Magyar Radiológia

REFERÁLÓ ROVAT

GYENES György

2005. OKTÓBER 10.

Magyar Radiológia - 2005;79(05)

Az ultrahang szerepe a trópusi és parazitás megbetegedések diagnosztikájában

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

A Magyar Radiológus Asszisztensek Egyesületének X. Országos Kongresszusa Kecskemét, 2005. június 30-július 2.

MALÉTA Andrea

A Magyar Radiológus Asszisztensek Egyesületének 1998. évi közgyűlése határozata értelmében évente megrendezzük kongreszszusunkat, amelyen lehetőségünk nyílik, a hagyományos technikai eljárások figyelemmel kísérése mellett, a modern képalkotó eljárások újdonságainak megismerésére is.

Magyar Radiológia

Hálózatok

LOMBAY Béla

Alig két hete szembesültem a ténnyel, hogy hálózatok vesznek körül, és embertársaimmal együtt hálók, hálózatok között élek, mozgok. Ilyesfélét sejtettünk a rendszerváltás előtt is, akkor még III/2-nek, III/3-nak hívták ezeket, ma azonban egész másról van szó: Csermely Péter, a Semmelweis Egyetem biokémia professzora 2005. szeptember 12-én a Mindentudás Egyetemén nagy sikerű előadást tartott „Hálózatok sejtjeinkben és körülöttünk” címmel.

Magyar Radiológia

Fiatal Radiológusok Fóruma

SOMOGYI Rita

Immáron eltelt két év az utolsó Fiatal Radiológusok Fóruma (FiRaFó) óta, bár sokuknak hoszszabbnak tűnik ez az idő. A FiRaFó már évtizedes hagyományokra tekint vissza, megteremtése Vadon Gábor professzor nevéhez fűződik.

Magyar Radiológia

A stentfelvivő rendszerek distalis végének erőkifejtése

SZIKRA Péter, VÖRÖS Erika, SZTRIHA László, SZÓLICS Alex, CSIKÁSZ Tamás

BEVEZETÉS - Az arteria carotis interna szűkületeinek endovascularis ellátásakor fontos szempont az emboliák okozta szövődmények minimumra csökkentése. Ezt befolyásolhatja a stentfelvivő rendszerek kúpvégződésének mérete és alakja. Munkacsoportunk méréseket és számításokat végzett arra vonatkozóan, hogy a különböző kúpvégződések kialakítása mennyiben befolyásolja a plakkleválást előidéző erőhatást. ANYAG ÉS MÓDSZER - Öt különböző, a kereskedelemben elérhető eszközrendszert vizsgáltunk meg. Megmértük az eszközök vastagságát, és kiszámítottuk az akadálytalan felvezetésükhöz szükséges érlumen méretét. Kiszámítottuk, 5 mm átlagos artériaátmérőt alapul véve, hogy a különféle eszközök hány százalékos lumencsökkenés felett tágítják már a szűkületen történő átvezetés során is az adott érszakaszt. Számítógépes geometriai szerkesztés és mérés segítségével megvizsgáltuk, hogy a stentfelvivő eszközök végződéseinek kiképzése következtében hogyan oszlik meg a tolóerő előre és oldalra ható vektorra a kúp meredekségének függvényében. EREDMÉNYEK - A vizsgált stentfelvivő eszközök átmérője 5,0-5,9 french között volt, amelyek közül a legvékonyabb is 89%-os szűkület felett már mechanikusan tágítja a szűkületet. A vizsgált felvivőrendszerek distalis végződéseinek mindegyike kisebb-nagyobb mértékben elnyújtott kúp, amely az atraumatikus felvezetést szolgálja. A kúpok által az érfalra közvetített különböző irányú erők nagysága felszínük különböző pontjain eltérő. Az előreható erők a kúpfelszín nagy részén kisebbek, mint az oldalra irányulók. A végződések egyenetlenségei kedvezőtlen módosulásokat eredményeznek az erőirányok harmonikus megoszlásában. A kúpvégződések a vizsgált eszközök biztonságos felvezetéséhez szükséges szűkület-határértékeket minden esetben csökkentették; a kúpok által meghatározott értékek 89,76- 98,04% között mozogtak. KÖVETKEZTETÉS - Vizsgálataink azt igazolták, hogy a stentfelvivő rendszerek átmérője és végződésének alakja valóban hatással van a plakkra ható erők feltételezett mértékére és irányára, ezáltal befolyásolhatja az embolizációs szövődmények arányát. A legkisebb embolizációveszélyt a hosszan és egyenletesen elnyújtott kúpvégződésű eszközök hordozzák.

Magyar Radiológia

AZ MRT RENDEZVÉNYNAPTÁRA, 2005

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

Referáló laptól a tudományos igényű folyóiratig: A NŐVÉR serdülőkora és felnőtté válása (1993-2004)

FEDINECZNÉ VITTAY Katalin

A NŐVÉR folyóirat 25 éves jubileuma alkalmából készült írásában a szerző visszatekint a lap életének arra az évtizedére, amikor főszerkesztőként részt vett Magyarország egyetlen ápolástudományi folyóirata alakításában. Időrendi sorrendben mutatja be azokat a lépéseket, amelyek révén a lap referáló kiadványból szakmai bírálaton átesett, angol nyelvű összefoglalókkal készült tudományos közleményeket publikáló, a nemzetközi ápolástudományi adatbázisban is referált szakfolyóirattá vált.

Ideggyógyászati Szemle

Elektromiográfia a XXI. század kezdetén

DIÓSZEGHY Péter

A referáló közlemény az elektromiográfiának a klinikai diagnosztikában játszott szerepével foglalkozik. A szerző az elektromiográfia fejlődésének történeti áttekintése mellett összefoglalja a legfontosabb elektromiográfiás módszereket. A modern kvantitív EMG-módszerek szenzitív és pontos vizsgálóeljárások, amelyek hasznos információval segítik a különböző neurológiai megbetegedések, elsősorban a neuromuscularis betegségek diagnosztikáját. Az EMG-vizsgálatok a jól megválasztott és helyesen kivitelezett módszerek alkalmazása, az értékelés szabályainak pontos betartása mellett nyújthatnak hasznos információkat a klinikus számára.

Magyar Radiológia

Referáló rovat

LACZAY András, GYENES György

Lege Artis Medicinae

A derékfájás diagnosztikájának és kezelésének modern elvei

BÁLINT Géza

A szerző a derékfájás modern diagnosztikáját és kezelését tárgyaló nemzetközi irányvonalak alapján ismerteti ezek ajánlásait. Diagnosztikai szempontból lényeges a specifikus és aspecifikus vagy nem specifikus derékfájás differenciálása. Specifikus derékfájás körébe sorolandók mindazon kórképek, amelyek hátterében jól meghatározható kórokra, patológiai folyamatra, bakteriális vagy reumás gyulladásra, primer vagy metasztatikus tumorra, cauda equina vagy gerincvelői kompresszióra, paresisre, metabolikus csontbetegségre, csigolyatörésre stb. van gyanú. Specifikus derékfájásra a „vörös zászlók” hívják fel a figyelmet. Ez a fajta derékfájás gyors és pontos diagnózist, specifikus terápiát igényel. Minden más derékfájás, még ha nagy fájdalmat okozó radiculitisszel jár is, nem okoz paresist, cauda-, esetleg myelonkompreszsziót, aspecifikusnak véleményezhető, még ha porckorongsérv okozza is, mert nincs abszolút műtéti indikáció. Aspecifikus derékfájás esetén nincs szükség képalkotó vizsgálatokra, mert a terápiás teendőkön nem változtat. Ezek: a beteg aktív állapotban tartása, legfeljebb két-három nap fekvést követően megfelelő fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentés mellett gyors mobilizációja, s mielőbbi visszatérése a kenyérkereső munkába, szükség esetén könnyített munkafeltételek mellett. Minél tovább nem dolgozik a beteg, annál kevesebb az esély, hogy valaha is felvegye a munkát. Ha a kezdeti aktív kezelés nem hozza meg a kellő eredményt, három-hat hét múlva a beteg betegsége újraértékelendő, s ha porckorongsérv gyanúja áll fenn, elvégzendők a szükséges képalkotó vizsgálatok, szükség esetén a porckorongsérv műtétje. Ezzel a módszerrel sok esetben elkerülhető a krónikus, rokkantsághoz vezető derékfájás. A krónikus kórlefolyás veszélyére a „sárga zászlók” hívják fel a figyelmet: elégedetlenség a munkával, járadékigény, hamis képzetek a derékfájás okáról, következményeiről, félelem, szorongás, depresszió. Ezeken a munkahely pozitív légköre, a megfelelő betegfelvilágosítás, szorongásoldó és antidepresszív gyógyszerek, aktivitás, rendszeres mozgásterápia segíthet. További szakmai anyagok: Derékfájás szakmai rovat

Magyar Radiológia

REFERÁLÓ ROVAT

WENINGER Csaba, GYENES György

Mediastinalis nyirokcsomó megnagyobbodása pangásos szívbetegségben: követéses CT-vizsgálat klinikai és echokardiográfiás összefüggésekkel Chabbert V, et al. (Radiológiai és Kardiológiai Klinika, Toulouse-i Egyetem, Orvosi Statisztikai Intézet és Radiológiai Klinika, Lille-i Egyetem, Franciaország) European Radiology 2004;14(5):881-9.