Tisztelt Szerkesztőség! Monostori Zsuzsanna nagyon fontos és aktuális kérdést tárgyal a folyóirat 2002. áprilisi számában megjelent közleményében. A tüdőrák Magyarországon ma már a vezető halálokok közé tartozik, a daganatos betegségek között az első. Gyógykezelése nem megoldott.

Az utóbbi években ahányszor találkoztunk vagy telefonon beszéltünk, mindig megjegyezte, hogy rövidesen már csak otthon fogom elérni, mert „végleg” nyugdíjba megy, ami anynyit jelentene, hogy sem a Madarász Utcai Gyermekkórházban, sem a János Kórházban nem fog sem rész-, sem teljes állásban munkát vállalni. A napokban a Madarász Utcai Gyermekkórház röntgenosztályán értem utol…

A Magyar Radiológusok Társasága XXI. Kongresszusáig alig két hónap van hátra. A szervezők - a Szegedi Tudományegyetem Radiológiai Klinikájának munkatársai - folyamatosan dolgoznak, az előkészületek jól haladnak, a program lényeges elemei már a helyükre kerültek.

BEVEZETÉS - Az Ogilvie-szindróma a vastagbél paraszimpatikus túlsúlyon alapuló beidegzési zavara, amely az elfogadott felfogás szerint szakaszos spasmust és poststenoticus gázgyülemet okoz. A vékonybél nem érintett. ESETISMERTETÉS - 15 éves fiún, kiválasztásos urográfia közben, hat perccel a kontrasztanyag infúziójának megkezdése után Ogilvie-szindróma alakult ki. A has 6, 12 és 18 perces síkfilmfelvételein levegőlumenogram-fenomén caecumspasmust, poststenoticus felfúvódást, a jobb középső kehely mellett elhelyezkedő, meszelőszerű kontrasztfolt (pyelotubularis reflux) és bal oldali, bunkószerű papillák (margarétavirág-jel) kétoldali vesetuberkulózist jeleztek. A vékonybél nem volt érintett a folyamatban. A colon spasmusa és meteorismusa mintegy hat órán keresztül állt fenn, és orvosi beavatkozás nélkül szűnt meg. KÖVETKEZTETÉS - A kiválasztásos urográfiával szövődött Ogilvie-szindróma a perifériás neuron és neurovisceralis átkapcsolódások rövid ideig tartó károsítására viszszavezethető toxikus hatás.

Az utóbbi években a fókuszált ultrahang- és az MR-képalkotás egyesítésével egy új, noninvazív terápiás módszer alakult ki: az MR-vezérelt, fókuszált ultrahanggal végzett sebészet (FUS). A módszer alkalmazásával lehetővé válik a tumorok pontos lokalizációja, az akusztikus energia optimális célzása, az energiaátvitel valós idejű monitorozása és mérése, ami a teljes tumortérfogat hőkezelését biztosítja. Kezdetben az ultrahangkép-alkotást alkalmazták a FUS vezérlésére. Később az MR-vezérlés alkalmazásának lényegesen több előnye van az ultrahangon alapuló képalkotással szemben. Az MR-rel mért, hőkezelt szövet hőmérséklete 1 °C pontossággal meghatározható, és a hőkezeléssel elért szöveti károsodás folyamatosan követhető. Az MR-képalkotást és az energialeadást összekapcsoló szoftver alkalmazásával a terápia minden részlete jól megtervezhető és kivitelezhető, a hőmérsékleti változásoktól kezdve a terápiás ultrahangtranszducer térbeli irányításáig. A kezdeti klinikai alkalmazások (emlő- és kismedencei tumorok) közül a legígéretesebbnek a méh myomás elváltozásának kezelése látszik. De e technika egyik legjelentősebb alkalmazási területe kétségkívül a mélyen fekvő agytumorok kezelése lesz, ahol a daganat hőkezelése mellett ezzel a módszerrel a vér-agy gát fokális, tranziens, reverzíbilis megnyitása és célzott gyógyszeres kezelése is lehetséges. A tumorterápia mellett az MR-vezérelt fókuszáltultrahangsebészetnek a vascularis occlusiv kezeléseknél (például arteriovenosus malformatiók esetén), valamint a célzott gyógyszer- és génterápiában is felmérhetetlen szerepe lehet a jövőben. A FUS nem új ötlet, de az elmúlt években az MR-vezérlés elve jelentősen elősegítette a fejlődését. A módszer széles körű elterjedéséhez még számos technikai nehézséget le kell küzdeni: ezek közül a legfontosabb a hosszú kezelési idő (1-2 óra), a test-, illetve szervmozgás (például légzés során), speciális anatómiai területeknél (például máj) megfelelő akusztikus ablak illesztése. Ezek a kezdeti nehézségek megoldhatók, és a módszer széles körű klinikai alkalmazása várható.