Magyar Radiológia

Minőségköltségek a radiológiában: az ismételt vizsgálatok költségei

KIS Zsuzsanna

2005. OKTÓBER 10.

Magyar Radiológia - 2005;79(05)

BEVEZETÉS - A szerző célja a minőségköltség fogalmának és fajtáinak bemutatása az egészségügyi szolgáltatásokban, ezen belül a radiológiai tevékenységekben, továbbá a minőségköltségek arányának becslése saját és irodalmi adatok alapján. Vizsgálja a minőségköltségek csökkentésének lehetőségeit. ANYAG ÉS MÓDSZEREK - A szerző egy korábbi multicentrikus tanulmány alapján saját felmérést végzett a megismételt radiológiai vizsgálatokból származó többletfilm-felhasználás kapcsán keletkező veszteség meghatározására. Az 1000 német pontra jutó veszteség alapján kiszámította a hibás szolgáltatások országos szintű költségét is. EREDMÉNYEK - A saját rövid felmérés alapján egy év alatt 300 000 forint+áfa került kifizetésre a megismételt vizsgálatokból származó többletfilm-felhasználás miatt. Az adott idő alatt teljesített vizsgálati pontszám alapján kiszámítható az 1000 pontra jutó veszteségszázalék. Ily módon országos szinten 2002-ben több mint 300 millió forintba kerültek a megismételt röntgenvizsgálatok. KÖVETKEZTETÉSEK - A hibás szolgáltatások kapcsán keletkező költségek és ezek révén az anyagi és erkölcsi veszteségek aránya indokolja, hogy mindig törekedni kell ezek felkutatására és csökkentésére. Eszközként a minőségbiztosítás és minőségfejlesztés segít, folyamataink helyes indikátorokkal történő ellenőrzése és elemzése révén a javító tevékenységek körvonalazódnak, a költségek csökkennek, emellett a minőség javul. Ez jogos elvárás a szolgáltatásokat vásárló biztosító és a betegek részéről is.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

Du Pan-féle acromesomelicus dysplasia

KAISSI Al Ali, GHACHEM Ben Maher, CHEHIDA Ben Farid, KOZLOWSKI Kazimierz

BEVEZETÉS - A porc eredetű morfogenikus fehérje (CDMP1) génmutációi számos rendellenességért felelõsek, az intrauterin elhalástól az egészen enyhe anomáliákig, mint a C típusú brachydactylia. A CDMP1 mutációnak két hasonló megjelenésű súlyos formája van, a du Pan- és a Hunter-Thompson-szindróma. ESETISMERTETÉSEK - Két du Pan-szindrómában szenvedő gyermek esetét ismertetjük, akik másodfokú rokonok voltak. Áttekintjük az anamnézist, a csontrendszer röntgenvizsgálatát, és összevetjük az irodalmi adatokkal. Mindkét család anamnézisében több spontán abortusz szerepelt, ezek valószínűleg a CDMP1 mutációk letális formájának felelhettek meg. A betegek csontröntgenfelvételei hasonló acromesomelicus rendellenességeket mutattak a du Pan-szindrómára jellemzően. KÖVETKEZTETÉS - A du Pan-szindróma ritka irodalmi bemutatása az elégtelen röntgendokumentációval állhat öszszefüggésben. Pontosabb röntgenábrázolás szükséges ahhoz, hogy a du Pan- és a Hunter-Thompson-szindróma között egyértelmű különbséget tudjunk tenni.

Magyar Radiológia

Hálózatok

LOMBAY Béla

Alig két hete szembesültem a ténnyel, hogy hálózatok vesznek körül, és embertársaimmal együtt hálók, hálózatok között élek, mozgok. Ilyesfélét sejtettünk a rendszerváltás előtt is, akkor még III/2-nek, III/3-nak hívták ezeket, ma azonban egész másról van szó: Csermely Péter, a Semmelweis Egyetem biokémia professzora 2005. szeptember 12-én a Mindentudás Egyetemén nagy sikerű előadást tartott „Hálózatok sejtjeinkben és körülöttünk” címmel.

Magyar Radiológia

Az MR szerepe az emlőszűrést követő klinikai kivizsgálásban

SZABÓ Éva, BIDLEK Mária, GŐDÉNY Mária

BEVEZETÉS - Az Országos Onkológiai Intézetben, 2002. január 1. és 2005. május 30. között 27 325 nőnél végeztünk mammográfiás szűrővizsgálatot. Kiegészítő vizsgálatokra összesen 1876 személynél volt szükség, akik közül 65 esetében került sor az emlők MR-vizsgálatára. Arra kerestük a választ, hogy az MR-mammográfia mely esetekben segítette a diagnózis pontosítását, eredménye befolyásolta-e a terápiás tervet, csökkentette-e a benignus elváltozások miatt végzett műtétek számát. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A 65 nőnél végzett MR-mammográfia során a natív méréseket axiális és coronalis síkokban, T1-súlyozott és STIR szekvenciákkal készítettük el. Gadolíniumos kontrasztanyag alkalmazásával dinamikus, négysorozatú, 3D FLASH gradiensechó-mérésmódot alkalmaztunk. A kontrasztanyagos és a natív vizsgálatok szubtrakciója mellett elkészítettük a natív és a négy posztkontrasztos sorozat alapján a jelintenzitás-görbét is. EREDMÉNYEK - Az MR-mammográfia segítségünkre volt a denz emlők megítélésében (21 eset), a többgócúság értékelésében (hat eset) és a malignus-benignus folyamatok elkülönítésében. A szűrés során kiemelt 65 beteg közül 21 esetében diagnosztizáltunk malignus folyamatot (BI-RADS IV-V: Breast Imaging Reporting and Data System), 44 esetben vagy negatív eredményt kaptunk, vagy benignus elváltozást véleményeztünk (BI-RADS I-II-III) az MR-vizsgálatot követően. KÖVETKEZTETÉS - Az MR-mammográfia növelte a diagnosztikus pontosságot, csökkentette a benignus elváltozások miatt végzett műtétek számát és pontosabbá tette a műtéti radikalitás mértékének meghatározását, azaz a terápiás tervet.

Magyar Radiológia

A stentfelvivő rendszerek distalis végének erőkifejtése

SZIKRA Péter, VÖRÖS Erika, SZTRIHA László, SZÓLICS Alex, CSIKÁSZ Tamás

BEVEZETÉS - Az arteria carotis interna szűkületeinek endovascularis ellátásakor fontos szempont az emboliák okozta szövődmények minimumra csökkentése. Ezt befolyásolhatja a stentfelvivő rendszerek kúpvégződésének mérete és alakja. Munkacsoportunk méréseket és számításokat végzett arra vonatkozóan, hogy a különböző kúpvégződések kialakítása mennyiben befolyásolja a plakkleválást előidéző erőhatást. ANYAG ÉS MÓDSZER - Öt különböző, a kereskedelemben elérhető eszközrendszert vizsgáltunk meg. Megmértük az eszközök vastagságát, és kiszámítottuk az akadálytalan felvezetésükhöz szükséges érlumen méretét. Kiszámítottuk, 5 mm átlagos artériaátmérőt alapul véve, hogy a különféle eszközök hány százalékos lumencsökkenés felett tágítják már a szűkületen történő átvezetés során is az adott érszakaszt. Számítógépes geometriai szerkesztés és mérés segítségével megvizsgáltuk, hogy a stentfelvivő eszközök végződéseinek kiképzése következtében hogyan oszlik meg a tolóerő előre és oldalra ható vektorra a kúp meredekségének függvényében. EREDMÉNYEK - A vizsgált stentfelvivő eszközök átmérője 5,0-5,9 french között volt, amelyek közül a legvékonyabb is 89%-os szűkület felett már mechanikusan tágítja a szűkületet. A vizsgált felvivőrendszerek distalis végződéseinek mindegyike kisebb-nagyobb mértékben elnyújtott kúp, amely az atraumatikus felvezetést szolgálja. A kúpok által az érfalra közvetített különböző irányú erők nagysága felszínük különböző pontjain eltérő. Az előreható erők a kúpfelszín nagy részén kisebbek, mint az oldalra irányulók. A végződések egyenetlenségei kedvezőtlen módosulásokat eredményeznek az erőirányok harmonikus megoszlásában. A kúpvégződések a vizsgált eszközök biztonságos felvezetéséhez szükséges szűkület-határértékeket minden esetben csökkentették; a kúpok által meghatározott értékek 89,76- 98,04% között mozogtak. KÖVETKEZTETÉS - Vizsgálataink azt igazolták, hogy a stentfelvivő rendszerek átmérője és végződésének alakja valóban hatással van a plakkra ható erők feltételezett mértékére és irányára, ezáltal befolyásolhatja az embolizációs szövődmények arányát. A legkisebb embolizációveszélyt a hosszan és egyenletesen elnyújtott kúpvégződésű eszközök hordozzák.

Magyar Radiológia

A tentorium cerebelli meszesedése

BILONKA Viola, BENDE Mariann

Egy 16 éves leány magas láz, fejfájás, elesettség miatt meningitis gyanújával került felvételre. Az agyi CT-vizsgálat mérsékelt oldalkamra-tágulatot, a falx cerebri masszív meszesedését, illetve tentoriummeszesedést mutatott. A meszesedés ismert okainak kizárása után az elváltozást fiziológiásnak tartották. A beteg néhány nap múlva gyógyultan távozott. A tentoriummeszesedéssel foglalkozó irodalomban egy régi publikáció alapján a szerzők filogenetikai maradványtünet lehetőségét vetik föl.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

A mély agyi stimuláció hatékonysága Parkinson-kóros betegeink kezelésében

GERTRÚD Tamás, TAKÁTS Annamária, RADICS Péter, RÓZSA Ildikó, CSIBRI Éva, RUDAS Gábor, GOLOPENCZA Péter, ENTZ László, FABÓ Dániel, ERÕSS Loránd

Bevezetés, célkitűzés - Előrehaladott Parkinson-kórban az optimális gyógyszeres kezelés mellett fennálló motoros fluktuáció és tremor nagymértékben rontja a betegek életminőségét, ezek a tünetek azonban többnyire sikeresen kezelhetők mély agyi stimulációval. A kétoldali nucleus subthalamicus stimuláció hatékonyságát vizsgáltuk Parkinsonkóros betegeink kezelésében. Módszerek - A Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikája által gondozott, az Országos Idegtudományi Intézetben 2008-2011 között műtéten átesett tíz, Parkinson-kórban szenvedő beteg adatait dolgoztuk fel. A Hoehn-Yahr-stádium szerinti beosztást, az Egységes Parkinson-kór Pontozó Skála, és a Parkinson-kórra specifikus életminőség-skála pontjainak változását, a szükséges gyógyszerek mennyiségét mértük fel a műtét előtt, majd a műtét után egy évvel. Eredmények - A betegek állapota a Hoehn-Yahr-skálán hozzávetőlegesen két stádiummal javult a műtét után, a szedett gyógyszerek levodopa ekvivalens dózisát 63,4%-kal lehetett csökkenteni (p=0,005). Az Egységes Parkinson-kór Pontozó Skála összpontszáma 70,9%-kal (p=0,005) csökkent; a levodopa 12 órás elvonásakor a mindennapi élettevékenységek végzése 57,1%-kal (p<0,01), a motoros funkciók 79,1%-kal javultak (p<0,01). A dyskinesiák időtartama 62,5%-kal (p=0,018), az akinetikus állapot időtartama 87,5%-kal (p=0,005) csökkent. A betegek életminősége 41,6%-kal (p<0,01) javult. A neuropszichológiai tesztek a verbális memória javulását mutatták ki. Következtetés - A műtétet követően a gyógyszerek levodopa ekvivalens dózisát jelentősen tudtuk csökkenteni, a motoros tünetek és a betegek életminősége nagymértékben javult. Bár a betegszámunk még kicsi, eredményeinket a betegek gondos kiválasztása, a pontos célzási technika, megfelelő programozás, beteggondozás alapozza meg.

Lege Artis Medicinae

A mellkasi szűrővizsgálatok jövője Magyarországon

AJKAY Zoltán

2001-ben hazánkban 4 095 134 mellkasi szűrővizsgálat történt a 134 stabil és 50 mobil ernyőfényképszűrő állomáson. Jelenleg törvény szabályozza a gümőkóros veszélyeztetettség miatti kötelezettséget, de a közelmúltban megjelent miniszteri rendelet a hazánkban rendkívüli gyakoriságú tüdőrákos betegek felkutatására is alkalmasnak tartja a szűrővizsgálatokat. Sajnálatos módon azonban az ernyőfényképszűrő géppark az állomások többségén rendkívüli mértékben elöregedett, az elmaradt cserék miatt egyre kevésbé képes megfelelő technikai színvonalon biztosítani az értékelést. Ezért célszerű a szükségszerű fejlesztések, a hálózat átfogó megújításának a tervét kidolgozni. Ebben mindenekelőtt szakmai véleményekre kell támaszkodni. A szakirodalomban megélénkült a vita a mellkasi szűrővizsgálatok hatásosságáról, az újabban CT-vel is végzett vizsgálatok lehetőségeiről a tüdőrák korai felismerésében. A jelenlegi helyzetben a szükségszerűen nagyobb volumenű hazai beruházások miatt figyelembe kell venni a költséghatékonysági tényezőket és a népegészségügyi programhoz történő csatlakozás lehetőségét is.

Ideggyógyászati Szemle

Clozapinterápia augmentációja elektrokonvulzív kezeléssel

GAZDAG Gábor, KOCSIS-FICZERE Nárcisz, TOLNA Judit

Célkitűzés - A clozapin-monoterápia, valamint a clozapinnal végzett kombinált pszichofarmakoterápia elektrokonvulzív terápiával történő augmentációjának vizsgálata a hatékonyság és a biztonságosság szempontjából. Módszer - Áttekintettük az 1999 novembere és 2003 decembere között clozapin mellett elektrokonvulzív terápiában részesült betegek kórrajzait. Eredmények - Összesen 43 beteg részesült a fenti időszakban clozapin plusz elektrokonvulzív terápiában. Az elektrokonvulzív terápia utáni CGI-értékek a szkizoaffektív betegek csoportjában mind a katatón (Z=-3,72, p<0,01), mind a hebephren betegek csoportjában talált értékeknél (Z=-3,17, p<0,01) szignifikánsan alacsonyabbak voltak. Az alkalmazott augmentációs módszerek száma alapján képzett csoportok közül a clozapin+3 csoport szignifikánsan idősebb betegekből állt, mint a clozapin+1 csoport (Z=2,45, p=0,01). Az elektrokonvulzív terápia utáni CGIértékek a clozapin-monoterápiában részesülő csoportban szignifikánsan alacsonyabbak voltak, mint az egy, a kettő vagy a három augmentációs kombinációval kezelt csoportokban (monoterápia-1 augmentáció: Z=-3,01, p<0,01; monoterápia-2 augmentáció: Z=-2,89, p<0,01; monoterápia- 3 augmentáció: Z=-2,41, p=0,01). Következtetések - Vizsgálatunk alapján elsősorban szkizoaffektív betegek esetében érdemes megkísérelni a clozapinkezelés augmentációját elektrokonvulzív terápiával a clozapin-monoterápia hatástalansága esetén. Több augmentációs stratégia egyidejű alkalmazásától a kezelés hatékonyságának a növekedése nem, csak a mellékhatások szaporodása várható.

Lege Artis Medicinae

A migrénes roham kezelése triptánokkal

UNGUREAN Aurélia, TAJTI János, VÉCSEI László

A migrén népegészségügyi kihívás, hiszen a lakosság közel 12%-át érinti. A szerzők a nemzetközi irodalom áttekintésével összefoglalják a triptánokkal, vagyis az 5-hidroxi-triptamin1B/1Dreceptor- agonistákkal, kapcsolatos legfontosabb adatokat. Tárgyalják a hatásosság, a tolerálhatóság és a biztonságosság legfőbb kérdéseit is. Az egyes gyógyszerek közti különbségek a fentiek tekintetében nem alapvetőek, viszont módot adnak arra, hogy a gyakorló orvos az egyéni sajátosságok figyelembevételével meg tudja tervezni betege számára a legelőnyösebb kezelést. A fejfájásban szenvedő betegek korszerű és hatékony ellátását a fejfájáscentrumok biztosítják, ezért differenciáldiagnosztikai nehézség esetén javasolt a beteget ilyen ambulanciára irányítani.

Lege Artis Medicinae

A sitagliptin hatékonysága és biztonságossága 2-es típusú diabetesben szenvedő betegek hosszan tartó kezelése során

HIDVÉGI Tibor

A 2-es típusú diabetes progresszív természete, illetve az életmód és/vagy gyógyszeres kezelés szükségessége miatt fontos tényező az újabb antihyperglykaemiás szerek hosszú távú hatékonysága és biztonságossága. A metformin a leggyakrabban használt orális antihyperglykaemiás szer (OHA) a terápia kezdetén. A kezdetben alkalmazott monoterápia nem elégséges a jó vércukorkontroll fenntartásához, gyakran szükséges az orális szerek kombinációja. Az inkretinalapú kezelés [például dipeptidil-peptidáz-4 (DPP-4) -inhibitorok, a glükagonszerű peptid 1-analógok és az inkretinmimetikumok] újabb lehetőséget kínálnak a 2-es típusú diabetes terápiájában. A sitagliptin új hatásmechanizmusú, naponta egyszer adható OHA, amely az inkretintengelyen hat. A sitagliptin a folyamatban lévő metforminterápiához adva jól tolerálható, a glykaemiás kontroll szignifikáns javulását eredményezte 30- 104 hétig tartó kezelés során 2-es típusú cukorbetegségben.