Magyar Radiológia

Sarcoidosis máj- és lépérintettséggel, hypercalcaemiával

TÓTH Mónika, WENINGER Csaba, MORÓ Zsuzsanna, SZOMOR Árpád

2007. DECEMBER 20.

Magyar Radiológia - 2007;81(07-08)

BEVEZETÉS - A sarcoidosis viszonylag gyakori, több szervet érintő megbetegedés. Mellkasi manifesztációja a leggyakoribb, de minden szervben jelentkezhet. Hasi elváltozások esetén ritkán merül fel sarcoidosis gyanúja. ESETISMERTETÉS - A jó általános állapotú, 53 éves nőbetegnél gyógyszeres kezelésre nem szűnő lábszárfájdalom, valamint indokolatlan fogyás miatt belgyógyászati kivizsgálást kezdeményeztek. A hypercalcaemia és a csontfájdalmak myeloma multiplex gyanúját keltették, de az ez irányú vizsgálatok ezt nem igazolták. A hasi ultrahang-, majd CT-vizsgálat során splenomegaliát, multiplex hipodenz gócokat találtak a lépben és a májban. A májban lévő gócból vett, ultrahangvezérelt biopszia szövettani eredménye: sarcoidosis II. stádium. A mellkas-röntgenvizsgálat negatív volt, de a későbbiekben elvégzett CT-vizsgálat már itt is kimutatott elváltozást. Szteroidkezelésre a beteg meggyógyult, kontrollvizsgálata során az ultrahang- és CTlelet nem mutatott kóros eltérést. KÖVETKEZTETÉS - Sarcoidosis gyanúja általában a mellkas- röntgenfelvétel vagy a -CT-vizsgálat eredményeként vetődik fel, de mint betegünk esete is mutatja, multiplex lépgócok esetén - a mellkas nyilvánvaló radiológiai eltérése hiányában is - gondolni kell sarcoidosisra. A gócból vett biopsziás anyag szövettani feldolgozása segít a pontos diagnózis felállításában.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

A poszttranszplantációs lymphoproliferativ betegség hasi és mellkasi manifesztációi gyermekekben négy esetünk kapcsán

VÁRKONYI Ildikó, NYITRAI Anna, MAGYAROSY Edina, RÉNYI Imre, SZEBERÉNYI Júlia, KIS Éva

BEVEZETÉS - A poszttranszplantációs lymphoproliferativ betegség transzplantált betegeken, másodlagosan alakul ki. Az immunszuppresszió csökkentésére és kiegészítő gyógyszeres terápiára általában jól reagál. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A klinikánkon gondozott, 139 transzplantált közül négy, vese-, máj, illetve tüdőtranszplantált beteg esetében észleltük a kórképet. Klinikai adataikat és képalkotó vizsgálataikat retrospektíven elemeztük. Feldolgoztuk anamnézisük legfontosabb adatait (alapbetegség, transzplantált szerv, életkor és a transzplantációtól a betegség kialakulásáig eltelt idő), valamint a mindegyik esetben elvégzett mellkas-röntgenfelvétel, hasi és mellkasi komputertomográfiás vizsgálat eredményét. EREDMÉNYEK - A lymphoproliferativ elváltozások betegeinknél túlnyomórészt a hasban és a mellkasban alakultak ki. A hasi manifesztációk közül az alábbiakat észleltük: multiplex gócok a májban (két beteg), többszörös gócok a vesében (két beteg), a lép érintettsége, diffúz splenomegalia (két beteg), bélfal-megvastagodás (két beteg). Valamennyi betegünk retroperitonealis és mesenterialis nyirokcsomói megnagyobbodtak. Mellkasi eltérést három betegnél találtunk: kettőnél mediastinalis nyirokcsomómegnagyobbodást, egynél hilaris terimét, egynél pedig multiplex parenchymás nodulusokat. Szövődményként egy esetben észleltük a vese rupturáját perirenalis haematomával, egy esetben májtályogok kialakulását, egy esetben a hilaris terime hörgőbe törését, egy betegünknél pedig bélfalnekrózist. KÖVETKEZTETÉS - A poszttranszplantációs lymphoproliferativ betegség tünetei aspecifikusak, gyakran infekciót utánoznak. Amennyiben transzplantált betegen bizonytalan tüneteket észlelünk, vagy a bevezetett antibiotikum-terápiára nem következik be megfelelő javulás, gondolnunk kell e kórkép lehetőségére. Első lépésként mellkas-röntgenvizsgálat és hasi ultrahangvizsgálat javasolt. Az ezeken észlelt gyanús elváltozások tisztázására, a feltétlenül szükséges biopszia helyének kijelölésére és a betegség stádiumának meghatározására nyaki, mellkasi és hasi CT-vizsgálatot kell végezni.

Magyar Radiológia

Zsákutcák

LOMBAY Béla

Nemrégiben Debrecenben jártam. A belváros az útjavítások miatt feldúlt állapotban volt, így igazi próbatételt jelentett gépkocsival közlekedni. A pontot az „i”-re az tette föl, amikor egy bizonyos utcát keresve befordultam a Csokonai Színház melletti mellékutcába. A befordulás után a térkép szerint az út három irányba ágazódik. A nagy meglepetés akkor ért minket, amikor láttuk, hogy mindhárom kis mellékutca felé a „zsákutca” tábla volt kitéve - szemmel láthatóan az útjavítások miatt - anélkül, hogy az utca elején erre utaló jelzés lett volna. Nem volt mit tenni, vissza kellett fordulni, ami nem kis nehézséggel, de sikerült, azonban a főútra már nem tudtunk kiérni egy éppen akkor bekövetkezett baleset miatt (több mint félórás várakozás).

Magyar Radiológia

Továbbképző tanfolyam Prága, 2007. október 5-6.

KARLINGER Kinga

Magyar „küldöttség” vett részt a prágai Trilateral Refresher Course rendezvényén, a három „hivatalos” résztvevő (cseh, osztrák és szlovák) mellett negyedikként a program gazdája, Herwig Imhof professzor szíves invitálására, amelyért ezúton is köszönetet mondunk.

Magyar Radiológia

Radiológia Második átdolgozott és bővített kiadás

LOMBAY Béla

Örömmel számoltunk be 2004-ben a Magyar Radiológia folyóiratban, hogy egy új, magyar nyelvű, mind az egyetemi oktatást, mind a szakorvosképzést szolgáló tankönyv (kézikönyv) jelent meg Magyarországon. Alig telt el három év és egy tartalmában, formájában újjászületett könyv került ismét kiadásra az eredeti szerkesztő és szerzők jóvoltából.

Magyar Radiológia

A 21. Soproni Ultrahang Napok Sopron, 2007. október 4-7.

NAGY Endre, MOHAY Gabriella

A tavaly „elmaradt” soproni ultrahangnapok után 2007-ben ismét a szokásos helyen, a már jól bevált Lövér Szállóban találkoztunk, hogy megvitassuk az ultrahang-, a CT-, az MR- és a PET-vizsgálatokkal kapcsolatos új ismereteket. Az idei esemény a már megszokottnak mondható, nívós szakmai és kulturális élményt nyújtotta a résztvevőknek.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Herpes simplex-1 vírus okozta akut hepatitis

PATYI Márta, SEJBEN István, VÁGÓ Tibor, CSERNI Gábor, KISS Antal Zsolt, KISS József Zoltán

BEVEZETÉS - A herpeses hepatitis ritka és súlyos, főleg gyermekekben, transzplantáltakban gyakran letális. A gyors diagnosztikai segítség meghatározza a kezelést és megalapozza a beteg gyógyulását. ESETISMERTETÉS - A szerzők alapbetegség nélküli, 46 éves beteg esetét mutatják be, akinek akut herpes simplex-1 vírus okozta hepatitisét vak májbiopszia szövettani vizsgálata során vetették fel. Ezt később az immunmorfológiai vizsgálat is megerősítette. Acyclovirkezelés mellett májgyulladása gyógyult, de közben nosocomialis pneumonia, Candida albicans okozta szepszis alakult ki, anuriássá vált. Infektológus, patológus, intenzív terapeuta és nefrológus együttes munkájának eredményeként a beteg meggyógyult. KÖVETKEZTETÉS - A beteg kivizsgálása során immunszuppressziót okozó kórképre sem a HIV-szerológia, sem a csontvelőbiopszia nem utalt, így vélhetően immunkompetens gazdában létrejött generalizált fertőzéssel álltunk szemben. Az ismertetett esetben a májbiopszia szövettani vizsgálata életmentő volt, mivel lehetőséget nyújtott az időben megkezdett hatékony kezelésre.

Ca&Csont

Gyógyszeres kalciumés D-vitamin-pótlás a mindennapi gyakorlatban, a kontraindikációk tükrében

KOVÁCS LÁSZLÓ

Az idén nyáron hatályba lépett rendelet az osteoporosis megelőzésében, valamint kezelésében - megfelelő feltételek fennállása esetén - a megelőzéssel kapcsolatban lehetővé, egyéb antiosteoporoticus szerekkel végzett kezelés esetén pedig kötelezővé teszi a kalcium- és D-vitaminszupplementációt. A tanulmányban azok az állapotok szerepelnek, amelyekben a kalcium- és D-vitamin-báziskezelés ellenjavallt lehet. Ezek között van az igen ritka D-vitamin- intoxikáció, a hypercalcaemiával járó betegségek, külön kiemelve a leggyakoribb okok: a malignus betegségekhez társuló hypercalcaemiák és a primer hyperparathyreosis. A hypercalciuria és a vesekőbetegség esetén a kalciumszegény diéta az esetek döntő többségében hatástalan; az újabb vizsgálatok a kalciumbevitel növelése során tapasztaltak kedvező eredményeket, ugyanakkor e területen még tisztázatlan az optimális kalcium- és D-vitamin-szupplementáció. Ezen összetett betegségekben jelentősek a rizikót növelő egyéb tényezők: így a hyperoxaluria, hyperuricosuria, hypocitraturia, valamint az excesszív fehérje- és NaCl-bevitel, illetve a különböző kalciumkészítmények farmakológiai különbözősége. A súlyos veseelégtelenség kezelésében fontos az aktív D-vitamin-származékok adása a szekunder hyperparathyreosis és a renalis osteodystrophia megelőzése céljából. Az új rendelkezések előrelépést jelentenek az osteoporosisos betegek ellátásában, de az individuális, ellenőrzött kezelés, a beteg gondozása, az aktív orvos-beteg kapcsolat a záloga annak, hogy a kezelés során elérjük az optimális terápiás hatást, és minimalizáljuk a mellékhatásokat.

LAM Extra Háziorvosoknak

Herpes simplex-1 vírus okozta akut hepatitis

PATYI Márta, SEJBEN István, VÁGÓ Tibor, CSERNI Gábor, KISS Antal Zsolt, KISS József Zoltán

BEVEZETÉS - A herpeses hepatitis ritka és súlyos, főleg gyermekekben, transzplantáltakban gyakran letális. A gyors diagnosztikai segítség meghatározza a kezelést és megalapozza a beteg gyógyulását ESETISMERTETÉS - A szerzők alapbetegség nélküli, 46 éves beteg esetét mutatják be, akinek akut herpes simplex-1 vírus okozta hepatitisét vak májbiopszia szövettani vizsgálata során vetették fel. Ezt később az immunmorfológiai vizsgálat is megerősítette. Acyclovirkezelés mellett májgyulladása gyógyult, de közben nosocomialis pneumonia, Candida albicans okozta szepszis alakult ki, anuriássá vált. Infektológus, patológus, intenzív terapeuta és nefrológus együttes munkájának eredményeként a beteg meggyógyult. KÖVETKEZTETÉS - A beteg kivizsgálása során immunszuppressziót okozó kórképre sem a HIV-szerológia, sem a csontvelőbiopszia nem utalt, így vélhetően immunkompetens gazdában létrejött generalizált fertőzéssel álltunk szemben. Az ismertetett esetben a májbiopszia szövettani vizsgálata életmentő volt, mivel lehetőséget nyújtott az időben megkezdett hatékony kezelésre.

Hypertonia és Nephrologia

A foszfátanyagcsere-zavar kezelése veseelégtelenségben

LADÁNYI Erzsébet, DEÁK György, TISLÉR András, SZABÓ András

2017 nyarán megjelent az új Kidney Disease Improving Global Outcomes (KDIGO) krónikus vesebetegséget kísérő csont- és ásványianyagcserezavar (Chronic Kidney Disease Mineral and Bone Disorder - CKD-MBD) kezelésére vonatkozó szakmai irányelv, amely a krónikus vesebetegek komplex kezelésének igen fontos útmutatását képezi. Ismert, hogy a krónikus vesebetegségben szen - vedő betegek vezető haláloki tényezői az infekciók mellett a szív- és érrend sze ri megbetegedések, amelyek szorosan összefüggenek a krónikus vesebetegséghez társuló ásványianyag- és csontanyagcsere-zavarral. Éppen ezért különösen nagy jelentőségű az új nemzetközi ajánlás megjelenése. A magyarországi Sanofi-Aventis kezdeményezésére összehívott Országos Szakmai Tanácsadó Testület 2017 szep - temberében ülésezett, és a fő téma „A CKD-betegek kalcium-foszfát anyagcsere kezelésének aktuális kérdései Magyarországon” volt. A testület tagjai áttekintették a 2009-es és 2017-es KDIGO-irányelvek közti különbségeket, illetve a 2011-es hazai szakmai ajánlást, valamint az idevonatkozó egészségügyi pontban szereplő szempontrendszert. A résztvevők összevetették az új KDIGO alkalmazhatóságát a jelenlegi hazai gyakorlattal. A korábbi, 2009-ben megjelent irányelvhez képest a 2017-es, megújított kiadásban a legtöbb javaslat változatlanul beilleszthető a mindennapi gyakorlatba, de vannak olyan pontjai, amelyek az új klinikai és kutatási eredmények alapján felülvizsgálatra, módosításra kerültek. A megjelent irányelv és az abban szereplő változások követése a vesebetegek hosszú távú életkilátásai és életminősége szempontjából alapvető elvárás kell legyen. Közleményünk célja a 2009-es és 2017-es irányelvek összevetése a kalcium-foszfát anyagcsere és a hyperphosphataemia kezelésének vonatkozásában, kiemelve az újdonságokat és mérlegelve azok hazai megvalósítási lehetőségeit. A testület tagjai a rendelkezésre álló tények és nemzetközi ajánlás alapján megfogalmaztak egy általuk szükségesnek ítélt módosítási irányt is a hazai ajánlásban és a készítmények rendelésének szabályozásában.

Lege Artis Medicinae

Transbronchialis tűaspiráció a sarcoidosis diagnosztikájában

ZSIRAY Miklós, BADÁR Éva, UDUD Katalin, FÜLÖP Andrea, SZABÓ Zsuzsanna, MATESZ István, MARKÓCZY Zsolt

BEVEZETÉS - Sarcoidosisban a szövettani kép épp oly kevéssé specifikus, mint a kórforma citológiai jellegzetességei, mégis - a klinikum és a röntgenkép alapján, valamint néhány kórkép kizárása után - a morfológiai diagnosztika mindkét formáját pontosnak tartják. BETEGEK, MÓDSZER ÉS EREDMÉNYEK - A hilusi nyirokcsomó-megnagyobbodás a sarcoidosisos esetek 80%-ában jelen van. A szerzők 33, I. és II. stádiumú betegüknél végeztek helyszíni citológiai gyorsfestéssel kombinált bronchofiberoszkópos carinapunkciót. A vizsgálat szenzitivitását 76%-osnak találták. KÖVETKEZTETÉS - A vizsgálatot végző orvos a helyszíni citológiai lelet eredményéről már a bronchoszkópia végzése közben értesül, ezért bronchus- vagy transbronchialis tüdőbiopsziát ezekben a sarcoidosisstádiumokban csak a kérdéses esetekben, azaz a betegek alig egynegyedénél kell végezni.