Nővér

A diabetes mellitus szűrési gyakorlatának vizsgálata a hazai családorvosi praxisokban

GALVÁCS Henrietta1,2, BALOGH Zoltán3

2020. SZEPTEMBER 30.

Nővér - 2020;33(05)

Eredeti közlemény

Journal Article

Megvizsgálni a családorvosi praxisokban dolgozók diabetes mellitusszal kapcsolatos ismereteit, szűrési gyakorlatukat, illetve a kiterjesztett hatáskörű ápolók szerepét a prevencióban. Online kérdőív segítségével végeztük kutatásunkat, amelyben 94 háziorvos, illetve 83 ápoló vett részt. Az ápolók 20%-a nem rendelkezett a megfelelő szakképesítéssel. Összességében a kiterjesztett hatáskörű ápolók érték el a legjobb eredményt a vizsgálatban. A praxisok 55,4%-ában végeznek rendszeresen praediabetes-szűrést, az ápolóknak pedig mindössze 35,5%-a javasolja a pácienseknek a szűrővizsgálaton való részvételt. A szűrések elmaradásának leggyakoribb oka a magas napi betegforgalom, a nem megfelelő infrastrukturális és személyi feltételek. A háziorvosok véleménye alapján kiegészítő finanszírozással, dietetikus alkalmazásával, életmód klubokkal, a betegforgalom korlátozásával javítható lenne a prevenció hatékonysága. A kiterjesztett hatáskörű ápolók önálló munkavégzését támogatták a háziorvosok. A középfokú ápolók esetében nagyobb szerepet kellene kapnia a prevenciós módszerek oktatásának, illetve a szűrővizsgálatokban való részvételnek. A kiterjesztett hatáskörű ápolók mielőbbi integrálása elengedhetetlen az alapellátás fejlesztése kapcsán.

AFFILIÁCIÓK

  1. Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Ápolástan Tanszék, Budapest
  2. Semmelweis Egyetem Doktori Iskola, Budapest
  3. Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Ápolástan Tanszék, Budapest

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

A mozgásterápia szerepe a csontritkulásos betegek egyensúlyfejlesztésében és esésmegelőzésében – Szisztematikus irodalomelemzés

MISZORY Erika Viktória, JÁROMI Melinda, PAKAI Annamária

Az elesésekből származó traumatikus események gyakori előfordulása a csontritkulásos betegek körében és azok életminőségre gyakorolt negatív következményei fontossá teszik a hatékony mozgásterápiás intervenciók alkalmazását az elesések megelőzésére. A vizsgálat célja: A szerzők célja, hogy áttekintsék a csontritkulás kapcsán tett mozgásterápiás beavatkozások hatásosságát elsősorban az egyensúlyfejlesztés és az elesés prevenció területén. Részletes szisztematikus irodalomkeresést végeztünk az Ebsco Discovery Service adatbázisában 2014. január és 2019. december közötti időszakra vonatkozóan. Kizárólag angol nyelvű és teljes terjedelmükben elérhető cikkeket kerestünk, amihez megfelelő kulcsszavakat használtunk. Potenciálisan relevánsnak 42 db közleményt találtunk, amelyből 12 felelt meg a beválasztási kritériumoknak. A csontritkulással kapcsolatos mozgásprogramok szép számmal és varianciával bírnak. Az izomerő és egyensúlyfejlesztés szempontjából hatásosnak bizonyulnak és egyre növekszik azon bizonyítékok száma, mely a multimodális programok szerepét emelik ki.

Nővér

Videó-támogatott újraélesztés oktatás hatékonyságának felmérése általános iskolás gyermekek körében

NAGY Richárd , BÁNFAI-CSONKA Henrietta, MUSCH János, DERZSI-HORVÁTH Martina, BÁNFAI Bálint

Hirtelen keringésmegállás esetén a laikus elsősegélynyújtás fontos eleme a túlélési láncnak. A vizsgálat célja: Kutatásunk célja volt összehasonlítani különböző oktatási módszereket, valamint felmérni a videó-támogatott oktatás hatékonyságát általános iskolás gyerekek körében. Kutatásunkban 147 fő, 10-15 éves korú diák vett részt. Az oktatás előtt elvégeztünk egy előtesztet, melyet 1 és 4 hónap elteltével megismételtünk. Adatfelvételi eszközként kérdőívet alkalmaztunk, a gyakorlati felmérés pedig egy BLS fantom segítségével történt. Az oktatás három csoportban zajlott: a FRONTÁLIS csoport hagyományos oktatásban részesült, a VIDEÓ csoport hetente megnézett egy 5 perces, általunk forgatott videót, a FANTOM csoport szintén a videót nézte meg, de az ő oktatásuk kiegészült egy általunk készített gyakorló fantommal is. Az eredmények alapján a FRONTÁLIS csoport teljesített a legjobban (p<0,001), de a mellkaskompressziók mélységét tekintve a FANTOM csoport tagjai nyomták legtöbben megfelelő mélységig a gyakorló eszközt (p<0,001). A mellkaskompressziók frekvenciáját illetően szignifikánsan jobban teljesítettek a FRONTÁLIS csoport tagjai (p=0,01). Az 50 kg-os testtömeget meghaladó (p<0,001), valamint a 12. életévet betöltött (p<0,001) diákok képesek voltak mélyebbre lenyomni a mellkast. Kutatásunkban a hagyományos oktatási módszer bizonyult a legeredményesebbnek, de egy oktató videó többszöri megnézésével hasonló eredmények érhetők el.

Nővér

A SMART kórház működése ápolási szemszögből (Másodközlés)

VÖRÖSMARTY Attila

Egyre többször lehet hallani az egészségügyi környezetben arról, hogy intelligens kórházakat szükséges működtetni a XXI. században. Áttekintve az elmúlt évtizedek kórházfejlesztéseit, azt láthatjuk, hogy egyre jobban ebbe az irányba haladunk. Az egészségügyben keletkező adatokhoz történő széleskörű, egyidejű és hatékony hozzáférés a legfontosabb kérdés a jövő szakemberei és betegei számára. Jelen értekezésben szeretném érintőlegesen bemutatni az intelligens kórház létrehozásához és működtetéséhez szükséges előfeltételeket.

Nővér

A mesterséges intelligencia és robotika alkalmazásának lehetőségei és kihívásai az ápolási gyakorlat számára: barát vagy ellenség?

OLÁH András, ROZMANN Nóra , SZUNOMÁR Szilvia , FULLÉR Noémi, LAMPEK Kinga, ZRÍNYI Miklós

Közleményünkben a mesterséges intelligenciával (MI) és annak betegápolásba involválható lehetséges fejlesztéseivel foglalkozunk. Fontos kiemelnünk, hogy a MI és a betegápolásban megjelenő robotok nem az „élő munkaerő” helyettesítésére kell hogy szolgáljanak, sokkal inkább az „időrabló”, rutin tevékenységek kiváltására. Nemzetközi példákon keresztül kívánjuk bemutatni a MI és ápolási robotok alkalmazásának lehetőségeit, melyek részben megoldást jelenthetnek a globálisan megjelenő ápolói munkaterhelés növekedésére, az ápolói létszám csökkenésére és az ezekből adódó munkahelyi stressz kialakulására. Fontosnak tartjuk, hogy az ápolás ezen technikai fejlesztésének folyamataiba az ápolók is aktívan vegyenek részt, ugyanakkor az is elmondható, hogy a MI és az ápolói robotika területéhez kapcsolódó továbbképzések széleskörben nem érhetők el. Annak érdekében, hogy az ápolást valóban segítő korszerű eszközökkel, MI-val, robotokkal tudjanak dolgozni az ágy mellett tevékenykedő munkatársak fontos, hogy az ápolók maguk is részt vegyenek a fejlesztési folyamatokban, valamint ma már elengedhetetlen ezen ismeretek oktatása az ápolóképzés minden szintjén.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

A Covid-19 és a diabetes mellitus

SIMONYI Gábor

2019 végén a kínai Vuhanból induló új koronavírus-betegség (Covid-19) epidémiája nagy kihívások elé állította még a legfejlettebb országok egészségügyi rendszerét is. A betegség magas mortalitását főleg idősebbekben és a különböző cardiovascularis és metabolikus társbetegséggel élőkben tapasztalták. Jelen összefoglalóban a diabetes mellitus és a Covid-19-betegség kapcsolata kerül terítékre, a legfrissebb nemzetközi adatok alapján.

Nővér

Advanced Practice Nurse (APN) MSc képzés bevezetése Magyarországon

OLÁH András, BETLEHEM József, MÁTÉ Orsolya, FULLÉR Noémi

Magyarországon a főiskolai szintű ápolóképzés (BSc) megkezdése 1989-ben - majd az egyetemi szintű (MSc) ápolóképzés elindítása 2000-ben - indokolt, hiánypótló, a nemzetközi tendenciáknak megfelelő fejlesztés volt. Ugyanakkor az ápolóképzés felsőoktatási szintre emelését mind a mai napig nem követte a szakápoló képzés szerkezetének ezen szempontot is figyelembe vevő átalakítása, így a szakápoló képzések teljes köre mind a mai napig középfokú szinten zajlik. Nem történt meg továbbá az ápolói kompetenciakör (hatáskör) képzési szintenként differenciált meghatározása sem. Ezen okok jelentős mértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy a BSc ápolóképzés hallgatói létszáma drasztikusan csökkenő tendenciát mutat és a végzettek körében jelentős mértékű a pályaelhagyás mértéke is. Az egészségügy területén az ápolókkal kapcsolatos ezen problémákon túlmenően jelentős kihívást jelent az ápolói migráció, az egészségügyi ellátás növekvő költsége, az elöregedő társadalom, az egyes területekre mindinkább jellemző orvoshiány, valamint a diagnosztikai és terápiás eszközök alkalmazásához szükséges speciális ismeretek körének bővülése az ápolók vonatkozásában. Számos szakirodalmi példa támasztja alá ugyanakkor azt, hogy a megfelelően képzett BSc/MSc végzettséggel és kibővített kompetenciakörrel rendelkező ápolók alkalmazása mellett csökken az orvoshiány és a várakozási idő, valamint az ellátás költsége, csökken a halálozás, javul a betegek elégedettsége, illetve a kibővített feladatkörökkel/felelősségi körökkel párhuzamosan csökken a pályaelhagyás és a külföldi munkavállalás mértéke az ápolók körében. Mindezekből adódóan indokolt a BSc/MSc végzettségű ápolók felsőoktatási keretek közötti szakápoló képzésének és kiterjesztett hatáskörének megteremtése Magyarországon is, összhangban a nemzetközi gyakorlattal. Jelen közlemény szerzői a hazai bevezetés kereteire vonatkozó javaslatukat foglalják össze.

Lege Artis Medicinae

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának (MÁESZ) 2019. évi és 2010–2019 közötti összefoglaló adatai

BALOGH Zoltán, BARNA István, KÉKES Ede, MAJOROS Attila, NÉMETH János, DAIKI Tenno, DANKOVICS Gergely, HALMY Eszter, KUBÁNYI Jolán, SZŐTS Gábor, PÉCSVÁRADY Zsolt, ERDEI Ottilia

Magyarországon és a világon is egyedülálló kezdeményezés a Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja (MÁESZ) 2010-2020-2030. Hazánk legnagyobb hu­manitárius formában működő programja, ami a lakosság számára ingyenesen biztosítja a legmodernebb eszközökkel a szű­rő­vizsgálatok elvégzését. A 76 szakmai szervezet által összeállított komplex szűrő­prog­ram során a 38 vizsgálat elvégzése minden megjelenő állampolgár számára ingyenesen, egy speciálisan erre a célra kialakított szűrőkamionban történik. A MÁESZ által vég­zett szűrővizsgálatok a következők: szív- és érrendszeri vizsgálat, szemészeti vizs­gálatok, hallásvizsgálat, neuropathia-, la­borvizsgálatok, teljes testanalízis, bőrgyógyászati vizsgálatok, érfali rugalmasság arteriográfos vizsgálata, vénás elégtelenség Doppler-vizsgálata. Emellett laktózintolerancia, vastagbéldaganat-IBS-reflux, incontinentia-, vizeletürítési zavarok, prostatarizikó-felmérés, valamint a fizikai aktivitás szintjének elemzése történik. 2020-tól fogászati szűrőállomás is létesül, mely le­hetővé teszi a szájüregi daganatok korai felismerését. A program a szűrések mellett külön figyelmet fordít a társadalom egészségét fenyegető kockázati tényezőkre: dohányzás, alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás, elhízás. A program szakmai és civil szer­ve­ze­tek együttműködésével érinti és mutatja be a lakosság részére az elsősegélynyújtás főbb elemeit az újraélesztéstől az otthoni égési sebek ellátásáig. A szűrőkamionban elvégzett vizsgálatok mellett számos életmód-tanácsadásra is sor kerül a várakozás ideje alatt, illetve minden résztvevő kap egy vonalkódos azonosítóval ellátott egész­ségkönyvet, melynek révén az elvégzett vizsgálatok azonnali számítógépes feldolgozása lehetővé válik. A 2018/2019. tanévtől kezdve hivatalosan is útjára indult a Ma­gyarország átfogó egészségvédelmi szű­rőprogramjának gyermekprevenciós programja „Utazás az egészség birodalmába” címmel. A MÁESZ Program első tíz éve alatt 1886 helyszínen 560 000 látogatót fogadott, 7 mil­lió ingyenes vizsgálatot végzett, 16 000 órát fordított prevencióra, 1 200 000 egészségkönyvet adott ki, 391 000 információs prevenciós csomagot biztosított a családok ezrei részére. A megvalósításban több mint 20 000 szakember (háziorvosok, egészségügyi szakdolgozók, dietetikusok, védőnők, egészségfejlesztési irodák, kormányhivatalok népegészségügyi főosztályai, Országos Rendőr-főkapitányság Országos Baleset megelőzési Bizottsága, Szociális és Gyer­mek­védelmi Főigazgatóság, civil szervezetek) vett részt. A magyar társadalomért életre hívott program segít, hogy minél több magyar állampolgár életkortól, lakóhelytől és foglalkozástól függetlenül megismerje saját egészségi állapotának alakulását, és még időben felismerje a megelőzés fontosságát.

Nővér

A kiterjesztett hatáskörű ápolói rendszer fogadtatása a magyar társadalom megítélése tükrében

BÁNFAI Bálint, SAIN Henrietta

A kiterjesztett hatáskörű ápolók egészségügyi ellátásba való integrálása javíthatja az ellátás minőségét. Kutatásunk célja volt felmérni, hogy milyen fogadtatásra számíthatnak a kiterjesztett hatáskörű ápolók (APN) a magyar társadalom megítélése tükrében, fókuszálva a sürgősségi ellátásra. Célunk volt egy jó nomenklatúra meghatározása, valamint az új ellátók és a mentőtisztek közötti párhuzam megvilágítása, az új rendszer elfogadásának segítése céljából. A vizsgálatot 2019 szeptembere és novembere között végeztük. Adatgyűjtési eszközként saját szerkesztésű online kérdőívet készítettünk, melyet a 18. életévüket betöltött magyarországi lakosok tölthettek ki. A kérdőív tartalmazott szociodemográfiai kérdéseket, a kiterjesztett hatáskörű ápolók elfogadására vonatkozó kérdéseket, valamint a megfelelő nomenklatúrát vizsgáló kérdéseket és egy tájékoztatót is. A kérdőívet összesen 372 fő töltötte ki (N=372). Az APN-ekkel kapcsolatban megfelelő ismeretekkel rendelkezők jobban elfogadják az APN-ek szerepét (p=0,002), mint akiknek az ismereteik hiányosak. Az egészségügyi dolgozók fogékonyabbak az új rendszer megismerésére (p=0,018), mint a laikusok. Akik a mentőtisztek kompetenciáit ismerik, jobban elfogadják az APN-ektől a vizsgálatokat (p<0,001). Legtöbben az APN, a vizsgáló ápoló/mentőtiszt és mesterápoló kifejezéseket javasolják a nomenklatúrához. A társadalom és az egészségügy hozzáállása nem elutasító, megfelelő tájékoztatás, a kompetenciák pontos meghatározása és a megfelelő jogi háttér kialakítása mellett integrálható rendszerré válhat.

Képdiagnosztika

Mit lát az alábbi cukorbeteg lábán?

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 15.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
OKT 15.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
OKT 15.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
OKT 15.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
OKT 15.