Nővér

A nonreszponder betegek HBV vakcinációjának gyakorlata centrumunkban

GÓZ Lászlóné1, KÖRTVÉLYESINÉ Bari Krisztina2, BECS Gergely2, SZABÓ P. Réka2, BALLA József2, KÁRPÁTI István2, MÁTYUS János2, UJHELYI László2, BEN Thomas2

2015. DECEMBER 25.

Nővér - 2015;28(06)

Bevezetés: A dializált betegek csökkent immunitásuk miatt hajlamosabbak számos fertőző betegségre, ideértve a védőoltással megelőzhető fertőzéseket (pl: hepatitisz B-vírus fertőzést). Mind az egészségügyi személyzetnél, mind betegeinknél törekedni kell a megfelelő védettség elérésére. Azon betegekben, akiknél az ellenanyagszint (anti-HBs) nem éri el a protektív 10 IU/ml szintet két oltási sorozat után, nonreszpondernek (kezelésre nem reagálónak) kell tartani. Ennek a hátterében technikai, immungenetikai okok állnak, de gyakran társul krónikus betegségekhez is. A vizsgálat célja: Nonreszponder betegeink megfelelő védettségének elérése intrakután oltással. Vizsgálati módszer és minta: Munkánk során ismertetjük centrumunkban a hepatitisz B vakcináció során nonreszpondernek véleményezett betegeink (n=22) oltási gyakorlatát. Eredmények: 22 hemodializált betegnél alkalmaztuk az intrakután oltási sorozatot (dózisa 0,3 ml=6 μg). Anti-HBs titer emelkedést (21-100

AFFILIÁCIÓK

  1. FMC-DEKK Debrecen Extracorporalis Szervpótló Centrum
  2. FMC Debrecen

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

1-es és 2-es típusú diabeteszes betegek a peritoneális dialízis programban

JUHÁSZNÉ LESKÓ Mónika, GYÖRFI Gáborné, LADÁNYI Erzsébet

A vizsgálat célja: Peritoneális dialízissel (PD) kezelt 1-es és 2-es típusú cukorbetegeknél a kezelés hatékonyságának és a szövődmények előfordulásának a vizsgálata. Vizsgálati módszer és minta: 22 év alatt 85 diabéteszes beteget kezelése történt PD-vel, (19 fő 1-es típusú és 66 fő 2-es típusú). Retrospektív vizsgálatban összehasonlításra került a betegek PD beteghónapjainak száma, a szénhidrát anyagcsere paraméterek, a testsúly és a reziduális veseműködés értékeinek változása, a kezeléshez felhasznált PD oldatok mennyisége és minőségi eloszlása, az infekciók előfordulása és a PD programból való kikerülések oka. Eredmények: Mindkét vizsgált csoportban a betegek közel azonos időt töltöttek PD programban, a reziduális klírensz az 1-es típusú diabéteszes (DM1) csoportban alacsonyabb volt. Mindkét csoport betegeinek testsúlya növekedett a PD mellett. A 2-es típusú cukorbetegeknél már induláskor is több volt a nagy testsúlyú beteg, akik a PD kezelések során nagyobb mennyiségű és töményebb PD oldatra szorultak. A 2-es típusú cukorbetegek esetében jobb anyagcsere kontrol figyelhető meg, az 1-es típusú diabéteszes csoport magasabb HbA1c értéke csökkenést mutatott a PD kezelés alatt. A PD peritonitisz előfordulása az DM1-ben ritkább volt, azonban ebben a csoportban gyakrabban fordultak elő katéter infekciók. Következtetés: Mindkét diabéteszes csoport jól kezelhető volt PD-vel, bár alapbetegségük és szövődményeik miatt nagyobb odafigyelést igényeltek, mint a nem diabéteszes betegtársaik.

Nővér

Egy ápolónő, aki befolyásolta a történelem folyását - Edith Cavell (1865-1915)

PERKÓ Magdolna, SÖVÉNYI Ferencné, FEDINECZNÉ VITTAY Katalin

A mai kor felfogása szerint az ápolás önálló diszciplína. Az ápolói tevékenység végzése megköveteli a magas szintű szakmai képzettséget, a megértő, együtt érző, karitatív attitűdöt, empátiát.

Nővér

A 2-es típusú cukorbetegség prevenciója a terhességi cukorbetegség tükrében

TASINÉ NAGY Anita

A vizsgálat célja: A kutatáson keresztül szeretném felhívni a nők figyelmét a szűrővizsgálatok fontosságára, a cél a vizsgálatokon való részvételi arányok növelése a praeconceptionális gondozás hangsúlyozásával. A terhes és nem terhes nők egészségének megőrzése, a terhességek zavartalan lefolyása, valamint egészséges újszülöttek világrajövetele. A primer prevenció a GDM kialakulása előtt, a szekunder prevenció hangsúlyozása a már kialakult GDM-nél, és tercier prevencióként az életmódváltás fontosságának kiemelése, az utóvizsgálatokra való ösztönzés. Vizsgálati módszer és minta: Kérdőíves eljárás, 20-45 éves várandós nők vizsgálata (n=104 fő). A kérdőívek egységesek, különbségek, eltérő kérdések nincsenek rajtuk. Az adatgyűjtésben a Szent Margit Kórház terhesgondozója nyújtott segítséget, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a GDM korai kiszűrésére. Eredmények: Az életkor, a testsúly, az iskolázottság és a szociális körülmények összefüggenek a GDM kialakulásával, illetve a GDM-mel szövődött terhességek kimenetelével. A cukorbetegséggel szövődött terhességek kimenetele a rendszeres terhesgondozásnak és ezen belül a rendszeres GDM gondozásnak köszönhetően panaszmentes spontán szülést és postpartum szakot idéz elő. Következtetések: Fontos, hogy a várandósok megfelelő tájékoztatást kapjanak arról, hogy miért fontos a GDM megelőzése és annak korai diagnózisa. Előtérbe kell helyezni az egészséges életmódra való nevelés jelentőségét.

Nővér

A fizioterápia helye és szerepe a teljes endoprotézis műtéten átesett betegek életminőségének javításában

TAMÁS Judit, FULLÉR Noémi

A vizsgálat célja: Annak a felmérése, hogy a teljes térdízületi endoprotézis (TEP) műtéten átesett betegek körében az alkalmazott komplex fizioterápiával és a forrásvízzel végzett fürdőkúra eredményez-e változást az életminőségben. Vizsgálati módszer és minta: Prospektív, kvantitatív, leíró jellegű kutatás nem véletlenszerű mintavétel. 50 térd TEP műtéten átesett beteg töltötte ki az önkitöltős kérdőíveket (WOMAC, SF-36, Beck-féle depresszió kérdőív, sajátszerkesztésű) és vett részt a járásidő vizsgálatában. A vizsgálat 2013.03.01-2013.12.01. között a Gunarasi Rehabilitációs Központban történt. Eredmények: A kezelések után szignifikánsan javult a járás sebessége (p<0,001) és a mozgástartomány (p=0,01), szignifikánsan csökkent a depresszió mértéke (p<0,001). Szignifikáns javulás következett be az SF-36 kérdőív testi fájdalom dimenziójában (p=0,005) és a fizikai egészség tartományában (p=0,02). A fizikai egészség és a mentális egészség között szignifikáns kapcsolatot találtunk (p=0,001), a fizikai funkció javulásával az életminőség javulása következett be. Következtetések: Az eredmények azt mutatják, hogy a térd TEP műtéten átesett betegek életminőség javításában hatásos kezelésnek bizonyult a forrásvíz és a fizioterápia alkalmazása.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Védőoltások a Covid-19-pandémia ellen

FALUS András, SZEKANECZ Zoltán

A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.

Hypertonia és Nephrologia

A hazai hemodialízis kezdete a múlt század második felében

KARÁTSON András, KAKUK György, MAKÓ János, KISS Éva, ZAKAR Gábor

A klinikai dialízis bevezetését a múlt század közepén Willem Kolff (1944), Nils Alwall (1946), valamint Skeggs és Leonards (1948) munkássága tette le he tő vé. Az első hazai műveseállomások Szegeden (1953), Bu dapesten (1960), Pécsen (1964), Miskolcon (1968) és Debrecenben (1970) alakultak meg. Az akkor használatos tekercs- és lapdializátorok túlnyomórészt csak a heveny veseelégtelenség kezelését tették lehetővé. Előkészítési idejük hosszú volt, és a rendszert konzervvérrel kellett fel tölteni. A kezelést technikai hibák (celofánszakadás, bealvadás), valamint a nagy extrakorporális volumen miatt tenzióingadozás kísérte.

Hypertonia és Nephrologia

Dialíziskezelés Magyarországon 2010–2015

KULCSÁR Imre, ILLÉS Melinda, KOVÁCS LÁSZLÓ

A szerzők a 2010-2015 közötti magyarországi dialízisstatisz ti - kai adatokat prezentálják. A kérdőíves adatgyűjtést a Magyar Nephrologiai Társaság Dialízis Regiszter Bizottsága végezte. A vizsgált hat év során a dialízisprogramban kezelt betegek száma 8,4%-kal (évente 1,4%-kal), a dialízisbe kerülő új betegeké pedig 10,5%-kal (évente 1,75%) nőtt. Az előző - 2003 és 2009 közötti - időszakban sokkal erőteljesebb volt a növekedés: az új betegek száma átlagosan évente 7,5%-kal nőtt. A dialízisbe kerülő összes új betegek incidenciája 1 millió lakosra 2010-ben 440 fő, 2015-ben 486 fő volt. Az év végi (prevalens) betegszám 2010-ben 621, 2015-ben 643 fő volt 1 millió lakosra számítva. A peritonealis dialízis (PD) penetranciája az elmúlt hat évben gyakorlatilag nem változott (2010-ben 13,5%, 2015-ben 13,6%). A megfigyelt periódusban lényegében nem változott a dialízishez vezető alapbe - tegségek közül a diabetes mellitus és a hypertonia számaránya. Meglepetésre a dialízisprogramba kerülő új betegek átlagos életkora fokozatosan csökkent (2010-ben 66,9, 2015-ben 62,8 év). A transzplantációs várólistán lévő krónikusdialízis-programban kezeltek aránya az elmúlt években emelkedett (2009-ben 10,7%, 2015-ben 15,8%), és nőtt a vese át - ültetésen átesett betegek száma is (2010-ben 268, 2015-ben 356). A krónikusdialízis-programban kezelt betegek halálozási aránya kissé csökkent (14,4-13,1%).

Nővér

Az életminőség fizikai dimenziói dializált és vesetranszplantált betegeknél

BABARCI Ágnes, BOROS Edit, BALOGH Zoltán

A végstádiumú veseelégtelenség a betegek mindennapi életére súlyos hatással bíró kórkép. A kutatás célja felmérni a szegedi hemodializált és transzplantált betegek életminőségét elsősorban a fizikai dimenziók mentén, majd a kapott eredmények összehasonlítása más hazai és külföldi felmérésekkel. A kutatás során a Kidney Disease Quality of Life Short Form-36 kérdőív, Betegségteher-index mellett saját szerkesztésű kérdések alkalmazása történt. A vizsgálatba összesen 111 beteg adata került felvételre 2018. szeptember - 2019. május között. A fizikai egészséggel összefüggő doménekre adott pontszámok transzplantált betegeknél a fájdalom alskálánál voltak a legmagasabbak 76±26 (átlag±SD) vs. 55±33 dializált betegeknél (p<0,001). A szomatikus állapot okozta szerepcsökkenés értékei voltak a legalacsonyabbak a transzplantált csoportnál 45±40 vs. 27±36 dializáltaknál (p<0,017). A vesebetegség specifikus kérdések közül a transzplantált csoportnál a vesebetegség okozta teher alskálánál mutatkozott a legalacsonyabb összpontszám 69±25 vs. 50±30 dializáltaknál (p<0001). Az életminőség és betegségteher korrelációt elemezve, minél nagyobb a fizikai területek összpontszáma, annál kisebb a mindennapi tevékenységek értéke (r=-0,478). A vizsgálat alapján a szegedi dializált betegek életminősége rosszabb, mint a fővárosban élő művesekezelésben részesülő betegeké. Az eredmények hozzájárulnak betegeink holisztikus szemléletű gondozásához.

Hypertonia és Nephrologia

Szexuális problémák a krónikus veseelégtelen betegek körében

TÖRÖK Marietta, JÖRGEN Hegbrant, GIOVANNI Strippoli

A szexuális diszfunkció sokakat érintő egészségi problémaként jelentkezik az általános populációban, és még súlyosabb terhet jelent a hemodialízissel kezelt terminális veseelégtelenségben szenvedők számára. A Depresszió és Szexuális Diszfunkció Kollaboratív Munkacsoportja (Collaborative Working Group on Depression and Sexual Dysfunction) több vizsgálatot folytatott le, a már meglevő ismeretek rendszerező áttekintésétől egy átfogó, primer kohorszvizsgálatig a szexuális diszfunkciók túlsúlyáról és korrelációiról ezen a populáción belül. Ezeknek az elemzéseknek az eredményei rávilágítanak a szexuális zavarok magas előfordulási arányára a krónikus veseelégtelenségben szenvedőknél és tanúsító adatokkal szolgálnak az előrejelzőkhöz a intervenciós tanulmányok készítésének elősegítésére ezen a területen.