Nővér

A betegoktatás és az ILCO klub jelentősége a stomás betegek rehabilitációjában

VARGÁNÉ Terhes Anita

2012. ÁPRILIS 30.

Nővér - 2012;25(02)

A vizsgálat célja: A szerző célja a betegoktatás hiányosságainak feltárása a stomás betegek körében, különös tekintettel a Szegedi Sebészeti Klinikán történő betegoktatásra. Ezeken felül kutatta a stomás betegek véleményét, attitűdjét, ismereteit a betegtájékoztatásról, a rehabilitációról, és az önsegítő csoportokon való részvétel arányáról. Anyag és módszer: A saját készítésű kérdőíves felmérés a Szegedi ILCO klubban és az SZTEÁOK Sebészeti Klinikáján működő stoma ambulancián megjelent páciensek körében történt, nem véletlenszerű, kényelmi mintavételi technikával. A 120 db kiosztott kérdőívből 96 db érkezett vissza és volt értékelhető. A szerző a kapott adatokat a Microsoft Office Excel program segítségével, leíró és matematikai statisztikai módszerrel elemezte. Eredmények: Az eredmények alapján megállapítható volt, hogy a betegek 83%-a kapott életmódbeli tájékoztatást és 99%-át megtanítottak a stoma ellátására az intézetben, ez hozzásegítette őket a betegségük elfogadásához. A stomaterápiás nővér általi oktatáson részt vettek jobban el tudták fogadni megváltozott testképüket. Ugyanakkor a vizsgált mintából az önsegítő csoportban való részvétel aránya 51%, annak ellenére, hogy a megkérdezettek 65%-a hasznosnak tartotta az ILCO klubot. Következtetések: A felmérés alátámasztja a stomás betegek holisztikus és multidiszciplináris ápolásának jelentőségét, valamint az osztályos életmódbeli tájékoztatás és betegoktatás fejlesztésének szükségességét, mivel a betegek többségénél nincs igény a klubtagságra.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

A gyermeksürgősségi ellátás ápolói szintű triage tevékenységének specialitásai és kompetenciái

NAGY Gábor, PÁPAI Tibor

A sürgősségi betegellátó rendszer része a gyermeksürgősségi ellátás, melynek szervezése és működtetése ugyanolyan alapelvek és konszenzusok alapján kell történjen, mint a felnőtt betegek sürgősségi ellátása. A gyermekek életkori, anatómiai, élettani sajátosságai miatt az állapotfelmérés, a kategorizálás, a diagnosztika, a terápiás beavatkozások és az ápolási folyamat kivitelezése speciális ismereteket, készségeket és kompetenciákat igényel a felnőtt sürgősségi ellátáshoz képest. A publikációban ismertetésre kerül a hazai intrahospitális gyermeksürgősségi ellátás betegfelvételi és osztályozási folyamata az ápolói kompetenciák vonatkozásában.

Nővér

A műtéti izoláció protokoll szerinti alkalmazása a gazdaságosság tükrében

PÉCZELI András

A műtéti eljárás alapvető feltétele az asepsis és antisepsis szabályainak maradéktalan betartása. A beteg és a műtéti team izolálása, illetve beöltözése hosszú időre nyúlik vissza. Orvos nagyapáink fehérbe, apáink zöldbe burkolóztak, napjainkban pedig eljött az egyszer használatos izolálás alkalmazásának korszaka. A szerző célja, hogy egy Megyei Kórház Központi Műtőjének munkáján keresztül bemutassa, hogy az egyszer használatos izolálás - megfelelően alkalmazva - költséghatékonyabb a textilizoláláshoz viszonyítva. A szerző bemutatja az egyszer használatos izolálás alkalmazásának szakmai irányelveit, a bevezetés és alkalmazás fázisait. Költségelemzéssel bizonyítja, hogy a megfelelően alkalmazott egyszer használatos izoláló rendszer kevesebb anyagi megterhelést jelent az intézménynek, mint a korábban megtalálható textilizolálás. Az egyszer használatos izolálással szembeni elvárásokat a mindennapok pozitívan igazolták, használatukra igény van.

Nővér

Az egészségügyi szakképzés, ápolóképzés helyzete a miskolci Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskolában

KONCZNÉ Kiss Krisztina

A szerző célja annak vizsgálata, hogy a felmérésben résztvevő egészségügyi szakközépiskola tanulói hogyan vélekednek a továbbtanulásról, a külföldi munkavállalásról. Vizsgálja továbbá, hogy mennyire vonzó az ápoló képzés a tanulók számára, valamint hatással van e a szakválasztásra a tanulói ösztöndíjprogram. Fel kívánja mérni, hogy az ápolás foglalkozási hierarchiában elfoglalt helye, valamint a presztízs dimenziói mennyire befolyásolják az ápolás társadalmi megbecsültségét. Vizsgálati módszerek és minta: A leíró, prospektív kutatás a miskolci Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola 12. évfolyamán tanuló érettségi előtt álló (n=), és a 14.-15. évfolyamot végző szakképzős (n=) diákok körében kérdőíves felmérés útján történt. Az adatok SPSS program segítségével kerültek összegzésre, majd az így nyert eredmények feldolgozása a statisztikai matematika (gyakoriság, korrelációs együttható) segítségével történt. Eredmények: Az érettségi előtt álló tanulók 58%-a vállalna az iskolában ápoló képzést, ha havonta tanulói ösztöndíjban részesülhetne. A szakképzős tanulók 83%-a a megszerzett végzettsége szerinti munkakörben szeretne elhelyezkedni, 63% továbbtanulni, 35 % a vizsgát követően azonnal dolgozni szeretne. A diákok több mint 80%-át vonzza a külföldi munkavállalás lehetősége. Véleményük szerint az ápolás társadalmi megítélése alacsonyabb a többi foglalkozáshoz viszonyítva. Következtetések: Az ápolóképzést a tanulók az ápolás alacsony presztízse és a kevés fizetés miatt nem választaná, viszont az ösztöndíjrendszer, mint motiváló erő pozitívan hat továbbtanulási szándékukra. Az anyagi megbecsülés hiánya miatt a migráció gondolata viszont sokukban felmerül.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

A teammunka és a tájékoztatás jelentősége a stroke utáni rehabilitációban

HORVÁTH Orsolya, STERLIK Krisztina

A vizsgálat célja: A stroke betegség népegészségügyi probléma, Magyarországon is évente több tízezer beteg él túl szélütést és folytatja életét annak egészségi állapotot befolyásoló negatív következményeivel. Jól szervezett korai, a betegek klinikai állapotához igazodó rehabilitációs program nem csak az érintettek életkilátását és életminőségét javíthatja, hanem az önellátó életvitel visszaszerzésében is segítséget nyújthat. A betegek döntő többsége számos hajlamosító tényezővel terhelt életmódot folytat, mely miatt az egyénre szabott betegedukáció kiemelt jelentőséggel bír az ismételt agyi érkatasztrófa megelőzése érdekében. Anyag és módszer: Vizsgálatunkban a neuro-rehabilitációs teammunka és betegedukáció hatékonyságát mértük fel a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet fekvőbeteg stroke rehabilitáción résztvevő betegeink körében (2016-2017). A betegek önálló életvitelre való képességének alakulását FIM skálával és Barthel index-el vizsgáltuk, míg az egyén vagy hozzátartozó által kitöltött kérdőív segítségével a befolyásolható rizikófaktorok jelenlétét, valamint a betegek betegségükkel kapcsolatos ismeretanyagát elemeztük (2016-2017). Eredmények: Eredményeink szerint halmozottan fordultak elő befolyásolható rizikótényezők betegeink körében, és annak ellenére, hogy a kórházi szakban kaptak tájékoztatást, ismeretanyaguk a betegséggel kapcsolatban igen hiányos volt. Következtetések: Eredményeink alapján az akut szakot követő, minél korábban elkezdődő komplex rehabilitáció a legeredményesebb. Az akut szakban betegedukációs ápoló, írott tájékoztató anyagok megkönnyíthetik a gyógyulási folyamatot, a rehabilitációig otthon töltött időt.

Nővér

Az alvadásgátló kezelésben részesülő betegek edukációja

VARGA Miklós Józsefné

A vizsgálat célja: Az alvadásgátló kezelésben részesült betegek oktatásakor felmerülő hiányosságok feltárása. Vizsgálati módszer és minta: Személyes interjú strukturált kérdések alapján, az osztályon fekvő betegeknél, akik alvadásgátló gyógyszert szednek. A feldolgozás leíró statisztika módszerrel SPSS rendszer használatával készült. Eredmények: Az alvadásgátló gyógyszert szedő betegek tájékoztatása a gyógyszerről csak a kezelés kezdetén történik és akkor sem teljes körű. Következtetés: Az orális alvadásgátló oktatása és tájékoztatása nem megfelelő.

Ideggyógyászati Szemle

Az agydaganat műtéti kezelését követő rehabilitáció lehetősége, eredményei

DÉNES Zoltán, TARJÁNYI Szilvia, NAGY Helga

Célkitűzés - Az agydaganat műtéti kezelése utáni rehabilitáció lehetőségének, szükségességének, eredményességének vizsgálata, saját tapasztalatok közzététele. A vizsgálat módszere - Retrospektív leíró vizsgálat. A vizsgálat alanyai - Agydaganat idegsebészeti műtéti eltávolítását követően az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Agysérültek Rehabilitációs Osztályán kezelt betegek, 2001. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban. Eredmények - A vizsgált 16 éves időszakban az osztályon kezelt közel 4500 betegből 84 rehabilitációját végezték agydaganat idegsebészeti eltávolítása után. A 34 férfi és 50 nő átlagéletkora 58 év (20-91) volt. Az eltávolított daganatok közül szövettanilag 57 benignus elváltozás, 27 malignoma, ebből hat más szervből származó agyi metasztázis volt. A betegek rehabilitációs átvételére átlagosan a műtét utáni 41. napon (10-139) került sor. A vezető klinikai tünetek felvételkor: hemiparesis (64 eset), kognitív problémák (26), dysphagia (23), aphasia (16), ataxia (15), tetraparesis (5), paraparesis (1). Az osztályon végzett rehabilitációs tevékenység rehabilitációs szakorvos vezetésével multidiszciplináris teammunka keretében történt. A felvételi Barthel-index átlaga 35, a kibocsátási 75 volt. A kórházi rehabilitáció átlagosan 49 (2-193) napig tartott. Kibocsátáskor 73 esetben javulást tapasztaltak az önellátási képességben, kilenc esetben lényeges változás nem történt, míg két beteg állapota romlott. Következtetések - Agydaganat műtéti eltávolítását követő funkciózavarok miatt szükség lehet kórházi rehabilitációs kezelésre. Az idegsebészeti műtét után elengedhetetlen a sebész, a rehabilitációs szakember, a beteg és hozzátartozója bevonásával végzett konzultáció a reális rehabilitációs célok kitűzése érdekében. Malignomák esetében nélkülözhetetlen az onkológus szakemberrel történő egyeztetés a várható kimenetel és az onkológiai kezelés szervezése miatt. A szerzők tapasztalata alapján az agydaganat műtéti eltávolítását követő multidiszciplináris rehabilitációs kezelés osztályukon eredményes volt.

Nővér

Myocardiális infarctust követő életmódváltást befolyásoló tényezők

HALÁSZ Henrietta, MEIXNER Istvánné

A vizsgálat célja: Megtalálni azokat a módszereket melyekkel - az Állami Szívkórházban -, motiválttá tudjuk tenni a betegeket, hogy részt vegyenek reguláris oktatóprogramjainkon, és felismerjék egészségi állapotukért vállalt felelősségük fontosságát. Vizsgálati módszer és minta: Szívinfarktus után korai rehabilitáción részt vett betegek közül egyszerű random mintavétellel 127 fő került bevonásra (n=127). A felmérés kérdőívvel, valamint retrospektív adatelemzéssel történt. Az elemzésekhez khi2-próbát, korreláció analízist végeztünk, ahol szignifikánsnak tekintettük a p értéket, ha <0,05. Eredmények: A betegek 71%-a 60 év feletti, 87%-uk túlsúlyos, illetve elhízott, 39%-uk dohányzik a rehabilitáció kezdetekor, hipertóniás a betegek 85%-a, míg cukorbeteg 39%. A nők inkább elismerik az életmód egészségbefolyásoló hatását, mint a férfiak (p=0,004). A 60 év alatti betegek gyógyszerekkel kapcsolatos ismereteik jobbak, mint a 60 év felettieké (p=0,000). A pozitív családi anamnézis befolyásolja az életmódváltás gondolatát (p=0,01). Következtetések: Az oktatás hatékonyságának fokozása érdekében a 60 év felettieket új módszerekkel kell oktatni. A szóban elhangzó információkat bővíteni kell írásos anyaggal. A korábbi ismereteket szükség szerint kell frissíteni és kiegészíteni. A táplálkozási tanácsadást gyakorlatiassá kell tenni a jobb megvalósíthatóság érdekében.

Ideggyógyászati Szemle

A felső végtagi spasticitas kezelése botulinustoxinnal

DÉNES Zoltán, FEHÉR Miklós, VÁRKONYI Andrea

Célkitűzések - Különböző eredetű agykárosodás következtében létrejövő spasticus hemiparesisben szenvedő betegek felső végtagján a spasticitas csökkentése lokális botulinustoxin-kezeléssel, a kezdeti tapasztalatok ismertetése. Betegek és módszer - Prospektív vizsgálatban az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Koponyaagysérültek Rehabilitációs Osztályán 2003-2004-ben nyolc, stroke-ot elszenvedett beteg és öt traumás agysérült spasticus felső végtagját kezelték lokálisan botulinus A toxinnal, alkalmanként 100 egységgel. Eredmények - A kezelések eredményeként a spasticitas a módosított Ashworth-skálán egy-két szinttel csökkent, és ez a jó hatás a három hónapos kontroll idején is észlelhető volt kilenc esetben. A kezelés során sem lokális, sem egyéb szövődményt nem észleltek. Következtetések - A lokális botulinus A toxin kezelés hatásos fegyver a különböző eredetű spasticus felső végtag kezelésében, a spasticitas csökkentése érdekében.