Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2022. JÚLIUS 18.

A vérzsírok értékelése és kezelése a női életciklusok mentén

VARJAS Norbert

A szív- és érrendszeri betegségeket (CVD) vizsgáló klinikai kutatásokban rend­sze­rint felülreprezentáltak a férfiak, és gya­kori, hogy a nemzetközi ajánlásokban is csak kevés adat áll rendelkezésre a nemek közti különbségeket illetően. Az irányelvek általános ajánlást fogalmaznak meg a nők lipidcsökkentő kezelésére vonatkozóan. A szemlézés a normál hormonális változások és a lipidek kapcsolatára összpontosít a női életciklusok mentén, magába foglalva a nem specikus rizikófaktorokat, a te­rápiákat és a mellékhatásokat.

HUN 2022;32(06-07)

Gondolat

2022. JÚLIUS 01.

Az emberi kapcsolatok gyógyító ereje – az Egyesült Államok tiszti főorvosának új kötetéről

HARANGOZÓ Judit

Az ember társas lény és az emberiség fennmaradását pont az segítette, hogy az emberi közösségek együttműködésre, együttérzésre és szolidaritásra épültek. Az emberben ez biológiailag kódolt képesség. Az ősi társadalmakban a törzs volt a „világ” és egyértelmű volt, hogy ki a „mi emberünk” és ki az ellenség. Egy más bőrszínű arc például már a növekvő csecsemőnél is alacsonyabb felismerési szintet eredményez egy idő után, mint a saját köréhez tartozó. A mai világunkban azonban el kell szakadnunk ettől a hagyománytól, mert egy másik társadalmi közegben élünk. A „mi és ti” közötti hasadások nem csak kedvezőtlen személyes, hanem társadalmi folyamatokat is elindítanak. A társadalmi demokrácia alapja a sok-sok „mikrodemokrácia” a hétköznapi tereken és közösségekben. A kirekesztő közösségek, ahol „mi vagyunk a jók és normálisak”, a másik közösség pedig ellenség, nem gyógyítóak, sőt. Hasonló történetek eshetnek meg az ilyen közösségekben, mint a törzsben, ahol a kirekesztés legtöbbször az egyén halálát is eredményezte – könnyen sodródnak a kirekesztettek az önpusztításba.

HUN

Medica Mente

2022. JÚNIUS 07.

Harmadvonalban alkalmazott terápiával elért hosszú, progressziómentes túlélés metasztatikus gyomorrákban

VAJDICS Tímea

Hatvannyolc éves, nem dohányzó, jó általános állapotú, de kissé soványabb (BMI: 17) diabeteses, hypertoniás férfi beteg hasi fájdalom, melaena miatt került felvételre a területileg illetékes sürgősségi osztályra. Vérzésforrás lokalizációjának meghatározása céljából akut gasztroszkópiát végeztek nála, melynek során a gyomor kisgörbülete mentén nagy kiterjedésű, makroszkóposan malignusnak imponáló vérző fekélyt találtak. Sikeres endoszkópos vérzéscsillapítás (klipp + noradrenalinos injekció) történt, a laesióból vett minta szövettani vizsgálata magas grádusú intestinalis típusú adenocarcinomát igazolt.

HUN

Idegtudományok

2022. JÚNIUS 21.

Vonzóbbá teszi a fertőzötteket a Toxoplasma gondii

A Toxoplasma gondii világszerte az emberek közel 50%-ában okoz – többnyire látens – fertőzést, és a 2000-es évek vége óta azt is tudjuk, hogy a neurotróp intracelluláris protozoa nemcsak fertőzött macskafélék székletével, kontaminált élelmiszerrel és vízzel, de szexuális úton is terjed. Súlyos tünetek (akut toxoplazmózis: agyvelőgyulladás, szem-, tüdő-, májbetegség) csak a fertőzöttek kis százalékában (főleg immunszuppresszáltakban) alakulnak ki, azonban az aszimptomatikus személyek körében többféle viselkedésmódosulást is megfigyeltek (kockázatkeresés és a balesetek számának növekedése, neuroticizmus, mentális betegségek, pl. szkizofrénia, öngyilkossági hajlam, obszesszív-kompulzív zavar). Már eddig is ismert volt, hogy terjedése elősegítése érdekében a Toxoplasma gondii manipulálja köztesgazdái fenotípusos jellegzetességeit, most evolúcióbiológusok és evolúciós pszichológusok bebizonyították: ember esetében is ez a helyzet.

HUN

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Étkezés mint rohamkiváltó faktor temporalislebeny-epilepsziában

TÉNYI Dalma, JANSZKY József, SCHULZE-BONHAGE Andreas

100 beteg videóanalízis-vizsgálata során rögzített 596 epilepsziás roham került elemzésre. A rohamot megelőző 60 perc hosszúságú időintervallumot tanulmányoztuk aszerint, hogy volt-e étkezés; amennyiben igen, rögzítettük a táplálékbevitel és a roham indulása közötti latenciát.

HUN 2022;7(1)

Klinikai Onkológia

2022. ÁPRILIS 30.

Gondolatok a gyomorrákos betegek nem sebészi kezeléséről

PIKÓ Béla, BASSAM Ali, KIS Anita

A gyomorrákos betegek oki és tüneti kezelése az oncoteam javaslatán alapuló, interdiszciplináris feladat, amelynek során a beteg állapotára kiemelt figyelmet kell fordítani. Hazánkban a perioperatív (neoadjuváns és adjuváns) kemoterápia, még inkább a radiokemoterápia várható előnyeikhez képest kevésbé elterjedt módszerek. Az áttétes betegség kezelésében legjobb eredmény az első vonalban várható, HER2-pozitív esetben trasztuzumab, HER2-negatív (és PD-L1 pozitív) daganatban a nivolumab és pembrolizumab citosztatikus kezeléshez adásával. A kemoterápia szerei a ciszplatin, kapecitabin, az indikáción túli oxaplatin és a fluoropirimidinek, valamint taxánok különböző kombinációi. Másodvonalban a ramucirumab, harmadvonalban a trifluridin-tipiracil jelentenek újabb lehetőséget. A szerzők hangsúlyozzák a molekuláris célpontalapú terápia, az ezt biztosító (racionális indikációval végzett) új generációs szekvenálás fontosságát, s kitérnek a tumoragnosztikus kezelésre is. Speciális klinikai helyzetek (tumoros vérzés, peritonealis áttétek, idősek, rossz általános állapotúak) ellátására is adnak javaslatot. Hangsúlyozzák, hogy a gondos tüneti terápiát nemcsak terminálisan, hanem a diagnózis felállításától kell szorgalmazni, s hangsúlyozzák, hogy a szomatikus tünetek ellátása mellett a pszichés és szociális tényezők figyelembevétele is szükséges, valamint a beteggel, családdal történő, megfelelő kommunikáció a későbbiekben a különbözőképpen jelentkező elégedetlenség megelőzését is szolgálja.

HUN 2022;9(1)

Klinikai Onkológia

2022. ÁPRILIS 30.

Kis molekulasúlyú heparin használata rákbetegeknél: összefoglalás és indikációk

VOIGTLAENDER Minna, LANGER Florian

Bár a rákbetegek halálozásának jól ismert oka a vénás thromboembolizmus (VTE), a megelőzés és a kezelés mégis nagy kihívást jelent a mindennapi gyakorlatban. Az általános népességben a közvetlenül orálisan szedhető antikoagulánsok (DOAK-ok) a K-vitamin-antagonisták biztonságos és hatásos anternatívájának bizonyultak, a legújabb klinikai vizsgálatok eredményei is támogatják azok használatát a rákban szenvedő VTE-s betegek bizonyos csoportjaiban. Ugyanakkor az antithromboticus gyógyszerek viszonylag régebbi csoportja, a kis molekulájú heparinok (LMWH-k) használata továbbra is időszerű maradt a modern hematológia és onkológia számos indikációjában. Az igazolt VTE kezelésén kívül az indikációkban szerepel az operált, akutan kórházba került rákbetegek VTE-profilaxisa, valamint az ambuláns kemoterápiában részesülő, magas VTE-kockázatú betegek profilaxisa is. Az engedélyezett rákellenes szerek egyfolytában változó világában a tanulmány összefoglalja a döntő fontosságú klinikai vizsgálatok adatait és a guideline-ok azon ajánlásait, amelyet a vérzés- és a VTE-kiújulás magas kockázata miatt sebezhető hematológiai és onkológiai betegek LMWH-kezelésére tettek.

HUN 2022;9(1)

Klinikum

2022. ÁPRILIS 15.

A szérum D-vitamin-koncentrációja és a dementiakockázat közötti összefüggés 2-es típusú cukorbetegeknél

Néhány év óta csökken a cukorbetegek vascularis mortalitása és nő körükben a dementia miatti halálozás. Az általános populációban a jó D-vitamin-státusz csökkenti a dementia kockázatát, de igaz-e ez a diabetesesek körében is?

HUN

Gondolat

2022. ÁPRILIS 04.

A társas kapcsolatok kiemelt hatása az egészségre

Az ember a legközelebbi filogenetikus rokonaihoz (primáták) képest is ultratársas lény, számos, az emberre specifikus társas-kognitív képességgel rendelkezik, ez amiatt lehet, mert a társas kapcsolatok létfontosságúak a túléléséhez. (Ennek már a neurológiai korrelátumait is kezdik feltárni).

HUN

Lege Artis Medicinae

2022. MÁRCIUS 31.

Eredményesen oktatjuk-e azt, amit fontosnak tartunk? Ahogy az orvosképzés oktatói látják

VARGA Zsuzsanna, PÓTÓ Zsuzsanna, CSATHÓ Árpád, FÜZESI Zsuzsanna

Magyarországon az általános orvostudományi szakra vonatkozó Képzési és Ki­me­neti Köve­tel­mények határozzák meg, hogy a végzett orvostanhallgatóknak milyen tudással, va­lamint jártasságokkal, készségek­kel, képességekkel, azaz kompetenciával kell rendelkezniük. Kutatásunkban egyrészt azt vizsgáltuk, hogy az orvosképzéshez a Képzési és Ki­meneti Követelményekben megfogalmazott kompetenciák fontosságát hogyan ítélik meg az oktatók, másrészt, hogy ezeket milyen mértékben közvetítik oktatói tevékenységük során. Az empirikus kutatást 2017 őszén végeztük négy magyarországi orvosképző intéz­mény­ben, saját fejlesztésű kérdőív használatával. Az elemzéshez GAP-analízist, Wil­coxon-próbát, faktoranalízist alkalmaztunk. Kérdőívünket a négy orvosképző intézmény összes oktatójához eljuttattuk (1790 fő), közülük 439-en töltötték ki a nyomtatványt (24,5%). A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az oktatók a képzés során egyetlen kompetenciát sem közvetítettek olyan mértékben oktatási gyakorlatukban, mint amennyire azokat fontosnak tartották (egy kivételével). A fontosság és a közvetítés mértéke között – kompetenciánként eltérő mértékű – statisztikailag is igazol­ható negatív rés (GAP) található. A vizsgált kompetenciák jól azonosítható faktorokba sorolhatók, melyek megfelelnek a nemzetközi szakirodalomban elfogadott háromkörös modellnek. A kutatás rámutatott arra, hogy az or­vos­képzésben – a szűkebben vett orvosszakmai ismeretek mellett – további fejlesztési és fejlődési lehetőségek rejlenek, amelyek fontosságát az oktatási folyamat végrehajtói, az oktatók is megerősítették. A hiányok és a szükségletek felismerése mellett ezek megvalósításához az oktatók saját készségeinek fejlesztése is fontos, köztük a pedagógiai, módszertani ismereteké is.

HUN 2022;32(03)