Nővér - 2020;33(05)

Nővér

2020. SZEPTEMBER 30.

A mozgásterápia szerepe a csontritkulásos betegek egyensúlyfejlesztésében és esésmegelőzésében – Szisztematikus irodalomelemzés

MISZORY Erika Viktória, JÁROMI Melinda, PAKAI Annamária

Az elesésekből származó traumatikus események gyakori előfordulása a csontritkulásos betegek körében és azok életminőségre gyakorolt negatív következményei fontossá teszik a hatékony mozgásterápiás intervenciók alkalmazását az elesések megelőzésére. A vizsgálat célja: A szerzők célja, hogy áttekintsék a csontritkulás kapcsán tett mozgásterápiás beavatkozások hatásosságát elsősorban az egyensúlyfejlesztés és az elesés prevenció területén. Részletes szisztematikus irodalomkeresést végeztünk az Ebsco Discovery Service adatbázisában 2014. január és 2019. december közötti időszakra vonatkozóan. Kizárólag angol nyelvű és teljes terjedelmükben elérhető cikkeket kerestünk, amihez megfelelő kulcsszavakat használtunk. Potenciálisan relevánsnak 42 db közleményt találtunk, amelyből 12 felelt meg a beválasztási kritériumoknak. A csontritkulással kapcsolatos mozgásprogramok szép számmal és varianciával bírnak. Az izomerő és egyensúlyfejlesztés szempontjából hatásosnak bizonyulnak és egyre növekszik azon bizonyítékok száma, mely a multimodális programok szerepét emelik ki.

Nővér

2020. SZEPTEMBER 30.

A diabetes mellitus szűrési gyakorlatának vizsgálata a hazai családorvosi praxisokban

GALVÁCS Henrietta, BALOGH Zoltán

Megvizsgálni a családorvosi praxisokban dolgozók diabetes mellitusszal kapcsolatos ismereteit, szűrési gyakorlatukat, illetve a kiterjesztett hatáskörű ápolók szerepét a prevencióban. Online kérdőív segítségével végeztük kutatásunkat, amelyben 94 háziorvos, illetve 83 ápoló vett részt. Az ápolók 20%-a nem rendelkezett a megfelelő szakképesítéssel. Összességében a kiterjesztett hatáskörű ápolók érték el a legjobb eredményt a vizsgálatban. A praxisok 55,4%-ában végeznek rendszeresen praediabetes-szűrést, az ápolóknak pedig mindössze 35,5%-a javasolja a pácienseknek a szűrővizsgálaton való részvételt. A szűrések elmaradásának leggyakoribb oka a magas napi betegforgalom, a nem megfelelő infrastrukturális és személyi feltételek. A háziorvosok véleménye alapján kiegészítő finanszírozással, dietetikus alkalmazásával, életmód klubokkal, a betegforgalom korlátozásával javítható lenne a prevenció hatékonysága. A kiterjesztett hatáskörű ápolók önálló munkavégzését támogatták a háziorvosok. A középfokú ápolók esetében nagyobb szerepet kellene kapnia a prevenciós módszerek oktatásának, illetve a szűrővizsgálatokban való részvételnek. A kiterjesztett hatáskörű ápolók mielőbbi integrálása elengedhetetlen az alapellátás fejlesztése kapcsán.

Nővér

2020. SZEPTEMBER 30.

Videó-támogatott újraélesztés oktatás hatékonyságának felmérése általános iskolás gyermekek körében

NAGY Richárd , BÁNFAI-CSONKA Henrietta, MUSCH János, DERZSI-HORVÁTH Martina, BÁNFAI Bálint

Hirtelen keringésmegállás esetén a laikus elsősegélynyújtás fontos eleme a túlélési láncnak. A vizsgálat célja: Kutatásunk célja volt összehasonlítani különböző oktatási módszereket, valamint felmérni a videó-támogatott oktatás hatékonyságát általános iskolás gyerekek körében. Kutatásunkban 147 fő, 10-15 éves korú diák vett részt. Az oktatás előtt elvégeztünk egy előtesztet, melyet 1 és 4 hónap elteltével megismételtünk. Adatfelvételi eszközként kérdőívet alkalmaztunk, a gyakorlati felmérés pedig egy BLS fantom segítségével történt. Az oktatás három csoportban zajlott: a FRONTÁLIS csoport hagyományos oktatásban részesült, a VIDEÓ csoport hetente megnézett egy 5 perces, általunk forgatott videót, a FANTOM csoport szintén a videót nézte meg, de az ő oktatásuk kiegészült egy általunk készített gyakorló fantommal is. Az eredmények alapján a FRONTÁLIS csoport teljesített a legjobban (p<0,001), de a mellkaskompressziók mélységét tekintve a FANTOM csoport tagjai nyomták legtöbben megfelelő mélységig a gyakorló eszközt (p<0,001). A mellkaskompressziók frekvenciáját illetően szignifikánsan jobban teljesítettek a FRONTÁLIS csoport tagjai (p=0,01). Az 50 kg-os testtömeget meghaladó (p<0,001), valamint a 12. életévet betöltött (p<0,001) diákok képesek voltak mélyebbre lenyomni a mellkast. Kutatásunkban a hagyományos oktatási módszer bizonyult a legeredményesebbnek, de egy oktató videó többszöri megnézésével hasonló eredmények érhetők el.

Nővér

2020. SZEPTEMBER 30.

A mesterséges intelligencia és robotika alkalmazásának lehetőségei és kihívásai az ápolási gyakorlat számára: barát vagy ellenség?

FULLÉR Noémi, LAMPEK Kinga, ROZMANN Nóra , SZUNOMÁR Szilvia , ZRÍNYI Miklós, OLÁH András

Közleményünkben a mesterséges intelligenciával (MI) és annak betegápolásba involválható lehetséges fejlesztéseivel foglalkozunk. Fontos kiemelnünk, hogy a MI és a betegápolásban megjelenő robotok nem az „élő munkaerő” helyettesítésére kell hogy szolgáljanak, sokkal inkább az „időrabló”, rutin tevékenységek kiváltására. Nemzetközi példákon keresztül kívánjuk bemutatni a MI és ápolási robotok alkalmazásának lehetőségeit, melyek részben megoldást jelenthetnek a globálisan megjelenő ápolói munkaterhelés növekedésére, az ápolói létszám csökkenésére és az ezekből adódó munkahelyi stressz kialakulására. Fontosnak tartjuk, hogy az ápolás ezen technikai fejlesztésének folyamataiba az ápolók is aktívan vegyenek részt, ugyanakkor az is elmondható, hogy a MI és az ápolói robotika területéhez kapcsolódó továbbképzések széleskörben nem érhetők el. Annak érdekében, hogy az ápolást valóban segítő korszerű eszközökkel, MI-val, robotokkal tudjanak dolgozni az ágy mellett tevékenykedő munkatársak fontos, hogy az ápolók maguk is részt vegyenek a fejlesztési folyamatokban, valamint ma már elengedhetetlen ezen ismeretek oktatása az ápolóképzés minden szintjén.

Nővér

2020. SZEPTEMBER 30.

A SMART kórház működése ápolási szemszögből (Másodközlés)

VÖRÖSMARTY Attila

Egyre többször lehet hallani az egészségügyi környezetben arról, hogy intelligens kórházakat szükséges működtetni a XXI. században. Áttekintve az elmúlt évtizedek kórházfejlesztéseit, azt láthatjuk, hogy egyre jobban ebbe az irányba haladunk. Az egészségügyben keletkező adatokhoz történő széleskörű, egyidejű és hatékony hozzáférés a legfontosabb kérdés a jövő szakemberei és betegei számára. Jelen értekezésben szeretném érintőlegesen bemutatni az intelligens kórház létrehozásához és működtetéséhez szükséges előfeltételeket.