ettől a meteorológiai anomáliától eltekintve – dehogy anomália ez, inkább az antropocén új normája – az új év éppen ott és úgy folytatódott, ahogy az elmúlt év végződött. Az ünnepeink csak általunk kreált és a kultúránk által megőrzött virtuális mérföldkövek az idő végtelennek tűnő kontinuumában.

Lege Artis Medicinae

2023. SZEPTEMBER 30.

A periprocedurális antikoagulálás gyakorlata – egy helyi konszenzus születése

BENCZÚR Béla, RODEK Gyula, SIMON János

A periprocedurális antikoagulálás problematikája egyre gyakoribb a mindennapi betegellátásban. Alapvető a szakterületek határain átívelő, interdiszciplináris megközelítés, a különböző szakmák bevonásával létrehozott „antikoaguláns-team” kialakítása, melyben helye van a kardiológusnak, az aneszteziológusnak, a beavatkozást végző manuális szakembernek (sebész, traumatológus stb.) és még a háziorvosnak is.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁJUS 31.

Az interdiszciplinaritás lehetőségei: az érzelmi jelenlét 10 éves jó gyakorlata a koraszülöttmentésben

SOMOGYVÁRI Zsolt, KÔHALMI Ferenc, VARGA Katalin

A kritikus állapotú újszülöttek ellátása és transzportja sem a neonatalis intenzív ellátás eszközeit, sem az affektív pszichológia legújabb vívmányainak alkalmazását nem nélkülözheti. A leíró cikk részletesen ismerteti az interdiszciplináris együttműködés történetét, a protokoll kidolgozásának munkamódszerét és szakaszait, valamint az úgynevezett „rezonanciaalapú orvoslás” koncepciója ágy melletti adaptációjának lehetőségeit.

Idegtudományok

2023. MÁRCIUS 15.

A dimetil-fumarát szerepe a sclerosis multiplex prevenciójában

Okuda és munkatársai az Annals of Neurology-ban megjelent cikkükben az első olyan randomizált, kontrollált vizsgálatot közlik, amelyben egy relapszáló-remittáló SM kezelésében már használt DMT, a dimetil-fumarát hatékonyságát vizsgálják RIS-es betegekben.

Lege Artis Medicinae

2022. SZEPTEMBER 30.

Lélegzet metsző tűzben – A tbc gyógyítása Magyarországon. Az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum időszaki kiállítása

CZIGLÉNYI Boglárka

140 évvel ezelőtt a berlini élettani társaság ülésén Robert Koch professzor beszámolt mikrobiológiai felismeréseiről a tuberkulózissal kapcsolatban. Meggyőző előadása olyan hatást keltett, hogy a jelenlévők nehezen tudtak megszólalni utána. Több szemléletbeli, ellátórendszeri és orvostechnikai vívmány vezetett együttesen oda, hogy a századforduló rettegett népbetegsége mára megelőzhető és kezelhető kórrá vált hazánkban is.

Klinikai Onkológia

2015. DECEMBER 10.

A húgyhólyagrák nem sebészi kezelése

PIKÓ Béla, LACZÓ Ibolya

Jelen ismereteink szerint a húgyhólyagrákos betegek kezelésében a műtéti beavatkozás elengedhetetlen, de az egyes nem sebészi módszerek ennek nagyon fontos segítői. A felszínes (nem izom-invazív) daganatot intravezikális citosztatikus vagy BCG-kezeléssel, besugárzással láthatjuk el, a simaizom réteget már infi ltráló (≥pT2a) tumor neoadjuváns, adjuváns kemoterápiát, besugárzást, radiokemoterápiát igényel. Távoli áttétekkel járó (vagy lokálisan előrehaladott, kiújult) betegség kezelése első-, másodvonalbeli kemoterápia, palliatív sugárkezelés, intervenciós beavatkozások, izotópkezelések és tüneti szerek alkalmazásából áll. Az egyes terápiás modalitásokat bemutatva jelezzük azoknak az aktuális ESMO és NCCN ajánlásokban való szerepeltetését is.