Nővér

A krónikus fekvőbeteg szakellátás helyzetelemzése országos, megyei és intézményi adatok alapján

SCHLEIERNÉ RÓNASZÉKI Julianna1, LÓTH Erika2, GAZSÓ Tibor3, KÍVES Zsuzsanna4,5, ENDREI Dóra6,5

2021. AUGUSZTUS 11.

Ápolásvezetés

A célkitűzés a krónikus ellátás elemzése volt országos, megyei és intézményi szinten 2003-2017 év között. A kutatás során a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai kerültek feldolgozásra országos, megyei és a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ szintjén. Kvantitatív, leíró jellegű, retrospektív kutatást végeztek. A kórházi ágyak száma jelentősen átalakult 2003-2017 évek között hazai szinten, regionális, megyei megoszlásban nagy eltérések vannak. A krónikus kórházi ágyszám változása az országos adatokat vizsgálva jelentős eltérést mutat. 2003-ban 19474 darab krónikus ágy, míg 2016 évben 27194 darab krónikus ágy volt. Összességében 39,5 százalékban növekedett az ágyszám a vizsgált időszakban. Az átlagos ápolási napok száma jelentős mértékben megnövekedett, ez jól tükrözi a hosszú ápolási idejű betegek növekvő arányát az ellátó rendszerben. Fontos az idősödő társadalmi igények előtérbe helyezése, az ellátórendszernek alkalmazkodnia kell az igényekhez, egészségpolitikai változások szükségesek. Az ápolási napok számának jelentős mértékű növekedése szükségessé teszi, hogy a hosszú ápolási idejű betegek elhelyezése meg tudjon valósulni.

AFFILIÁCIÓK

  1. Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ I.sz Belgyógyászati Klinika
  2. Pécsi Tudomány­egyetem Klinikai Központ Ápolásszakmai Igazgatóság
  3. Pécsi Tudomány­egyetem Egészségtudományi Kar Egészségbiztosítási Intézet
  4. écsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészség­biztosítási Intézet
  5. PTE ETK Egészség-gazdaságtani és egészségügyi menedzsment Kiválósági Központ
  6. Pécsi Tudományegyetem Egészség­tudományi Kar Egészség­biztosítási Intézet

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

Az ápolás jövője 2020-2030

HIRDI Henriett Éva

Az évtizedfordulóhoz (2021. január 1-jéhez) közeledvén számos szervezet fogalmazza meg a szakterületére vonatkozó jövőképet, irányelvet, és az elérésükhöz vezető ajánlásokat. Miközben előretekintenek egyben számot is vetnek az elért eredményekkel, hogy a következő évtizedre tervezett stratégia kiindulópontját meghatározzák. Természetesen mindehhez rendkívül fontos az alapos szakmai és társadalmi egyeztetések lefolytatása, hogy később az akár több évtizedet is meghatározó stratégiai célokhoz kapcsolódó cselekvési tervek a lehető legszélesebb támogatottsággal rendelkezzenek.

Nővér

A kiégésszindróma vizsgálata a Szegedi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet dolgozói körében

STANKOVIC Mona, JAGODICS-VARGA Leila, BABIK Barna, PETŐ Zoltán, TÖREKI Annamária

A kiégésszindróma vizsgálata dinamikusan fejlődő kutatási terület hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt. Az egészségügyi dolgozók körében a kiégésszindróma jobb megértése, továbbá elérhető intervenciós program kidolgozása kimagasló fontossággal bír. Célunk felmérni a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet munkatársai kiégését, majd az eredmények ismeretében tovább pontosítani a számukra elérhető prevenciós és intervenciós tréninget. Kérdőíves vizsgálat, amellyel a demográfiai adatok, a társas támogatottság, a szomatikus panaszok adatfelvétele mellett Oláh-féle Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőívvel felmértük a pszichológiai immunrendszert, míg a kiégés szindrómát Maslach Kiégés Kérdőívvel vizsgáltuk. Statisztikai elemzés alapján a kiégés magasabb azon vizsgálati személyeknél, akik heti több munkaórát dolgoznak, illetve akik több szomatikus tünetről számolnak be, míg alacsonyabb azon válaszadóknál, akik több jó minőségű társas kapcsolatról és erősebb pszichológiai immunrendszerről számolnak be. Az egészségügyi dolgozók kiégése közvetlen hatással van a munkahelyi jóllétükre és közvetetten a betegellátás minőségére. Protektív-, és rizikófaktorok ismeretében jobb intervenciós és prevenciós módszerek dolgozhatók ki.

Nővér

Prospektív életminőség vizsgálat csípőízületi endoprotézis beültetése után

SOMLYAI Gyöngyi, SKALICZKI Gábor, ANTAL Imre , PERLAKY Tamás, PIROSKA Nikolett, SALLAI Imre

A csípőízületi endoprotézis beültetésen átesett betegek korai postoperatív életminőség változásának a vizsgálata. prospektív, kérdőíves vizsgálatot végeztünk a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika fekvőbeteg osztályán 2018 május - 2019 január között. A vizsgálatba degeneratív, primer coxarthrosisban szenvedő, elektív műtétre előjegyzett harminc (n=30) beteget vontunk be, átlag életkoruk 72 év, 36% férfi (11 fő) és 63% (19 fő) nő. A betegek 50%-a súlyos, 50%-a közepes erősségű fájdalmat jelzett a műtét előtt. Három hónappal a műtét után a fájdalmak szignifikánsan (p<0,000) csökkentek. A betegek 70%-ának súlyos járási problémája volt műtét előtt, a műtét után három hónappal már csak 30%-nál volt enyhe fokú járási nehezítettség. A műtét előtti fájdalomcsillapító szedés is szignifikánsan (p=0,004) csökkent. A járásához segédeszközt használók száma megfeleződött. A betegek jelentős életminőség javulást tapasztaltak csípőprotézis beültetés után, mely a beteg számára megtehelő, kockázattal járó beavatkozás, de a várható nyereség jelentős.

Nővér

A foglalkozás-egészségügyi ápolás úttörői

HIRDI Henriett Éva, SZOBOTA Lívia , SOÓS Georgina, BARNAFÖLDI Vivien Nóra

A foglalkozás-egészségügyi ápolók tevékenységüket tekintve egyedi területen dolgoznak, arra képezték ki őket, hogy megértsék a munkavégzés és az egészség különös kapcsolatát. A foglalkozás-egészségügyi ápolás kezdete az ipari forradalomra vezethető vissza. Ez a kézirat azokról a foglalkozás-egészségügyi ápolókról fellelhető információkat foglalja össze, akiket a XIX. század végén elsőként (dokumentáltan) alkalmaztak. A szerzők röviden bemutatják az e területen alkalmazott legismertebb ápolók életútját és feladatait.

Nővér

Időskori ápolásban használható robotokkal szembeni előítélet és elfogadottság vizsgálata

VASS Dezső , ÁRVAI László, OLÁH András

Az ápolók munkájának robotokkal történő támogatása hosszú távon segíthet enyhíteni az idősödő társadalommal egyre növekvő ápolói munkaerőhiányt. Kutatásunk célja az volt, hogy felmérjük az idős emberek hogyan fogadnának el nem emberi segítséget, illetve annak vizsgálata, hogy az el nem fogadást mennyire befolyásolják az előítéletek, a robotokkal kapcsolatos felületes ismeretek és az újtól való idegenkedés. A vizsgálatot 2020 júliusában végeztük. Az adatgyűjtéshez saját készítésű kérdőívet használtunk, melyet személyes interjú keretében töltöttünk ki, hatvan év feletti vizsgált személyekkel. A kérdőív a robotok ismeretére, elfogadása, illetve az esetleges jövőbeli felhasználás, ápolási segítség elfogadására irányultak. A válaszok egy hatfokozatú Likert skálán kerültek rögzítésre és ez alapján meghatározott pontszámok segítségével kerültek feldolgozásra. Bizonyítottuk, hogy az idős emberek körében a robotizált ápolással szembeni fenntartások elsősorban előítéleteken alapulnak, rövid tájékoztatóval és bemutatóval sikerült az elfogadottság szinte minden szintjén lényeges javulást elérni, illetve bizalom különböző szintjeit emelni. Feltártunk ugyanakkor olyan jelenségeket, mint a robotok kezelésével kapcsolatos túlzott magabiztosság növekedés, saját kezelési készség túlértékelése ezért ezeken a területeken az okok feltárása és megértése érdekében folytatni szükséges a kutatást. Az idős emberek részéről tapasztalható félelem és elutasítás nagy részben előítéletekből fakad. Rövid bemutatóval, illetve robotok alapvető megismerésével az idős emberek robotokkal szembeni elutasítása átfordítható elfogadottságba, kíváncsiságuk feléleszthető a robotok és a robotizált ápolás irányába.

Kapcsolódó anyagok

Nővér

Florence Nightingale élete és munkássága – Mit üzen napjaink ápoló hallgatóinak Florence Nightingale?

SEBESTYÉN Anett Katalin

Minden év május 12-én ünnepelik az ápolók nemzetközi napját. Az idei év nagy jelentőségű, hiszen az ápolók egyik legnagyobb példaképének, Florence Nightingale születésének 200. évfordulója van. A lámpás hölgyként is ismert ápoló életútja nem volt egyszerű, sok mindennel kellett szembenéznie. Az ápolói hivatás tiszteletét és az ápolók elismerését vívta ki. Küzdött a nők jogaiért is. Rengeteget tanult, melynek köszönhetően a mai napig használt statisztikai módszereket dolgozott ki. Feljegyzéseinek köszönhetően számos, ma is használatos statisztikai összefüggést állapított meg. Számszerű adatokkal támasztotta alá, hogy milyen fontos kapcsolat van a halálozás és a higiénés körülmények között. Több ápolói képzés is indult tanácsaira, valamint a kórházi rendszereket is megreformálta. Egyik legkiválóbb műve a feljegyzések az ápolásról (Notes on nursing), melyet ma is az ápolás első kézikönyvének tartunk.

Lege Artis Medicinae

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

SÖVÉNYI Ferencné, PERKÓ Magdolna, FEDINECZNÉ Vittay Katalin

A szerzők rendhagyó ápolástörténeti munkájukban áttekintik azt a 20. század kilencvenes éveiben felerősödött fejlődési folyamatot, amelynek során az ápolás szakmából hivatássá vált Ma­gyar­or­szá­gon. A hivatásként elismert szakmát jellemzi a gyakorlói számára biztosított hosszú idejű oktatás és képzés, az önálló szakmai szerveződés, a saját etikai kódex és a hivatás jogi szabályozása. A cikk sorra veszi ezeket a tényezőket, hang­­­­­­súlyosan foglalkozva a hazai ápolóképzés kialakulásával és fejlődésével, majd be­mutatja a gyakorlati ápolástól az ápolástudomány megjelenéséig ívelő fejlődést, amelyhez szervesen hozzátartozott a Nő­vér című tudományos igényű szakfolyóirat létrejötte is. Tárgyalja az ápolás és ápolási gyakorlat jogi szabályozását, az ápolók szakmai szerveződésének történetét. A ke­retrendszer kialakítása szükséges feltétel volt ahhoz, hogy az ápolói szakma saját magát változtassa hivatássá, társadalmilag megbecsült foglalkozássá.

Nővér

Daganatos betegek életminősége

PATÓ Edit

A kutatás célja: Ezen vizsgálat egy nagyobb volumenű kutatás részét képezi. Célja felmérni a daganatos betegek életminőségének helyzetét, a betegség életvitelre kifejtett hatását, valamint a betegek lelki megterheltségét. Ezen túl felmérni a betegek ismereteit a daganatos betegségekkel kapcsolatban. Vizsgálati módszer és minta: A kutatás leíró, empirikus, és kiegészítő jellegű, amelyben a budapesti Honvéd Kórház és a kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Kórház Onkológiai osztályokon dolgozó ápolók, és az azonos időben ott kezelt betegek vettek részt 2014-ben. A vizsgálat módszere az egyéni írásbeli kikérdezés. Az eredmények értékelése MS Excel és IBM SPSS programokkal történt. Az összes értékelhető kérdőív aránya 74,9% (N=131). Eredmények: A betegek saját egészségi állapotukat és életminőségüket 56,6%-ban alacsonynak ítélték meg, valamint 75%-uk azt vallotta, hogy mindennapjaik, és életvitelük is jelentős mértékben változott. A válaszadók 50%-a valamely negatív jelzővel írta le aktuális érzelmi állapotát, s igen gyakoriak körükben a különböző pszichés zavarok, például a depresszió 17,5%, a szorongás 18,5%, és csökkent önértékelés 14,1%. A válaszadók jelentős többsége (76,3%) nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel a daganatos betegségek természetéről. Következtetések: A daganatos betegek életvitelét/életminőségét nagymértékben befolyásolja betegségük. A betegek jelentős pszichés terhelésnek vannak kitéve.

Lege Artis Medicinae

Hazai egészségügyi szakdolgozók véradással kapcsolatos attitűdje, véradási szokásai az egyes szakmacsoportokban

RAJKI Veronika, HIRDI Henriett Éva, BALOGH Zoltán, MÉSZÁROS Judit

BEVEZETÉS - Egészségügyi szakdolgozók körében vizsgálatot végeztünk, felmértük véradási szokásaikat és a véradással kapcsolatos ismereteiket. MÓDSZEREK - A keresztmetszeti vizsgálat 2012. július 15. és 2012. szeptember 15. között történt a Felnőttápolás és -gondo­-zás-, Sürgősségi ellátás-, Műtéti ellátás-, és Szülészeti ellátás szakmacsoportokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók körében, kényelmi mintavételi technikával (n=312). Az adatgyűjtés webalapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával történt. A saját szerkesztésű elektronikus kérdőív összeállításához az „Eurobarometer 41.0 (1995): Az európaiak és a vér” felmérés egyes kérdései kerültek felhasználásra. A szerzők az összegyűjtött adatokat IBM SPSS Statistics 20 szoftver és a Kingsoft Office Spread­sheet (2012) program segítségével, leíró statisztikai módszerrel elemezték. EREDMÉNYEK - A felmérés 312 fő egészségügyi szakdolgozó részvételével történt. A vizsgálatban részt vevő mind a négy szakmacsoportba tartozó egészségügyi szakdolgozóink véradási aktivitása magasabb, mint az EU-s felmérés során 2009-ben megállapított országos átlag. Az egészségügyi szakembereink 61,86%-a legalább kétszer ad vért évente különböző helyszíneken. A véradástól való távolmaradás leggyakoribb okai az „egyéb okok”, a „korábbi véradásnál kizárták a véradásból”, valamint az „időhiány” voltak. Találtunk kü­lönb­ségeket az egyes szakmacsoport tag-jainak megítélése között az esetleges szükséges vérátömlesztés elutasítására/engedélyezésére vonatkozóan, de ezek nagy jelentőséggel nem bírnak. KONKLÚZIÓ - A kapott eredményeink alapján javasoljuk felhívni a figyelmet a közös, összehangolt együttműködés szükségességére, esetlegesen a véradás/transzfúziós terápia jelenlegi kompetenciaköreinek módosítására, alakítására, a szakdolgozók továbbképzéseken való részvételi lehetőségeinek javítására a véradási szokások és attitűd további növelése érdekében.

Nővér

Hazai egészségügyi szakdolgozók véradással kapcsolatos ismeretei

RAJKI Veronika, HIRDI Henriett Éva, BALOGH Zoltán, MÉSZÁROS Judit

A kutatás célja: Magyarország területén a Felnőtt ápolás és gondozás, Sürgősségi ellátás, Műtéti ellátás, és Szülészeti ellátás szakmacsoportokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók véradással kapcsolatos ismereteinek felmérése. Anyag és módszer: A felmérés során alkalmazott anonim, önkitöltős kérdőív alapját az „Eurobarometer 41.0 (1995): Az európaiak és a vér” felmérésnél alkalmazott kérdőív adta, amely a szerzők saját kérdéseivel egészült ki. A szerzők webes felmérést végeztek. A felmérés 2012. július 15. és szeptember 15. között zajlott, 4 különböző szakmacsoportba tartozó szakdolgozók körében, kényelmi mintavételi módszer alkalmazásával. A szerzők az IBM SPSS Statistics 20 szoftver és a Kingsoft Office Spreadsheet (2012) program segítségével elemezték az összegyűjtött adatokat, leíró statisztikai módszer és Khi-négyzet próba segítségével. Eredmények: A felmérés 312 fő egészségügyi szakdolgozó részvételével történt. A felmérés eredményei alapján megállapítást nyert, hogy valamennyi szakmacsoport esetében vannak hiányosságok a véradással kapcsolatos ismeretek terén. A válaszadók 86,19% rendelkezett helyes ismeretekkel a véradással kapcsolatban. Az egyes szakmacsoportok ismeretszintje között nem található lényeges eltérés. Következtetések: Az eredmények részben szignifikáns, részben nem szignifikáns összefüggéseket, valamint a részsokaságokon belüli megoszlások kapcsán sztochasztikus kapcsolatot mutatnak. Az egyes kérdések kapcsán feltárt ismeretbeli hiányosságok megszűntetése érdekében a szerzők hangsúlyozzák a szakdolgozók továbbképzésének szükségességét a véradással kapcsolatban.