Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1022

Klinikum

2022. OKTÓBER 30.

A gyászfolyamat hibás bemutatása

Jelen ismertetett tanulmány holland pszichopatológus szerzői szisztematikus narratív áttekintő közleményükben bemutatják többek között Charles A. Corr. munkásságát, aki 2018-as, 2019-es és 2020-as tanulmányaiban felmérte az USA és tíz USA-n kívüli ország tankönyveit, amik az egészségügyi és szociális területen dolgozó szakemberek számára készültek. Corr megállapítja: általános, hogy a tankönyvek a gyásszal kapcsolatos fejezetekben tévesen mutatják be a gyász folyamatát, nem említik a stádiumokkal kapcsolatos modell limitációit és kritikáját.

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

A sürgősségi ellátás koronavírus-járvánnyal kapcsolatos specifikumai

A Magyar Oxyologiai Társaság, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság Közhasznú Egyesület, a MOTESZ, a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság, a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete, a Magyar Gyermekaneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság, a Magyar Gyermek­orvosok Társasága, a Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társaság, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság, a Magyar Resuscitatiós Társaság, a Magyar Radiológusok Társasága, valamint az Országos Mentőszolgálat és a Magyar Mentő és Mentőtiszti Egyesület közös szervezésében került sor 2022. szeptember 9-én Budapesten A sürgősségi ellátás koronavírus-járvánnyal kapcsolatos specifikumai című interdiszciplináris fórumra.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. OKTÓBER 20.

A Clinical Neuroscience/Ideggyógyászati Szemle impakt faktora – történeti áttekintés

BERECZKI Dániel

A tudományos folyóiratok általános rangsorát számos tényező alapján mérhetjük. Ezen tényezők közé tartozhat például a nyomtatásban megjelenő folyóirat példányszáma, az előfizetések száma, az éves oldalszám, az évente megjelenő közlemények száma, az egyes földrészek és országok képviselete a szerkesztőbizottságban, az interneten olvasható elektronikus folyóiratoknál az évenkénti felkeresések („hozzáférések”) száma, a folyóiratban megjelent közleményekre adott éves hivatkozások száma stb. Egy folyóirat tudományos súlyának mérése („scientometria”) is több szempont alapján történhet.

Ideggyógyászati Szemle

1956. AUGUSZTUS 01.

Magas nyaki gerincvelőcompressiót okozó spondylitis kórisméje és gyógyítása

DR. SIMONYI Gusztáv

Két, spondylitis tuberculosa következtében keletkezett, de ellentétesen fejlődött nyaki gerincvelőcompressio szembeállítása. Egyiknél a foramen magnum egész környéke résztvett a folyamatban, a compressio conservatív kezelés közben (gipszágyban) keletkezett, oka sarjszövet és csontsequester volt : ezeket műtétnél eltávolították. A másik esetben C7 keresztmetszeti tünetcsoport kialakulása után felismert spondylitis, a bénulás oka csontsequester és gerincvelőoedema volt. A dura nyitvahagyásával és a lig. denticulatumok átvágásával decompressiót értünk el. Mindkét esetben műtét után helyi és általános streptomycin-kezelés, valamint tartós nyugalombahelyezés az idegrendszeri tünetek csaknem teljes megszűnését hozta.

Ideggyógyászati Szemle

1956. OKTÓBER 01.

A cerebrum polycysticum histogenesise a fejlődő agy zsíros lebomlása nyomán

CSERMELY Hubert

Szerző három csecsemő agy histopathologiai vizsgálatát tárgyalja. A három agy lényegében ugyanazon folyamat különböző stádiuma, mely a kéreg 2—6 rétegének incomplet pusztulásával kezdődött. Az első agyban szülési ártalom okozta a kéreg sejtjeinek anoxiás nekrosisát, a második agyban pertussis során functionalis vasalis factor és a 3. esetben toxoplasma encephalitis okozta a kéreg sejtjeinek diffus pusztúlását. A kéreg elsődleges pusztúlása eredményezi a velőhüvelyek és tengelyfonalak lebomlását. A fejlődő agy nem képes hegszövettel, hanem csak cystával válaszolni a lebomlásra. Az átmenet a status spongiosustól a polycystás agyig követhető a három agyon. A kéregnekrosis lehet szülési hypoxia következménye, de létrejöhet postnatalis infekcióval (pertussis, grippe stb.) kapcsolatban is anoxiás- vasalis factor szövődményként, továbbá toxoplasma encephalitis is okozhat ilyen károsodást. Az általános felfogás, hogy a lezajlott cerebrum polycysticum „kiégett“ toxoplasma encephalitisnek felel meg, revízióra szorul mert azok egy része szülési vagy fertőző betegség során fellépő anoxiás-vasalis károsodás késői következménye .

Ideggyógyászati Szemle

1956. ÁPRILIS 01.

Artéria chorioidea anterior lekötéssel kapcsolatos klinikai és pathologiai megfigyelések athetosisnál

DR. HULLAY József, DR. HABERLAND Katalin

A szerzők athetosisos betegeknél végzett a. ch. a. lekötéssel kapcsolatos klinikai és pathologiai megfigyeléseikről számolnak be. Tapasztalataikat a következőkben összegezik : 1. Három betegnél végzett 4. a. ch. a. lekötésből három esetben a műtétet hatásosnak találták. Műtét után a. ch. a. syndromát nem észleltek. 2. Mivel az a. ch. a. lekötés után, harmadik esetük és az irodalomban leírt sectios esetek alapján a pallidum lágyulás látszik legkövetkezetesebbnek, ezért az eredményt elsősorban a pallidum károsodásnak tulajdonítják, amely a kóros működés kiiktatásának elve alapján hat. 3. Boncolt esetük azt mutatja, hogy az eredménytelenség oka nemcsak az ér elégtelen elzárása lehet, hanem az anastomosis és a jó collateralis keringés is, amely a parenchyma károsodást az adott ér teljes elzárása esetén is kivédheti. 4. A lágyulás kiterjedése kiszámíthatatlan, mivel az előbbi tényezők mellett a beteg korától, az erek állapotától és az általános keringéstől függ. 5. Az a. ch. a. lekötés az extrapyramidalis mozgászavarok, a tónusfokozódás és az ebből szár- mazó akaratlagos mozgáskorlátozottság befolyásolására hatásos beavatkozásnak látszik, de a következmény és így az eredmény kiszámíthatatlansága erősen kisebbíti a technikailag egyszerű műtét értékét. Emellett felvetik, hogy a műtét a temporalis pólus esetleges sérülése, vagy kiterjedt lágyulás esetén az amygdala károsodása miatt epilepsia okozója lehet. 6. A harmadik esetben, mivel b. o. az a. ch. a. lekötés lényegében eredménytelen volt, j. o. az első medialis strialis ágat is coagulálták. Ennek a lágyulás létrejöttében és kiterjedésében szerepet tulajdonítanak. Arra a kérdésre, hogy a fenti ág kiiktatása bizonyos esetben indokolt lehet-e, egyenlőre választ adni nem tudnak.

Egészségpolitika

2022. OKTÓBER 10.

„Ebben a krízisben talán már elég nagy a szenvedésnyomás!” Kiáltvány Mácsai Pál tolmácsolásában a pszichiátriai és mentálhigiénés ellátások szükséges reformjáról

KAPÓCS Gábor, BACSÁK Dániel

A lelki egészség ügyéről és generációkon átívelő súlyos társadalmi-gazdasági hatásairól, az egészségügyi és szociális pszichiátriai ellátórendszerek elégtelen együttműködése okozta problémákról, a hozzáférés súlyos egyenlőtlenségeiről, a stigmatizációról és diszkriminációról, a holisztikus megközelítés hiányáról, a COVID-19-pandémia miatt növekvő kihívásokról és az állam átháríthatatlan felelősségéről szóló Kiáltvány a Terápia c. sorozat főszereplőjét megszemélyesítő Mácsai Pál előadásában.

Egészségpolitika

2022. OKTÓBER 10.

A boldogság nekem...

A Moravcsik Alapítvány még a nyár folyamán meghirdetett egy rajzpályázatot A lelki egészség világnapja alkalmából, általános iskolás gyermekek számára, melyre több mint 400 pályamű érkezett be. Ezekből a munkákból válogatott kiállítás nyílik 2022. október 10-én A boldogság nekem... címmel a Budapest Art Brut Galériában, melyre szeretettel meghívunk minden érdeklődőt.

Klinikai Onkológia

2022. SZEPTEMBER 28.

Patológia határok nélkül: Digitális patológia – telepatológia

FÓNYAD László, CSIZMADIA Annamária, KRENÁCS Tibor, SZÉKELY Tamás, MICSIK Tamás, FINTHA Attila, MOLNÁR Béla, RÁCZ Gergely

Az egészségügyi digitalizáció, azon belül is a patológiai tevékenységek digitalizációja korábban elképzelhetetlen lehetőségeket és előnyöket rejt magában. A következőkben áttekintést adunk a digitális patológia területeiről, rutindiagnosztikai alkalmazásáról, a munkafolyamatokat támogató információtechnológiai fejlesztésekről és döntéstámogató rendszerekről. A digitális patológia általános ismertetése után, a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben történt fejlesztések kapcsán, konkrét példákon keresztül mutatjuk be digitális rendszereink működését. Nincs még egy olyan terület a medicinában, mint az onkológia, ahol a patológia szerepe az elmúlt években jobban felértékelődött volna. A digitális patológiai fejlesztések döntő része, ennek megfelelően az onkológiai ellátás minőségjavulását is eredményezi. Ezek közé tartozik a patológiai strukturált leletezés, intraoperatív távdiagnosztika lehetősége, automatizált biomarker-vizsgálatok célzott támadáspontú gyógyszerek indikálásához vagy népegészségügyi szűrőprogramok esetében, a vizsgálati minták standard feldolgozását követően a minták értékelése a digitális térben összekapcsolt patológusi munkacsoportok által. Az említett példák mind olyan fejlesztések, ami az általában elvárható minőségjavulás mellett hozzájárulnak a területi egyenlőtlenségek felszámolásához, legalábbis a diagnosztika területén. Jól felépített digitális patológiai adatbázisokból automatikusan nyerhetők historikus és naprakész adatok, például az onkológiai jellegű morbiditásról, mortalitásról vagy friss információt kaphatunk arról, hogy adott időintervallumban milyen kapacitásterhelésre számíthat az onkológiai ellátórendszer a primer patológiai diagnózisok függvényében.

Ideggyógyászati Szemle

2022. SZEPTEMBER 30.

Serdülők alvásminősége az internethasználattal összefüggésben

FUSZ Katalin , BENCSIK Viktória, DEÁK András, TAKÁCS Krisztina, PAKAI Annamária, OLÁH András, SOMLAI Eszter

Jelen vizsgálatunk korábbi kutatásunk folytatása, célja a serdülők alvásminőségének felmérése az internethasználat tükrében. Keresztmetszeti, kvantitatív, leíró jellegű kérdőíves felmérést végeztünk általános és középiskolai tanulmányokat végző, 12–18 éves diákok körében (n = 308). Saját szerkesztésű kérdőívet, az alváshigiénés szabályok skáláját és az Athén Insomnia Skálát alkalmaztuk. Az Athén Insomnia Skálán átlagosan 5,39 ( 3,93) pontot értek el, a serdülők 17%-a insomniásnak tekinthető. A diákok átlagosan 1,27 (1,04) órát néznek filmet naponta, és 47%-uk több mint két órán keresztül használja az internetet naponta. Negatívan befolyásolja az alvásminőséget a napi túlzott internet­hasz­nálat (p < 0,001) és az elalvás előtti okoseszköz-haszná­lat (p = 0,002). A stressz az internethasználattal párhuza­mosan nő (p = 0,001). Akik jobban alszanak, jobban teljesítenek az iskolában (p = 0,034). A túlzott okoseszköz-használat összefügg a magasabb stressz-szinttel, a rosszabb alvásminőséggel. Célunk a szülők és a serdülők figyelmének felhívása az internethasználat csökkentésére, a romló alvásminőség lehetséges következményeire.